Rendelkezhetek arról, hogy halálom esetén ki legyen a gyerekem gyámja?

Kicsit hosszú, de:

Gyámrendelés

A gyámság

A kiskorú gyermek érdekében ellátott szülői felügyelet körébe tartozó részjogosítványok többségét - a gyermek gondozását és nevelését, vagyonának kezelését, törvényes képviseletét - abban az esetben is gyakorolnia kell valakinek, ha a gyermek szülei már nem élnek, illetve a szülők felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt. Amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná, a gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre gyámot rendel a gyermek részére. Ezért egy kiskorú gyermek minden esetben vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll .

A gyámhatóság tájékoztatása

Abban az esetben, ha a kiskorú gyermeknek nincs szülői felügyeletet ellátó szülője, a legközelebbi rokonok kötelesek haladéktalanul értesíteni a szülők lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt. Ez az értesítési kötelezettség terheli:

1. a szülőt (például, ha ő nem gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat),

2. a szülő házastársát,

3. a szülők testvérét,

4. a nagyszülőt, a nagyszülő házastársát és testvérét,

5. a dédszülőt,

6. a testvért és a testvér házastársát.

Az értesítési kötelezettségnek - bár törvény írja elő - csak erkölcsi jelentősége van, mert a hatályos jogszabályok nem írnak elő konkrét szankciót az értesítést elmulasztó személyekkel szemben. Az azonban előfordulhat, hogy a mulasztó rokont a gyámhatóság nem rendeli ki gyámnak, arra hivatkozva, hogy személyisége miatt nem alkalmas a tisztség ellátására. A legközelebbi rokonokon kívül a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, a hagyatéki eljárást végző személynek, illetve minden államigazgatási feladatot ellátó szervnek kötelessége jelezni a gyámhivatalnál, ha az általuk lefolytatott eljárás során azt tapasztalják, hogy gyámrendelés szükséges. A gyámrendelést azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.

Gyámrendelés: a szülő által nevezett gyám

A gyámhivatal a gyámrendelést megelőzően minden esetben köteles megvizsgálni, hogy a korábban a szülői felügyeletet gyakorló szülők közokiratban vagy végrendeletben:

1. neveztek-e meg gyámot, illetve

2. kizártak-e valakit a gyámság viseléséből.

A gyámnevezésre vagy gyámságból való kizárásra csak közokiratban vagy végrendeletben kerülhet sor. Közokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet a bíróság, a közjegyző vagy más hatóság (pl. ügyészség), illetve közigazgatási szerv az ügykörében eljárva az előírt alaki követelményeknek megfelelően állít ki. A közokiratok az ellenkező bizonyításáig igazolják a benne foglalt adatok és tények fennállását vagy fenn nem állását, a benne foglalt határozatok vagy intézkedések tartalmát, megtörténtét, a benne foglalt nyilatkozatok megtételét, továbbá azt, hogy a nyilatkozatot tevő személy mikor és milyen módon tette meg a nyilatkozatát. A végrendelet megtétele történhet közjegyző vagy bíróság előtt tett közvégrendeletben, illetve írásbeli vagy szóbeli magánvégrendeletben. Gyámnevezés és gyámságból való kizárás más magánokiratban, mint magánvégrendeletben, nem történhet. Abban az esetben, ha a szülők valakit gyámként megneveztek, a gyámságot ez a személy fogja ellátni, feltéve, hogy ő megfelel a törvényes feltételeknek.

A gyám mellőzése

A megnevezett gyámot akkor mellőzi a gyámhatóság, ha az illető azért nem viselhet gyámságot, mert annak törvényes akadálya van. Így sem a szülő által nevezett gyám, sem más személy nem viselhet gyámságot:

1. ha a 18. életévét még nem töltötte be;

2. ha gondnokság alatt áll;

3. ha a szülői felügyeletét jogerősen megszüntették, illetve a közügyektől eltiltották;

4. ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő közokiratban vagy végrendeletben kizárta a gyámság viseléséből;

5. ha a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette;

6. ha a gyermekét a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánította (ennek feltételeit a családjogi törvény precízen meghatározza).

A megnevezett gyámot akkor is mellőzi a gyámhatóság, ha az a gyámság átvételében - például súlyos betegsége miatt - gátolva van. Úgyszintén nem lehet gyám az a szülő által megjelölt személy sem, akinek a kirendelése a kiskorú érdekeit veszélyeztetné, példának okáért személyisége vagy anyagi helyzete miatt. Ezért nem kerülhet sor egy agresszív, alkoholista személy vagy egy rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, saját fenntartását is alig biztosítani tudó személy gyámként való kirendelésére.

A gyámnevezés érvénytelensége

Amennyiben a szülő olyan személyt nevez meg gyámul, akit a törvény kizár a gyámságból, a gyámnevezést érvénytelennek kell tekinteni. Ez alól kivételt képezhet az az eset, amikor az egyik szülő által kijelölt személyt a másik szülő éppen kizárta a gyámságból. Ilyenkor a gyámhatóság a gyermek érdekeire tekintettel kirendelheti az egyik szülő által kizárt, de a másik szülő által megnevezett személyt is.

Előfordulhat végül az is, hogy bár a megnevezett személy alkalmas a gyámság ellátására, mégsem ő lesz a gyám. Ha ugyanis a két szülő különböző személyeket nevezett meg gyámként, a gyámhatóság - a körülmények mérlegelésével - fogja eldönteni, hogy melyik megjelölt személy legyen a gyámi tisztség viselője.

Gyámrendelés: a gyámhivatal által rendelt gyám

A gyámhivatal keres megfelelő személyt a gyámság ellátására:

1. ha a szülők nem rendeltek gyámot vagy

2. a megnevezett személy gyámként való alkalmazását a fent említett okok miatt mellőzi a hatóság.

A gyámhatóság elsősorban arra törekszik, hogy a gyámság ellátására alkalmas valamelyik rokon, vagy a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személy legyen a gyermek gyámja. Ha ilyen személy nincs, akkor más alkalmas személyt is ki lehet rendelni.

A gyámhatóság

1. a gyermek ideiglenes elhelyezésekor,

2. a bíróság általi elhelyezésekor és

3. a gyámhatóság engedélyével történő családba fogadásakor

csak azt a személyt rendelheti ki gyámul, akinél a gyermeket elhelyezték (kötelező gyámság esete).