Nagy kérés szerintetek, hogy az első hetekben ne legyen itt a párom gyereke?
Egy hónap múlva szülök. A férjemnek van egy 11 éves gyereke, aki minden második hetet nálunk tölt.
Sosem szóltam egy szót sem azért, hogy itt van, végülis miért is tenném, hisz, az ő fia, meg nekem tényleg nem jelentett gondot soha még egy plusz ember itthon. Nem vagyok az a nő, aki fúj az ex gyerekére.
De most ha szülök, legalább az első hetekben szeretnék egy kis nyugit a babával, hogy kialakuljon egy kis rutinunk és ne más óhaját kelljen lesnem. Meg szerintem a kissrác sem arra vágyik, hogy egy újszülött megbolygassa a hétköznapjait. Előre látom, hogy ideges leszek, kimerült és nem fogok tudni mással foglalkozni, csak a saját gyerekemmel. A férjem viszont nem ért meg és szerinte ezt nem is dobhatja be a srác anyjának. Szerinte ő majd elfoglalja a fiát, de én nagyon félek, hogy nem fogom bírni, meg nem akarom, hogy a nyakamon legyenek mások ebben az időszakban. Tényleg csak az első hetekről beszélek.
#100
Nem az első gyerek. Ugyanis a férje gyereke az ő gyereke is amikor eldöntötte, hogy neki vállal gyereket elfogadta hogy nem csak egy férje de egy gyereke is lesz.
A gyerek ott lakik. Nem költöztethetik ki csak mert jön egy baba...
#103 bocs, engem egyáltalán nem zavart az elsőszülöttem, és nem azért mondom ezt, mert jajjdemilyen szuper anyuka lennék vagy mert nem merem bevallani (egy anonim oldalon? Dehogynem). Sőt, nagyon is örültem, hogy a kórházi tartózkodás után ismét együtt lehettünk, mert nekem hiányzott akkor is. Sőt, mondok jobbat, iszonyú boldog voltam, hogy végre nagy pocak nélkül normálisan tudtam megölelni, felvenni, játszani vele. Igen, ott volt az újszülött, de attól még az elsőszülött nem szűnik meg a gyerekemnek lenni, akit továbbra is szeretek, pelenka a seggemen ide vagy oda. Nálunk az első 2 hétben nem ment oviba a nagy, nemhogy még kipateroljam otthonról, mert igenis neki is változás, neki is nagy dolog, hogy születik egy testvére, neki is meg kell szoknia, hogy már nem egyedüli gyerek, ahogy egyébként nekünk is, és bizony ennek legjobb módja az volt, hogy sokat legyünk együtt. Ez igaz lenne akkor is, ha az elsőszülött történetesen csak a férjem gyereke lenne egy korábbi kapcsolatából, de az idő felében nálunk lakna.
Amúgy kérdező, ha ennyire fontosnak tartod, akkor beszéld meg a férjeddel, hogy esetleg úgy oldjátok meg, hogy az első két hétben marad a fiú az anyjával, utána két hétig lakik nálatok, és onnantól visszaáll a rend. Így mondhatni neked is van két hét "nyugid", és a fiú sincs kipaterolva, mert csak felcserélve vannak a hetek, nem kihagyva. Ha ebbe belemegy a párod és a gyerek anyja, akkor szerintem még ez a legbarátibb kompromisszum.
106, majd kérdezd meg az ismerősödet, hogy hogy boldogult a testvérféltékenységgel ;)
Arra ugyanis pont az a legjobb, ha anyuka nemhogy a kicsivel törődik jobban, hanem pont ellenkezőleg, a kicsit passzolja le minél gyakrabban az apjának és a nagyot dédelgeti, amikor csak lehet.
Full anyatejesnél is működő koncepció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!