Akik szerint nincs evolúció, azok elmagyaráznák hogy miért gondolják ezt?

Ja! Kedves fairi1. Erre még nem válaszoltam...

#278: "továbblépéshez agy is kell, ami csimpánznak van abból maximumot már ismerjük, nagyobb agy hosszabb postnatális időszak, nagyobb kezdeti fejméret. Embernél a szülés életveszélyes procedúra lehet. Sok nő régen belehalt. Szülés utáni tetanusz, más fertőzés régen nagy veszély volt."

Kiemelve: "ami csimpánznak van abból maximumot már ismerjük". Ez értelmezhetetlen. Az ilyen jellegű agy a közös ős formájából tudott tovább lépni. Az, hogy a korábban levezett okok miatt nem konkrétan a csimpánz őse ment ki a szavannára, az nem azt jelenti, hogy a csimpánzagy továbbfejlődése lehetetlen. Ez csak azt jelenti, hogy a csimpánz maradt abban a környezetben, amihez már adaptálódott, mert nem is volt már lehetősége nem ott maradni.

Te is nagyon jól tudod, hogy az evolúció az előny és hátrány mérlege alapján működik. Ha több az előny, mint a hátrány, akkor a hátrány is marad, csak próbál kompromisszumot keresni az evolúció. Hiába életveszélyes a szülés, ha a szaporodás kellő mértéke így is biztosított, akkor az evolúció nem fog ezzel a csak nekünk problémát jelentő jelenséggel foglalkozni, mert nincs miért. Az evolúció nem értelmes lény, hogy azt tartsa veszélyesnek, amit mi. "Számára" a dolog egy cseppet se veszélyes, mivel azt "tapasztalja", hogy a szaporodás rátáját visszatartóan nem befolyásolja, ill. annyira nem, hogy valamely alapvető változtatásokkal visszafordítsa az addigi irányt, és emiatt csökkentse az agyméret növekedését, mint ahogy nem is csökkentette, ill. inkább kompromisszumokat keresett pl. az agy nagyobb arányú redőzöttségével, barázdáltságával is, ill. más módszerekkel is.

Pl. az agy hagy maga után nyomokat a koponya belső falán ugyebár. Az ember és az australopithecus agyában is van egy választóvonal, a sulcus lunatus, ami fokozatosan visszább húzódott a majmokkal szemben, ami az agykéreg, vagyis a gondolkodás központjának növekedésével járt, anélkül, hogy maga az agyméret és így a koponya túlzottan növekedett volna. Ez is egy jegye az emberesedésnek. Ez is világosan mutatja, hogy már korán megérte az evolúciónak minden mellékes veszély és hiba ellenére az agyat arra bírni, hogy abban egyre hatékonyabb kognitív funkciók alakuljanak ki. És ez már a csimpánzok esetében is igaz volt, mint arra a link után rámutatok majd.

[link]

Vagyis agynöveléssel jobban fenntartható volt a szaporodás mértéke, mint annak csökkentésével a szülést megkönnyítendő. Valójában már a csimpánzok is nehézkesebben szülnek az átlaghoz képest (a nagyobb agyuk miatt), tehát nem igaz, hogy az embervonalban jelenik meg csak ez a probléma először. Kissé részrehajlóan vizsgálódsz, bocsika, és megint kiderül, hogy az általad csak emberinek titulált lépések alapjai igazándiból már ott vannak a csimpánzban is.

Sőt... a csimpánzok születési folyamata még jobban hasonlít a miénkre, mint gondoljuk:

[link]

És a tanulmány szerintem ezen vitánk szempontjából is egy nagyon megfontolandó megállapítással zárul:

"Although the study does not tackle that question, it certainly helps to quash the outmoded idea that humans are distinct from the rest of the animal kingdom. "In a broad sense I think humans tend to believe we are unique," says Hirata, "but that belief is not based on facts."

