Szülők hány éves korig tanultatok a gyerekkel? Szülő vagy a diák élet könnyebb

28# Tudod, azért ez nem csak a tanulásról szól. Hanem a közösen eltöltött időről amit a szülővel tölt még, ha az látszólag nem is szimpatikus a gyereknek. Nincs magára hagyva, ha nem ért valamit. Ezek az idők sosem vesznek kárba.

Másnap biztonságban érzi magát , mert felkészült és ettől jókedvű is.

Persze ezek csak akkor működnek, ha türelmes a szülő. Ideges ember ne üljön le a gyerekével tanulni, annak sosincs jó vége.

41# Igen, nálunk azért van az együtt tanulás mert "rugdosni" kell.

43-vagyok

Sosem tanultak velem a szüleim - illetve apám egy időben hétvégente megpróbálta, de hamar belátta, hogy jobb, ha békén hagy, úgyis megy egyedül is. - Annyi, hogy a nagyszüleimnek köszönhetően már úgy mentem suliba, hogy tudtam írni-olvasni-számolni, tehát az első osztály nem volt nagy kihívás.

Leterheltség szempontjából nem érzek jelentős különbséget a diáklét és a felnőttkor között. A munkámban vannak könnyebb és nehezebb időszakok, mint ahogy diákként is hullámzó volt, hogy mikor mennyi a tennivaló.

A gyerekeknek 1000x könnyebb élete van. 3 hónapnyi iskolai szünet vs. 20-37 nap szabadság. Nem kell főzni, pénzügyekkel foglalkozni, némi házimunkát leszámítva a háztartás se a te gondod. Tanulni kellett, de felnőttként is ugyanúgy képzem magam, szóval nincs nagy különbség. Napi 7x45 perc, plusz 1-2 óra házi&tanulás átlagban nem volt sosem megterhelő.

A másik kérdésre pedig az a válaszom, hogy sosem kellett velem tanulnia egyik szülőnek sem, mert nem igényeltem. Azt elismerem, hogy nem voltam egy átlagos gyerek, a többségnek valószínűleg nem árt, ha 1-2 évig besegít a szülő, mielőtt teljesen önálló lesz a tanulásban.

Velem csak elsőben tanultak, addig, amíg nem tudtam rendesen olvasni. Diáknak ezerszer könnyebb lenni. Semmi felelősség. Csak tanulni kell. Nem kell egy családról, megélhetésről és mindenről gondoskodni.

Mindezek ellenére megvan a felnőtt létnek is az előnye.

Minden kornak, életszakasznak megvan a maga szépsége.