Gyermekmentes esküvőt szeretnék. Szerintetek jogosan megsértődhetnek a rokonok?

Nyilván lesznek megértő emberek, meg lesznek kevésbé megértőek.

A lényegen nem változtat, hogyha akár csak egy rokona megsértődik (teljesen mindegy, hogy jogosan vagy jogtalanul), akkor az a rokon akár évekig évtizedekig meg lesz sértve. És ennyit nem biztos, hogy ér egy nap.

Tudom, most van az a mondás, hogy az esküvő az ifjú párról szól, és ha valaki ezt elhiszi a szervezőknek/magazinoknak, akkor van az, hogy a vendégek 2-re oda vannak hívva az önkormányzathoz, 3-ig lemegy a fotózás 5-re várják az embereket a helyszínen, addig az ifjú pár fotózkodik, mert ezt nem lehetett volna előtte, a menyasszonyi ruha miatt. Mindenki oldja meg a két helyszín között a közlekedést, meg, hogy hogyan nem hal éhen. 6-tól szolgálnak fel italt, mert fejenként 1000 forintért lenne 5-től ital. Kicsit csúszik a vacsora, de legalább van pogácsa, az jól el is fogyott. A férj próbál a konyhán intézkedni, mert az örömszülőkkel valamin már korábban összevesztek, és el lettek tiltva az esküvő szervezéstől, így a házaspáron kívül senki nem tud intézkedni. Szerencsére fél 8-kor megjön a vacsi. A szolgáltatók szerint jó ötlet az ajándékozós blokk mert így nem kell egész este a borítékokat dugdosni, bár ezt egy stílusosan elhelyezett dobozzal is meg lehetett volna oldani. Az emberek fele nem tud persze kimenni, mert már korábban átadták a pénzt, mivel nem olvasták a programot. 10-kor a desszert előtt a kisgyerekesek és az idősekkel érkezők lelépnek, hogy hazavigyék a gyereket/idős rokont. Fél 12-re érnek vissza. Még egy órát maradnak a tortavágásra és a menyasszonytáncra, aztán gyorsan megint lelépnek, mindenkivel, aki úgy érzi, hogy megteheti.

2 órakor a keménymag ott táncol tovább, a DJ megállapítja, hogy ennyire jó buliban még sosem volt. Épp csak a csapat másik fele rosszul érezte magát, és a családi kapcsolatokat 1-2 évig építik vissza utána, de a DJ, fotós, videós mind gratulálnak, nagyszerű buli volt és minden úgy történt, ahogy az ifjú pár akarta.

Szerintem, ha valaki olyan esküvőt akar, ami róla szól és nem a rokonokról, akkor utazzon el külföldre. Nem kell esküvőt tartani, nem muszáj nagy esküvőt tartani, de ha meghívsz embereket, akkor érdemes az ő igényeiket is figyelembe venni.

"Látszik, még nincs gyereked, és nem érzed, mi az a család ;) majd megtudod, ha vállasz gyereket, ilyen "gesztus" mennyire szívébe tapos egy szülőnek.

De csináld, ahogy szeretned. Mindenki a maga életének írója. Majd tanulsz belőle."

És akkor te mégis hogy oldanád meg? Felnőttek az egyik sarokba isznak,,buliznak, vadulnak, a másik sarokba meg a gyerekek cuki székfoglalósat játszanak?

#62 Jóformán minden esküvőn megoldják. Általában időben tolják el a dolgot, az elején gyerekkompatibilis programok vannak és a menyasszonytánc után kezdenek el sokat inni az emberek.

#63 Szerinted szívesebben hagyja valaki az 1,2,3 éves gyerekét több órányi távolságban vagy inkább a szomszéd szobában, ahol fél óránként rá tud nézni?

