Én soha nem haragudhatok? Mindig csak megsértődhetek?

Kedves Kérdező!

A kérdésed alatti mondataid között ott a válasz...

"Ráadásul nem tudok kiállni magamért. Eleve ilyen a természetem."

1. Nos, az emberi természet, bármennyire is nehezen hihető, de nem egy kőbe vésett és halálig tartó, soha meg nem változtatható valami. Nem is örökletes... bár lehetnek benne örökölt hajlamok.

2. Az emberi természet egy igen rugalmas, képlékeny, örökké változó, soha be nem betonozható valami. Pontosan azért, mert nem anyagi jellegű...

De, ha te RAGASZKODSZ hozzá, hogy ILYEN a TERMÉSZETED, s ezen már változtatni az Atyaúristen sem tudhat, nos akkor bebetonoztad saját magad a hited által kitermelt "kőfalba".

Ez nem örökletes és NEM MÁS teszi Veled, hanem TE TESZED Önmagaddal. Ilyen a "lélek rugalmassága".

Tehát, ha már eldöntötted magadban, hogy eddig ILYEN VOLT a természeted, de MOSTANTÓL MÁS LESZ... akkor egyszer csak kilépsz a megszokott komfortzónádból és KI FOGSZ TUDNI ÁLLNI ÖNMAGADÉRT!

Tedd meg az első lépést! A többi már adni fogja magát.

És ne gondolkozz azon, hogy vajon mit veszítesz és mit nyersz vele, vagy hogy mit veszít családod és mit nyer... Te elsősorban és alapvetően SAJÁT ÉLETEDÉRT (élethelyzetedért) vagy FELELŐS!

Ha bárki(!) azzal jön neked, hogy TE idegesíted fel, hogy TE vagy felelős érte, az Ő lelki nyugalmáért... nos az az ember csak szeretné áthárítani a saját felelősségét a Másikra. Legyen az bárki, akár édesanyád is.

Felelősséget áthárítani csak arra a személyre lehet, aki hagyja magát, aki nem tud kiállni önmagáért.

Mihelyst ki tudsz állni önmagadért, le fognak szokni róla. Fájdalmas lesz annak, aki már ezt rutinból teszi, mert megszokta, fog sírni és prüszkölni... de megéri. Magam is megtapasztaltam.

Más lehetőséged nincs, amíg együtt laksz a családoddal.

AZ ERŐ legyen Veled!

Ha bebelém ötnek és véletlen felemelem a hangom akkor lesz egy kisebb vita. A legjobb módszerrel zárom le. Megengedő stílusban, lágyan (magban vigyorogva)előzékenyen így válaszolok: Rendben igazad van.

:D

17l