„. A mutáció gyakorisága függ még más dolgoktól is. Direkt azért írtam le, hogy tessék figyelembe venni, hogy nem tudhatjuk, hogy a kezdeti agynövelésben győztes populáció mérete mekkora volt a kismajmos korszakban. Hiába szaporák a populáció egyedei, ha maga a populáció egyedszáma nem túl nagy.”

én is kérdezhetem miért cirkuszolsz. Ha populációnak gyors a generációs ideje gyorsan elterjed a mutáció, ha lassú, akkor lassan. ha szapora a populáció hamar megnőhet az egyedszám. Nem mindegy egy pár egerem vagy egy pár elefántom van. nem mindegy fél évesen ivarképes vagy 15 évesen. nem mindegy hogy egy nőstény egész élete alatt kb max 7-8 gyereke lehet vagy 70-80. Ember mindenben rosszul teljesít. győztes populáció mérete biztos nem milliós egyedszámú volt, nem egerekről meg legyekről beszélünk vagy gnúkról és zebrákról.

„Csinálhatsz te a világ legszaporább evolúciós egységeivel kísérletet, akkor se fog változni számottevően, ha a környezethez már alkalmazkodott az egység, és a környezet olyan, hogy nem kényszeríti változásra, mert a szaporodás üteme fenn tud maradni abban.”

és nem mindegy bármiféle hasznos mutáció mennyi idő alatt tud elterjedni.

„A legfontosabb a környezet milyensége.”

amibe van pár millió évünk és lassan szaporodó fajunk. talán évtizmilliók múlva látunk bármit is, kivéve ha emberről van szó.

Evolúciós kísérleteket nem majmokkal hanem muslicákkal csinálják, h bármit lássunk.

„Te meg inkább nézz utána a stabilizáló szelekció tételnek, ami a természetes kiválasztódás leggyakoribb mechanizmusa.”

mellébeszélsz, mivel agyméret növelés az direkcionális szelekció. Látom képtelen vagy a generációs időt beleilleszteni a dolgokba. Bármiféle irányba haladjunk kell utódszám, amibe megjelennek a mutációk, és azt se árt ha generációk gyorsan váltják egymást. gyorsan minél több ujabb-ujabb mutációnak legyen esélye megjelenni, amik gyorsan el is terjedhetnek ha jók avgy semlegesek. Most nem 100 millió alatt akarunk változást, hanem 3 millió év alatt jelentőset.

„Abszolút lényegtelen a mi speciális esetünkben.”

pedig lényeges, mert különben ámítás lesz amit nekem prezentálsz persze ha ez a célod. nem mindegy hogy 10 000 generációnk van vagy 100 000 generációnk amiben halad egy direkcionális evolució. Persze vakvágányokkal…

„A környezet kihívásai végig fejlesztették az agyat és rohamosan.” ha nincs utodot vagy túl kevés, és ami van mutáció nem tud terjedni vagy túl lassan…. Utód kell, és annak is utód…

„Csak egy szavannásodás kellett hozzá, és voila... ennyi az egész. És átlag 500 cm3 belül. Szintén tény.”’

Maradjunk inkább abban jó adag hittel. Zsipsz-zsupsz pár ezer generáció, mindig pont jó mutáció, kevés vakvágány kevés hátrány, bármi lehet.

„Mi köze az összeesküvés elméleteknek ahhoz, hogy összetévesztettelek vele?”

Ismert fórumos taktika, így akarsz lejáratni…GYK-n ez „alaptaktika”.

„18cm3 - 500cm3 25 millió év alatt. Folyamatos agyfejlődésről van szó itt is?”

ha beleszámítod ezidő alatt hány generáció akkor sokkal folyamatosabb mint be akarod nekem adni.

„Tessék megérteni, hogy az evolválás sebességének kiszámítását nem lehet ilyen egyszerű szintre redukálni.”

ki mondta csak ez számít, de ezt is meg kell nézni ez hogyan, változtat. Ember-csimpánz szétválást nem rég kalkulálták ujra, amibe figyelembe vették gen. időt is. Még a szakterületen se szeretnek ezzel számolni.

