Az értelem megjelenésével valóban megbukik az evolúció elmélete? Miért állítja ezt egynéhány hívő?

Jaj ne kezdjük megint elölről az eszement ostobaságokat. Milliónyi bizonyíték van rá, meg is figyelték, a gyakorlatban is működik.

Ezzel szemben az istenedre kereken nulla, ami nem csoda mivel nem létezik, emberi kitaláció csupán.

#1: "Mivel ha csak az embert nézzük, egyik szerv sincs meg a másik nélkül, ezért a világ legnagyobb butasága azt állítani, hogy ez fokozatos fejlődés eredménye."

Jó, nézzük az embert, de ezzel kapcsolatban legalább megnézted az ált. suliban az emberi egyedfejlődés tananyagot? Átmentél belőle, vagy még ma is ismétled a 8-kot?

Tudod az emberi egyedfejlődés a petesejt megtermékenyülésétől az általunk már embernek nevezett élőlény kialakulásáig vezető utat írja le.

Láttál pl. a fejlődő petesejtben szívet, meg vesét, meg ilyesmiket?

Remekül megvan ezek nélkül is, és teljesen másképpen él, és más módszerek mentén, mint a kifejlődött ember, ám ahogy később kezdenek megjelenni benne a szervkezdemények, egyre inkább rászorul a használatukra, és később már nem tud élni nélkülük. Ám minden új lépés közben a szervkezdemény hasznos nem teljesen kialakult állapotában is, csak másképpen, ill. kisebb teljesítménnyel, vagy kezdetben még önállóan működve, mint teljesen kialakult formájában immár a többiekre is utaltan.

Nem baj, hogy a szemed láttára fejlődik ki úgy egy ember apró lépések mentén, hogy a szervek összműködése csak fokozatosan alakul ki? - vagyis ha csak az ált. suliban odafigyeltél volna, már akkor kikacagnád ezt az evolúciótagadók által szajkózott egyszerűsíthetetlenül összetettség című infantilizmust.

Szerintem arra gondolhatott aki ezt írta, hogy az emberre nézve jelenleg nem úgy érvényesül az evolúció, mint az állatvilágban. Nem maga az elmélet bukik. Az orvostudomány fejlődésével az emberiség életben tartja az eredetileg életképtelen egyedeit is. Szaporodásra képessé válhatnak azok, akik korábban képtelenek voltak. Ellentétes irányban is dolgoznak társadalmi jelenségek, például ott az abortusz elterjedése, vagy az eutanázia témája.

Vagy például a divat diktálta aktuális szépségideálok nagyon meghatározzák a párválasztást. Az újság, a tv, majd az internet megjelenésével gyorsabban, és szélesebb körben tudnak ezek terjedni.

Belejátszanak a vallások is a képbe, mert egyes ösztönök ellen tudatos harcra utasítják a híveiket, egy vagy többnejűséget engednek, stb. Az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal, de valamennyire a hatásuk biztosan jelen van, a kultúra része.

A társadalomban elfoglalt pozíció, és a pénz is befolyásolja a párválasztást.

Globálisan túlnépesedés zajlik, és ha ez nem áll meg, és feléljük a természet tartalékait, akkor a jelenlegi állapot gyökeresen megváltozhat, és közelebb kerülhetünk a természetben tapasztalható evolúcióhoz.

#7: „Szerintem arra gondolhatott aki ezt írta, hogy az emberre nézve jelenleg nem úgy érvényesül az evolúció, mint az állatvilágban.”

Ha erre gondolt, akkor nagyon rosszul gondolta. Az evolúció leegyszerűsítve ennyi: variáció, replikáció, szelekció. Ha ez érvényesül minden egyes élőlénynél, akkor mindegyiknél tök ugyanúgy érvényesül ugyanaz az evolúció. Ha arra gondolsz, hogy az evolválás más irányokat teremt az embernél, mint az állatok esetében, az igaz lehet, de ennek a megállapításnak sincs sok értelme, mert ez minden más taxonra is igaz lesz, hiszen éppen ezért különböznek egymástól.

„Nem maga az elmélet bukik”

Az elmélet akkor se bukna, ha kiderülne, hogy az emberre az evolúció már nem „hat”, mivel a mechanizmusa működik más élőlények esetén, ill. korábban alakította az embert is, de ez az egész amúgy sem igaz, mivel az evolúció most is tök ugyanúgy megdolgozza a genomunkat.

„Az orvostudomány fejlődésével az emberiség életben tartja az eredetileg életképtelen egyedeit is.”

Ez tök ugyanúgy igaz az állatvilágra is. Pl. a gyengén látó halak kiszelektálódnak egy tóban, de ha szerencséjük van, akkor a tó mellett ott van egy mély barlang is, ahol nincsenek látó halak, és itt a vaksik menedékre lelve elszaporodhatnak egymás között (lásd. vaklazac), és idővel olyan új tulajdonságok alakulnak ki, amik a vakság miatt csökkent tájékozódási képességek hatásfokát más módszerekkel növeli. Innentől kezdve az ilyen lényeknél az a normális, hogy vakon születik, és a genetikai adottságai eleve kiszolgálják a szem gyatra kivitelét, ami nem gyatra lesz az ő esetükben, hanem nekik ez lesz a jó. Tökéletesen mindegy az evolúciónak, hogy mesterségesen jön létre az életképtelen számára a „mentő”-környezet, vagy természetesen, az pontosan ugyanazt fogja tenni mindkét esetben. Az ember esetében mivel fennmaradnak azok a genetikai változatok, amik korábban nem, és tudnak terjedni, akkor megállapíthatjuk, hogy ezzel lassan változik az ember általános genetikai állománya, vagyis ez ugyanolyan szimpla evolúció, mint bármilyen más változó állat esetén is (hogy ez hosszabb távon jó lesz-e az emberiségnek, vagy sem, az tök mindegy – evolúciós „zsákutcák” ugyanúgy vannak az állatvilágban is – bár ez a zsákutcás meghatározás amúgy zavaros, csak kicsit popularizáltam az érthetőség kedvéért). Ide sorolhatod pl. a vérszívó denevérek altruizmusát is, ahol az ínséges időkben a legyengült, életképtelen egyedeknek vért adnak a rátermettebb egyedek, hogy a gyengébb társaik életben maradjanak. Az ilyen gyengébbre sikeredett egyedek már felfordultak volna, ha nincs ilyen segítségnyújtás… és bőven lehetne még ilyesmi példákat sorolni.