A vendégek kifizetnek fejenként 20-25 ezer forintot minimum, hogy ott lehessenek veletek. Amikor egy 80 fős esküvő alja(!) Budapesten valahol 2,8 millió forint körül van és amikor egy 10 percig használt dobó csokorért kifizetsz 15 000 forintot, akkor ne legyen már akkora tétel egy 30 000 - 50 000 forintos dadus, csak találsz egy óvónőt, aki ennyiért elvállalja.

Akkor ne vegyél el olyan nőt, akiben ez felmerül. Ki mondta, hogy el kell venni?

Már régen rossz egy olyan családi, rokoni kapcsolat, ahol ha egyszer nem a gyerekes embereknek meg gyerekeknek nyalom ki a p.csáját, hanem úgy szervezem meg az esküvőmet, ahogy nekem jó legyen, akkor már ki vagyok utálva és nem vagyok meghívva az ő esküvőikre. Én egy ilyen családnak nem lennék a tagja, és én egy ilyen férfihez nem mennék feleségül, akiben felmerül az, hogy ne saját magunkat, a mi kényelmünket nézzük, ne a mi belátásaink szerint döntsünk, hanem mindig a családot meg a gyerekeket mézzük még az esküvőn meg lagzin is.

Kíváncsiságból: az a nő vagy férfi, aki nem képes a gyerekei nélkül elmenni egy lagziba pár órára, az majd rá fogja bízni egy vadidegen gyerekfelügyelőre, animátorra a gyerekét? Nem. És ez a szülő majd boldogan fog táncolni és nem 5 percenként fog ránézni a gyerekre, és a fentmaradó 4 percben meg nem a sarokban fog ülni 'plépofával'?

Amúgy meg azért, mert te még nem láttál olyan esküvőt, amit gyerekek tettek tönkre, még létezhet. Azért, mert nem látsz valamit, attól még létezhet, ahogy le is írta az egyik itteni valaszoló, hogy mit csináltak a gyerekek.

Te szervezz olyan esküvőt, ahova gyerekek is mehetnek, más meg, akinek nemcsak annyi az élete, hogy beszült, az meg hagy mulatozzon, igyon.

"A vendégek kifizetnek fejenként 20-25 ezer forintot minimum, hogy ott lehessenek veletek."

Az ifjú pár meg kifizet 2,8 milliót (vagy többet), hogy ti ott legyetek. Plusszba akkor még fizessen ki 30-50 ezret, hogy a gyerekeitek is ott legyenek, de ugye nem végig, mert 8-9-kor fellövik a pizsamát, elhúzzátok a csíkot fél 8-kor. Tehát magyarán ti nem fizettek semmit, és plusz költséget is rávernétek az ifjú párra. Szép egy ember lehetsz! Csak akkor megyek az esküvődre, lagzidra, ha van még felesleges 30-50 ezer forintod, mert a gyerekem is viszem. Vicc....

66-67 nagy igazság.

Nehogy már az ember saját esküvője, lagzija ne saját magáról, hanem a rokonokról szóljon, meg hogy ki mit szól, mit fog mondani...

Kit érdekel.

Ha ennyi belátás nincs benne, akkor kell a francnak ilyen rokon...

El lehet képzelni, hogy akkor az élet más területein hogy viselkedik, ès mennyi empátia van benne.

""Ha majd egyszer lesz családod, akkor előbb-utóbb elérkezik az a nap, hogy a gyerekei miatt meg nem hívott rokonok hozzátartozójának (mondjuk pont a gyerekének) lesz esküvője, ne csodálkozz, ha nem csak a gyerekeidet, de téged sem hívnak majd meg."

Milyen szép családod van neked! Milyen összetartó! Milyen nemes! Ha egy olyan dologban, ami rólam és a páromról szól, az én és a párom nagy napja, nem a vaskalapos rokonokat, barátokat nézem, akkor ezek a vaskalapos rokonok, barátok már ki is utálnak engem. Milyen szép egy család, baráti társaság! Bocs, de én nem vagyok egy megfelelési kényszeres barom, hogy mindig, minden helyzetben az ítélkező, kioktató "rokonaimnak", "barátaimnak" megfeleljek.