„z előzőekben emlegetett több tényezőből még arra is felhívnám a figyelmedet, hogy rengeteg semleges mutáció is felhalmozódik, ill. rengeteg olyan mutáció is, ami önmagában hordozza a kiugrás potenciálját is (ill. a semleges mutációk, enyhén fitneszre hatással lévő közel neutrális mutációk nagyarányú halmozódása is ezt a lehet”

ilyen felhalmozódásnál nagyon is számít a generációs idő és utódszám is!!!

„Ez csak azt jelenti, hogy a csimpánz maradt abban a környezetben, amihez már adaptálódott, mert nem is volt már lehetősége nem ott maradni.”

csimpánz is kint van a szavannán.

„Ha több az előny, mint a hátrány, akkor a hátrány is marad, csak próbál kompromisszumot keresni az evolúció. Hiába életveszélyes a szülés, ha a szaporodás kellő mértéke így is biztosított, akkor az evolúció nem fog ezzel a csak nekünk problémát jelentő jelenséggel foglalkozni, mert nincs miért. Az evolúció nem értelmes lény, hogy azt tartsa veszélyesnek, amit mi”

persze ÍGY VAN, most mikor előny egyértelmű, akkor nehezebb volt látni, mivel alternatív utak biztonságosak, mégis valami rávette hogy kockázatos úton induljon el pár populáció.

„alapvető változtatásokkal visszafordítsa az addigi irányt, és emiatt csökkentse az agyméret növekedését, mint ahogy nem is csökkentette, ill. inkább kompromisszumokat kereset”

óvatosan mert kezd ugy hangzani mint valaki tényleg ilyen irányba vezetett őseinketBarázdálodáshoz is jó pár mutáció kell, és rossz helyen pontmutáció elég halálos lehet. Evolució nem személy.

„majmokkal szemben, ami az agykéreg, vagyis a gondolkodás központjának növekedésével járt, anélkül, hogy maga az agyméret és így a koponya túlzottan növekedett volna.”

ezeknek mind mind mutáció kell és mindnek rövid idő alatt kellett megtörténni. Különben más utba megy minden.

„Vagyis agynöveléssel jobban fenntartható volt a szaporodás mértéke, mint annak csökkentésével a szülést megkönnyítendő.”

ha tudatosan tervezed akkor könnyedén, ha mesterséges szelekcióval akkor is tudod kiket kell kiválasztani. természetes evolució szinte csoda történt. Ily rövid idő alatt, megtörtént összes szükséges mutáció ehhez a mutatványhoz. Tényleg bizarr…

www.theguardian.com/science/2004/dec/29/evolution.science

"és nem mindegy bármiféle hasznos mutáció mennyi idő alatt tud elterjedni."

Ragadjunk le itt egy kicsit, utólagos engedelmeddel.

Nem tudom miért olyan nehéz felfogni, hogy a csimpánz genomja sokkal de sokkal több emberszerűséggel rendelkezik az én állításom alapján. Pont arról szól a vitánk, hogy a csimpánz és gorilla is sokkal de sokkal emberszerűbb, mint te állítod. Ha igazam van, akkor világos, hogy ezen lények genomjában az emberszerűbb régiókkal a közös ős még jobban rendelkezett, vagyis a közös ős genomja egyáltalán nem áll olyan messze a mai embertől, mint amennyire te azt messze szeretnéd látni. És ha sokkal de sokkal közelebb van hozzánk, akkor az emberszerűbb genomban beálló hasznos mutációk már kapásból sokkal de sokkal nagyobb eséllyel ígérnek megoldást a következő emberré való változási lépés irányába, mintha milliárd kismajomszerűség mutálódna mellette ez ügyben - már ha versenyeztetnénk a két populációt.

