Szülők hány éves korig tanultatok a gyerekkel? Szülő vagy a diák élet könnyebb

Szülönek lenni sokal nehezebb amíg újszülött,vagy csecsemő addig egésznap te vagy vele neked kell gondoskodni róla ,de bölcsis korban mikor esetleg bölcsibe kerül neked kell oda figyelned arra is hogy mindig legyen tiszta ruha megfelelő méretük,pelus stb amit bölcsibe kérnek + munkahelyeden is helyt kell álnod + délután otthon vár háztartás,oviba szintén ugyan ez csak még több odafigyeléssel hogy be legyen fizetve csoport pénz időben ,stb hétvégén Pl nem pihenhetsz hanem főzni,mosni takarítani ja és gyerekel foglalkozni .

Iskolába még több kérés és igen tanulni kell vele ,ellenőrizni táskáját hogy rendesen be van e pakolva ceruzák ki jegyezve ha valami eltünt elfogyott eltörött potolnod kell,szakörökre vinni hozni.stb

Egészen felnőtt koráig te felelsz érte,neked kell tanitanod kulturált viselkedésre,még kamasz korában is.ha jól akarod csinálni hogy normális felnőtt legyen.akkor nincs sok én idő.

Ja és ez tapasztalat 3 gyerekes anyaként.

Annyit "tanult velem" anyám, hogy amíg nem tudtam olvasni, addig elolvasta nekem, hogy mi a feladat, ha ránézésre nem lett volna egyértelmű. De ha pl ott volt egy sor, és az elejére oda volt nyomtatva két csészevonal, segítség nélkül is tudtam, hogy végig kell rajzolni a sort csészevonalakkal.

Sosem volt problémám az önálló tanulással. A gyerek olyan házit kap, amit el kell hogy tudjon végezni. Általában nem kell segítség.

Nekem nem kellett gyerekként házimunkát végeznem. Általánosból délután 2, középiskolából 3-4 körül hazaértem. Valahogy a leckeírás sem tartott olyan sokáig, ezért úgy éreztem, rengeteg időm van. Ebben jobb volt a diáklét. Tele voltam hobbikkal, pihenéssel, boldog láblógatással. Kamaszként azért már saját indíttatásból is kitakarítottam időnként a szobámat.

Viszont a munkát jobban szeretem, mint az iskolát. Nem változik óránként teljesen más jellegűvé, nem terhel folyamatosan újabb információáradattal, amit meglepetésszerűen számonkérnek. Rutinból megy, kiszámítható. Mindig tudom mit kell csinálni és hogyan. Ilyen szempontból az iskola sokkal stresszesebb volt, pedig nekem elég jól ment, jó tanuló voltam.

De mikor hazaesek ötkor, bevásárlás, főzés, mosogatás, takarítás, pakolás, ügyintézés, mosás-teregetés, mikor mi. És hopp, este van, aludnom kell, mert reggel kelni kell. Főleg mióta gyerekem van, egy filmet nem tudok megnézni. Minden időm elmegy az élettel járó piszlicsáré b@$zakodásra. Gondolom ezt jelenti a mókuskerék. Nem is tudom, hogy aki ráér a gyerekkel tanulni, az honnan veszi hozzá az időt. Ha nekem lenne plusz két órám, tuti nem cseszném el arra, hogy a gyerekkel rajzolgassam a csészevonalakat. Rajzolgassa magának, az ő dolga, és képes is rá.

A felelősséggel nincs bajom, szeretem az önállóságot, szeretek felelős lenni a magam dolgáért.

A felnőttlétet összességében jobban szeretem, de nem igazán ezek miatt a konkrét feladatok miatt, hanem azért, mert már nem kezelnek gyerekként, és nem akarja mindenki magas lóról megmondani nekem a tutit. Jó érzés teljes értékű embernek lenni.