Nem költözik el a gyerekem! Mit tehetnék?
18 éves. Eddig teljesítettem a kötelességemet, etettem, itattam, ruháztam, iskoláztattam. Most befejezte a tanulmányait.
Én meg elfáradtam. Különböző okok miatt nem sok örömöm leltem az anyaságban. Szeretném ha dolgozna, és elköltözne itthonról, hogy végre egyedül új életet kezdhessek. De ő nem nagyon töri magát. Mit tehetnék? Van joga a saját lakásomban lakni az engedélyem nélkül, ha már elmúlt 18 és nem is tanul már?
válasza: válasza:17:38nak:
Nem érted. Jössz az érzelemmel, pedig ezt a fajta lelki sérülést az anyai szeretet már nem tudja helyrehozni, ezt már pszichopátia, amit az apa brutális viselkedése okozta. 18 évesen amúgy is fel van borulva egy kamasz kémiai háztartása az agyi működésben és ehhez még ilyen múlt is társul. Meddig akarja még mindenki a begyakorolt, tanult sémákat szajkózni?
válasza:Az mindenképp tiszteletre méltó, hogy ilyen rossz körülmények között sem adta be intézetbe (ahogy anno őt a szülei), hanem mindent megtett, hogy ételt rakjon a gyereke elé, s iskoláztassa.
S én is amondó vagyok, hogy aki ezek után is itt akar okoskodni, az húzzon a francba. Ennek a nőnek jó szóra és tanácsra van szüksége, nem a sok nagyokosra.
válasza:39 -es vagyok. Egyetértek Hátén-nel!
A kérdező pedig dobja le magáról ezt a púpot! Megérdemli a normális életet!
válasza:hátén! Teljesen igazad van. Mindenki szajkózza itt a magáét, mint egy betanult verset, de egyik se lát túl azon, hogy nem minden fekete és fehér.
Mennyivel könnyebb lenne mindenki élete, ha minden úgy alakulna, ahogy megálmodta.
Sajnos vannak elkerülhetetlen helyzetek. Nem tehet arról a kérdező, hogy intézetbe nőtt fel, s nem volt semmije az "új élethez".
Adjon hálát minden nagyszájú az égnek, hogy neki ezt nem kellett átélnie.
válasza:Én kb sírtam mikor el olvastam a kérdező utolsó hozzá szólását.
Nagyon sajnállak kérdező!!:(
válasza:Kiadom magam én is, bár sok értelme nincs, de nyíltan az anya mellé állok:
A fiam is akkor tört meg és kezdett távolodni tőlem, mikor az apja előtte vert el. Viszont a testvérei ezt már nem látták, mert még kicsik voltak, mikor visszaütöttem. Szóval van egy kamaszom, aki ellenem fordult és két kisebb drágám, akik feltétel nélkül szeretnek, ahogy én is ők. Kegyetlen dolog egy megvadult kamasz. Csak az időben bízok, hogy majd valamikor lehiggad. Na, lehet engem is köpködni. :) De vigyázat, én visszaköpök, mint egy teve. :)
válasza: válasza:Kaptam kedves, bátorító privát üzeneteket!
Eztúton is köszönöm.
Valamit szeretnék még leírni:
Talán úgy jött ki az utolsó soraimból, mintha maga a munka, és a másodállás lenne a gondom. Ez így nem teljesen igaz. Ha a lányom dolgozna, tanulna, és nem lenne elég a pénze/pénzünk, akkor zokszó nélkül elvállalnék még egy állást, ahogy tettem hosszú évekig, hogy támogassam őt.
De ő éppen semmit nem csinál. Tanulni nem akar, dolgozni nem akar, de igényei azok vannak. Keményen hajtottam, hogy megéljünk. Ezt nem felhánytorgatom, mert anyaként ez volt a dolgom, mikor vállaltam a gyerekemet, akkor vállaltam mindent, ami az anyasággal jár.
És most, hogy felnőtt, azt sem kérem, hogy nekem segítsen. Én csak annyit kérek, hogy emberelje meg magát. Ha tanulni akar, akkor tegye azt, én támogatom, de ha nem akkor dolgozzon, és tegye az én életemet is könnyebbé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!