Mondjuk van öt darab furcsa 100 oldalú dobókockánk, aminek oldalain számok szerepelnek, és csak 3 db. szám a megfelelő, hogy a szavannán életben tudjunk maradni (mondjuk ezek a pontok jelölik a titkos föld alatti vízforrást). A 100 oldalú dobókocka jelképezi a kismajmos genomokban a mutációs ráta alapján modellezhető valószínűséget a találatok eléréséhez, és a 100 oldalú kockából egyszerre így 5-öt lehet elgurítani 1 mp-enként.

Mondjuk ha kijön egy helyes szám, akkor megnedvesedik egy picit egy adott helyen a föld, a másodikra lucskos lesz, a harmadikra ihatóan feltör a víz. Csak a győztes juthat vízhez.

Ezeket a kockákat az egyes számú szomjazó megkapja.

Ezzel szemben ott van egy másik kocka, ami csak 10 oldalú, de a megfelelő 3 szám azok oldalán is szerepel. Itt csak 5 mp-ént dobhatsz és csak 1-et.

Ezt a kockát most a második számú szomjazó kapja meg.

Most egyszerre elkezdi gurítani a szabályok szerint a kockáikat a két versenyző szomjazó.

Kell folytatnom??? Hogy ne legyen ennyire kegyetlen a példa, a győztes engedi majd a vesztest is inni... :D. De ki lesz a győztes szerinted nagy eséllyel?

"Ismert fórumos taktika, így akarsz lejáratni…GYK-n ez „alaptaktika”."

Azt írtam, hogy az illető nagy tudású, de azt a bizonyos dolgot ugyanúgy nem tudta, mint te sem. Te mindent tudsz? És később azt is írtam, hogy lehet, én tévedek. Ezért van a vita. Ha egyetértenénk, akkor nem lenne vita közöttünk, és mind a ketten úgy gondoljuk, hogy a másik tudja rosszul azt, amin vitázunk.

Hol járattalak le én ezzel? Implicit nagy tudásúnak is neveztelek...;)

Roppant furcsa vagy. Kezdetben azt hittem, hogy valami génszerkesztő idegen lény hívő és mániákus vagy, és ennek tükrében - előítéletesen, kétségkívül - lenéztelek, már csak azért is, mert azt hittem, hogy ráadásul titkolod is a hitedet, hogy így próbáld meg magadat eladni hitelesebb színben.

Tévedtem! Elnézést. Egyszóval akkor agyongúnyoltalak, és tényleg sértőn viselkedtem, de ki tudja milyen okból, azt nem vetted zokon. Most hogy megvakarva a fejem, kezdem magam konszolidálni, te egyre jobban bepörögsz...

Sértegesselek megint? :D

"Ha igazam van, akkor világos, hogy ezen lények genomjában az emberszerűbb régiókkal a közös ős még jobban rendelkezett, vagyis a közös ős genomja egyáltalán nem áll olyan messze a mai embertől, mint amennyire te azt messze szeretnéd látni"

Közölt cikkben konkrét állítás:

Prof Lahn's team examined the DNA of 214 genes involved in brain development in humans, macaques, rats and mice.

By comparing mutations that had no effect on the function of the genes with those mutations that did, they came up with a measure of the pressure of natural selection on those genes.

The scientists found that the human brain's genes had gone through an intense amount of evolution in a short amount of time - a process that far outstripped the evolution of the genes of other animals.

Közös ős milyen lehetett sok fogalmunk még mindig nincs.

Sahelanthropus agya 320 cm³-tól 380, csimpánz 275–500 cm3

közt. Csimpánz átlag nagyobb! Közös ős óta elég biztos nőtt.

"Kell folytatnom??? Hogy ne legyen ennyire kegyetlen a példa, a győztes engedi majd a vesztest is inni... :D. De ki lesz a győztes szerinted nagy eséllyel?"

úgy állítod be, hogy neked kedvező eredmény jöjjön ki.