„Ellentétes irányban is dolgoznak társadalmi jelenségek, például ott az abortusz elterjedése, vagy az eutanázia témája.”

Tök ugyanezek vannak az állatvilágban is. Számos fajnál akár a hőmérséklet változásokra erőteljesen csökken az utódok számának kihordása, de akár ideveheted azt is, hogy pl. az új győztes hím oroszlán, ha átveszi az uralmat a nőstények felett, sokszor legyilkolja a kölyköket. Számos fajnál a nőstény direkt rengeteg hímmel párosodik, és mindegyik hím örökítő anyaga potenciálisan megfelelő az utódok megjelenéséhez, de ezek hatalmas többsége pocsékba megy, mivel csak az egy hímé lesz a nyerő. A valóság az, hogy az állatvilágban az „abortuszok” száma nagyságrendekkel meghaladja az ember ilyen irányultságú tevékenységét. Az eutanáziát meg pl. jól helyettesíti az is, ahogy a fészekben magának helyet csináló fióka kilöki a nálánál gyengébb testvérét. Vannak fajok, ahol már az anyaméhben felfalja a testvérét az életrevalóbb (pl. egyes cápák….).

„Vagy például a divat diktálta aktuális szépségideálok nagyon meghatározzák a párválasztást. Az újság, a tv, majd az internet megjelenésével gyorsabban, és szélesebb körben tudnak ezek terjedni. „

Tök ugyanúgy ezek működnek az állatvilágban is. A változó környezetben az egyes madarakon megjelenő színek is változhatnak, mivel más genetikai adottságokkal lehet a változó környezetben jobban érvényesülni, és amelyek így más színeket tesznek vonzóvá a tojó esetében, amivel a hím a genetikai rátermettségét hirdetheti. Sok Cichlidae (Bölcsőszájú halfélék) a szájukban az ikráikat víz alatti gödrökbe hurcolva „költik” ki. Itt is hihetetlenül meghatározó a divat változása, ugyanis akár a gödörépítés formája is lassan kettéválaszt populációkat, és akár új fajokat hoz létre. Szó szerint a divat irányítja itt az evolválást…És még bőven… Az emberek esetében gyorsabb az infromációáramlás, azonban attól még nem lesz más az evolúció maga.

„Belejátszanak a vallások is a képbe, mert egyes ösztönök ellen tudatos harcra utasítják a híveiket, egy vagy többnejűséget engednek,”

Állatoknál ugyanúgy környezettől függően kialakulnak kulturális normák és ahhoz képest változások. Pl. az előbb emlegetett Cichlidae-knál rengetegszer van, hogy hol két nőstény vigyáz az ikrákra, vagy hím és nőstény, vannak, akik végig kitartanak egymás mellett, vannak, akik cserélgetik a párjaikat… stb.

„A társadalomban elfoglalt pozíció, és a pénz is befolyásolja a párválasztást.”

Na, ehhez hasonló szitukra tán már csak nem kell hoznom példákat az állatvilágból…

„Globálisan túlnépesedés zajlik, és ha ez nem áll meg, és feléljük a természet tartalékait, akkor a jelenlegi állapot gyökeresen megváltozhat, és közelebb kerülhetünk a természetben tapasztalható evolúcióhoz.”

Korábban is kihaltak olyan típusok, amik túl jóra sikeredtek, gyorsan elszaporodtak, majd kipusztultak, mert gyorsabban élték fel a „zsákmány”-állományt, mint amilyen ütemben a „zsákmány”-állomány regenerálódni tudott volna.

Tök mindegy, hogy a munkát kergetjük a civilizációban, vagy a zsákmányt az erdőben, a lényeg az, hogy a környezet adottságainak tükrében változik a genomunk, márpedig ez mindkét esetben tök ugyanúgy megtörténik. Az irány lehet más, de egy hasonlattal élve, valóban nem mindegy, hogy jobbra, vagy balra futsz, meg az se, hogy milyen gyorsan futsz, de attól még maga a futás tevékenysége ugyanaz marad.

#8

Szerintem az állatvilágból vett hasonlataid kicsit sántítanak. Amúgy egyet értünk, csak szerintem az emberi evolúció pályája a tudatosság miatt annyira egyedi, hogy nem összemérhető egyetlen más fajjal sem. Az iránya jelenleg a kihalás felé mutat, de ez még változhat. A hangsúly a tudatosságon van, amivel az ember úrrá tud lenni az ösztönein.

"A hangsúly a tudatosságon van, amivel az ember úrrá tud lenni az ösztönein."

No, és ez nem megy pl. a Fongoli folyó környéki szavannai csimpánzoknak, akik fából szuronyt készítenek maguknak, és a használatára a kölykeiket oktatják?

Azért szerintem nézz utána, hogy mennyire is nem kevés állat rendelkezik öntudattal ilyen olyan fokozaton, amit bizony használnak is, olykor akár szerszámkészítésre is, és nem is csak a majmok.