Gyermekmentes esküvőt szeretnék. Szerintetek jogosan megsértődhetnek a rokonok?

28 "Csak úgy tudom elképzelni, hogy a sírás tartós legyen, hogy 1. Nem foglaltak nekik szobát, ahol a gyereket le lehet fektetni, és nem volt előre megbeszélve, hogy a gyerekkel hogy jutnak haza (+vissza) a szülők, nem volt egyeztetve, hogyha elkezd sírni a gyerek, akkor hogy tudtok segíteni neki. 2. Mondjuk öt perc sírás után, se az ifjú pár se az örömszülők, se a ceremóniamester nem vették észre és mentek oda hozzá, hogy azt mondják, “Tudunk valamiben segíteni?, ne próbáljuk meg kivinni, hátha a zene zavarja?” Vagy annyira bunkó volt a szülő, hogy ez után is ott maradt a gyerekkel."

Tehát mindenki hibás és bunkó, mert nem csinál semmit, amíg a gyerek ott nyüszít, csak a szülő nem, értem😂😂

Helyettetek esetleg ne neveljük fel?:D

" Mondjuk öt perc sírás után, se az ifjú pár s"

Hadd ne az ifjú párnak kelljen más siró gyerekét pesztrálni.

#33 Nincs gyerekem, és így gondolom azt, hogy igen, ez egy szervezési probléma. Remélem, hogyha gyerekem lesz, akkor nekem sem kell olyan rendezvényeken részt vennem, ahol nem biztosított, hogy a gyerekekkel el lehessen vonulni.

Mi úgy tervezzük, hogy minden 10 év alatti és 65 év feletti vendégnek lesz szobája (az álom helyszínt ezért vetettük el, mert nem volt a közelben szállás), ahova el tud vonulni, ha sok neki az esküvő.

Lehet, hogy az esküvő rólunk szól, de azt gondolom, hogyha mindenki rosszul érzi magát körülöttem és csak szenved, akkor nem lesz jó az esküvő.

Olyan megoldást kell találni, ami a lehető legtöbb embernek okoz, mert akkor lesz jó az esküvő.

Ha a tesód/unokatesód évekig fúj rád, mert nem engedted oda a gyerekét, akkor mondhatod, hogy nem jogos, de az igazi kérdés az, hogy megérte-e?

A férjem tanuja kisbabás nő volt. Ott volt a picur a kéttanús esküvőn is (még szoptatós volt) és a lagzin is.

A lagzin a tesóim 14- től lefelé. A párom egyik távoli barátjának 2 kislánya volt. Unokahúgaim 14 alattiak.

Nekem furi lett volna így szeparálni embereket/családokat. Egyértelmű volt, hogy kistesóimat nem hagyatom otthon, amikor a mennyasszonyi ruha gyakorlatilag nekik a legnagyobb buli. Őket úgy elvarázsolta a díszlet, a ruha, a játékok... miattuk volt olyan "varázslatos" az egész.

A szoptatósoknak volt külön szoba pelenkázni, szoptatni, babázni.

Bevallom nálunk semmi negatív nem történt. A gyerekeknek volt játszószoba is.

Ha ennyire zavarnak a kicsik, akkor szerintem a családosokat eleve ne hívd meg, mert szerintem természetes, hogy ők így alkotnak egy egységet, és igenis rosszul esik a másiknak, ha enélkül kezeled csak "ceremóniára méltóként".

Ha közeli rokonról van szó, akkor nem tudnék gyerek nélkül elmenni, mert akire rábíznám is a gyereket, az is feltehetően ott lenne az esküvőn, szóval kicsit ilyen ördögi kör. Amúgy ha jóban vagyunk, ha egyébként is szeretnék az esküvőn részt venni, akkor megpróbálnám megoldani a dolgot, de nyilván még ha otthon is hagyom a gyereket mondjuk bébiszitterrel, akkor sem tudok hajnalig maradni, meg folyton a telefonom bújnám és a szittert zaklatnám, hogy ugye minden rendben, szóval még ha az is a szándékod, hogy jól érezzük magunkat gyerek nélkül, akkor sem jönne össze, mert így még bőven éjfél előtt hazamennék. Nem (csak) azért, mert nem tudok a gyerekem nélkül létezni, hanem mert még pici és inkább fordítva, ő nem tud nélkülem meglenni (9 hónapos). Ellenben ha van egy szoba, ahová akár babakocsiban is, de berakhatom aludni, akkor az nem olyan problémás, ő elalszik ott akármennyit, én meg bulizok hajnalig, néha-néha ránézek hogy megvan-e még, bébiőrt bekapcsolom, azon keresztül állandóan tudom figyelni, és a közelben van, biztonságban, nekem ez sokkal ideálisabbnak hangzik babás anyukaként, mint nélküle elmenni bulizni.

Ha meg nem is akarok elmenni, akkor jó kifogás a baba, ahogy a korábbiak mondták, bár én alapvetően szeretek esküvőkre járni. De ha rokonról beszélünk, akkor neki a lányom is rokona, és elég gonosz dolog azt mondani, hogy amíg valaki nem lesz minimum tudomisén, 16 éves, addig számára nem létezik.

Egyébként az én esküvőmön voltak gyerekek is, kisbabák is, semmi gond nem volt, a szertartást is végig csendben végigvárták (jó, tartott vagy 15 percig, ez azért annyira nem nagy kunszt), meg a bulin is tök jól szórakoztak, a 11-12 éves gyerekek tolták a legjobban a menyasszonytáncom alatt :D Ha pedig olyan szülők lennének a rokonságban/baráti körben, akikről tudni lehet, hogy telibe tojják a síró gyereket, azokat amúgy sem szívesen látom, mert eleve milyen érzéketlennek kell már ahhoz lenni, hogy a saját gyereked sírására ne reagálj, hát még úgy, hogy közben zavar másokat (tapintat, hahó), másrészt meg mégis milyen ember az, aki az egyik korábbi válasznál simán hagyja, hogy a gyerekek a szaladgáló pincérek között rohangáljanak meg ugráljanak, veszélyes helyzetet teremtve maguk és más számára is.

Röviden: nem sértődnék meg, csak logisztikai problémák miatt mondanám vissza (valószínűleg). Olyan esküvőt tartasz, amilyet csak szeretnél, de én meg nem biztos, hogy elmennék, ha egyébként nem látsz szívesen a gyerekemmel együtt is.

“Miattuk volt olyan varázslatos az egész.”

Én mondjuk magamért rendezek esküvőt, azért, hogy nekem tetsszen és a leendő férjemnek.