Szavannai élet már nagy majmos időszakban kezdődött, nem a szaporább kismajmosban.

Közös ősnél már feltételezhetjük csimpánzidőt. Ez a Homo ágon nőni fog. Kiindulás nem oly jó mint a példád sugallja.

"ugyanúgy nem tudta, mint te sem. Te mindent tudsz?"

hangvételből az tűnik ki hogy szereted éreztetni, hogy te majd mindent tudsz. Ennél meggyőzőbben az abszolút ismereteket max egy hardcore YEC-es tudná sugallni egy Biblia idézettel és könnyed pokol fenyegetéssel.

"Tévedtem! Elnézést. Egyszóval akkor agyongúnyoltalak, és tényleg sértőn viselkedtem, de ki tudja milyen okból, azt nem vetted zokon. "

elfogadom a kulturált választ.

[link]

na végre valami érdekes. delfinek agymérete is gyorsan nőhetett, hasonlóan korai majmoknál. Ami kétszer előfordul az nem oly különös.

legérdekesebb az ember. Szinte függőleges vonal ezen az időskálán.

Mindenki levonhatja neki tetsző következtetést.

fairi1(#286): "The scientists found that the human brain's genes had gone through an intense amount of evolution in a short amount of time - a process that far outstripped the evolution of the genes of other animals."

Három problémám is van ezzel.

1.

18 cm3 - 500 cm3 25 millió év alatt, tehát ez az állítás egyszerűen nem állhatja meg a helyét. Aki ezt írta, ezt magyarázza meg.

2.

A genomot honnan tekintette humán régiónak? Milyen időrétegbe csúszik vissza a kezdet? Lehetetlen, hogy komoly megbecsülést tudjanak megadni arra az állapotra is, amikor a 18 cm3-ből 25 millió év alatt kialakult az 500cm3.

3.

Értsd már meg, hogy az evolúció során, mindig volt olyan, hogy valakinek az adott időben a leggyorsabban fejlődött az agya. Most az emberé! 1848-ban még kivont karddal rohantak a csatamezőre, és egyszerű ágyúkat pukkantgattak, és 1957-ben meg fellőtték az első Szputnyikot. Soha nem látott iramban kezdett el fejlődni a technológia, de ez nem ad okot semmilyen misztikumra vagy csodás szerencse képzelgésre. Egyszerűen átszakadt egy gát, és beindult a biznisz. Miért lenne az lehetetlen, hogy az evolúció eszköztárának általános fejlettsége mellett különböző technológiák már meglévő volta miatt, egyre gyorsabban és egyre jobb agyakat tudott kifejleszteni az evó? A környező emlős lények agya is általánosságban nagyobb agykapacitással bírt, mint korábban bármilyen biomasszában, vagyis ezek az új fejlettebb agyak is hajtották az új eredményt. Kb. ugyanúgy, mint ahogy akkor várható világcsúcs, ha erős a mezőny is. És a majomszerűek körül az emlős világ, új eddig sosemvolt erős mezőnyt hozott létre.

Nem tudom, hogy írjam le, hogy ne legyen sértő, de az semmire se tudományos érv, hogy egy evolválási sebesség most éppen rekordot döntött. Nem lehet sugallatokkal és titokzatoskodó benyomásokkal meggyőzni arról senkit, hogy itt valami elképesztő szerencse történt. Nem történt semmi különös. Egy amúgy is rettentően gyorsan fejlődő agy-vonal még nagyobb sebességre kapcsolt fejlesztésileg egy drasztikus környezeti változás-, a szavannásodás miatt.

#286: "Közös ős milyen lehetett sok fogalmunk még mindig nincs. Sahelanthropus agya 320 cm³-tól 380, csimpánz 275–500 cm3 közt. Csimpánz átlag nagyobb! Közös ős óta elég biztos nőtt."

Igen, de:

[link]

[link]

A csimpánz gyorsan be lett hozva és már a kadabba agyméretét is a modern csimpánzéhoz hasonlítják. Az Australopithecus afarensis és Australopithecus africanus is már le-le hagyogatja. Tehát összességében nem hinném, hogy nagyot tévednénk azzal, amikor azt állítjuk, hogy a minimum a csimpánzféle képességek akkoriban azért elterjedtek lehettek.

Sahelanthropus tchadensis, Orrorin tugenensis, Ardipithecus ramidus és kadabba is mind kellő mértékben hordoz magán emberi jegyeket ahhoz, hogy mondhassuk, a közös ős nyilván több emberi jellemzővel rendelkezett, mint a csimpánz. Ennyi fogalmunk biztosan lehet a közös ősről, mert különben nem lehetne közös ősnek nevezni.

#285 "úgy állítod be, hogy neked kedvező eredmény jöjjön ki."

Úgy állítom be, ahogy kell! Ha a közös ős genomja a mai emberhez közelebb esik, mint a fiktív példában a kismajmos genomok, és a kismajmos genomoknak nagyobb a mutációs rátája, és gyorsabb a generációs ideje, mint a közös ősféléknek, ez a beállítás elnagyoltan jól demonstrálja az esélyeket. Arra a példa pont jó, hogy bemutassa, hogy a generációs idő ebben az esetben vajmi keveset számít, és mégis hihetetlenül felgyorsulhat a közös ős részéről az evolúció.

#285: "Közös ősnél már feltételezhetjük csimpánzidőt. Ez a Homo ágon nőni fog. Kiindulás nem oly jó mint a példád sugallja."

Nem értem miről beszélsz. Tök szarra állítottam be a te kedvedért a mutációs rátát a második versenyzőnél aki a közös ős, meg a generációs időt is növeltem nála, mégis lehagyták a gyors generációs idejű, nagyobb mutációs rátával rendelkező populációt az evolválásban. Szerintem olvasd el még egyszer a példát.

#287: "na végre valami érdekes. delfinek agymérete is gyorsan nőhetett, hasonlóan korai majmoknál. Ami kétszer előfordul az nem oly különös."

A delfinek agynövekedése nem olyan egyértelmű, ugyanis ott jórészt az idegsejteket támasztó, takaró gliasejtek arányának a növekedését láthatod, és nem az igazán "gondolkodó" részét, a neuronok nagyarányú elszaporodását. Egyes hipotézisek szerint a gliasejtek ilyen arányú elterjedése a delfinagyban pusztán a hőszigetelés gyanánt alakult ki, és nem sok köze van az intelligenciához, ami azonban nem ilyen egyértelmű, mert a gliasejteknek az idegsejteket segítő funkciója is van, és pl. az egerekbe emberi magzat éretlen gliasejtjeit beültetve asztrocitákká fejlődtek, és javították az egerek intelligenciáját, de azért ez nem egyenértékű a direkt neuron beültetéssel.

Egyszóval az "igazi" agynövekedési gyorsaságban még mindig viszik a pálmát a csimpánzok, gorillák stb. Ettől még a delfin lehet nagyon értelmes, ne félj, nem húzom le a kedvenceidet.

#287: "legérdekesebb az ember. Szinte függőleges vonal ezen az időskálán."

Még egyszer. Minden időben volt egy legérdekesebb és legmeredekebb. És nem lehetetlen, hogy ez a meredekség, ahogy megyünk vissza az időben, egyre laposabb minden alkalmi rekordernél, vagy legalábbis ez lehet átlagban a jellemző.

Három problémám is van ezzel.

"1.

18 cm3 - 500 cm3 25 millió év alatt, tehát ez az állítás egyszerűen nem állhatja meg a helyét. Aki ezt írta, ezt magyarázza meg."

küldtem egy elemzést erről, szóval itt még semmi anomália nincs.

[link]

teljes leirás itt: Harry J. Jerison, Paleoneurology and the Evolution of Mind, Scientific American, January, 1976

[link]

Más formában.

lehet tagadni a nyilvánvalót, de bárki is ábrázolta bármikor eredmény látványos és rendkívüli fura.

ha beleszámolod a generációs időt onnantól teljesen normális sebességű lesz. lehet valami miatt mániákusan nem akarsz ezzel számolni, de bármiféle elemzésnél azért fontos.

nem mindegy hogy valami 10 év vagy 30 év.

Főemlősöknél gyors volt az agyfejlődés, de nem példa nélkülien gyors mint az embernél.

"2.

A genomot honnan tekintette humán régiónak? Milyen időrétegbe csúszik vissza a kezdet? Lehetetlen, hogy komoly megbecsülést tudjanak megadni arra az állapotra is, amikor a 18 cm3-ből 25 millió év alatt kialakult az 500cm3. "

[link] Tőle származik ez a rövid interjú.

[link]

Itt a cikk:

[link]

"Human evolution is characterized by a dramatic increase in brain size and complexity....."

"Értsd már meg, hogy az evolúció során, mindig volt olyan, hogy valakinek az adott időben a leggyorsabban fejlődött az agya. Most az emberé!"

egyszerre többen is, de egyik se tudta megközelíteni az ember szintet ezt kellene megértened.

" Egyszerűen átszakadt egy gát, és beindult a biznisz. "

mégis létezik valami mentális gát, valami akadály, ami ha átszakad akkor exponenciális irányt vesz egyidejig az agynövekedés, míg fizika be nem avatkozik?

Kb ez az egyetlen amit feltételezhetsz ha nem akarsz veszélyes vizekre evezni.

"egyre gyorsabban és egyre jobb agyakat tudott kifejleszteni az evó?"

ember kivételével az állatok oly keretek közt tartják az agyméretüket ami nem okoz problémát a szaporodásban,utódfejlődés idejében. Embernél még ez a gát is áttört, úgy hogy előnyök csak a folyamat végén voltak egyértelműek.

"nagyobb agykapacitással bírt, mint korábban bármilyen biomasszában" egy szintig nem jár hátránnyal, utána kellemetlenségek jönnek, túl hosszú postnatális idő, hosszú utódgondozás, szülés komplikációi.

"Nem történt semmi különös. "

tudom!

nincs látnivaló, menjen máshova. Bármiféle hasonlóság a véletlen műve.

Ám bárhogy hunyja be a szemét, valami van. Tán 30-40 év múlva ha lesz igazi AI majd lemodellezi a dolgokat, rengeteg paraméterrel. Kiderül törvényszerűség, szerencse, csoda, idegenkezűség vagy csak unalom.

"Az Australopithecus afarensis és Australopithecus africanus is már le-le hagyogatja. "

már ott is vagyunk 3-4 millió évnél.Közelítünk a 2. évmilióhoz ami érdekes lesz a dolog utána.

"emberi jegyeket ahhoz, hogy mondhassuk, a közös ős nyilván több emberi jellemzővel rendelkezett, mint a csimpánz"

sokkal korábban volt az elválás, 1-2 millió évvel. Lassan 10 mil fele tolják a számítások.

"Arra a példa pont jó, hogy bemutassa, hogy a generációs idő ebben az esetben vajmi keveset számít, és mégis hihetetlenül felgyorsulhat a közös ős részéről az evolúció. "

szélsőséges torzítással mindent lehet demonstrálni. Kreások is úgy betudnak állítani genetikai algoritmust ami után hencegnek nincs evo.

"Egyes hipotézisek szerint a gliasejtek ilyen arányú elterjedése a delfinagyban pusztán a hőszigetelés gyanánt alakult ki, és nem sok köze van az intelligenciához, ami azonban nem ilyen egyértelmű, mert a gliasejteknek az idegsejteket segítő funkciója is van"

agyuk nőtt, az biztos, más része de nőtt.

Az igazság a földi élet eredetével és az eredendő bűnnel kapcsolatban:

[link]