Kedves hívők, imádkoznátok az istenetekhez, hogy közölje veletek, mit kellene mondanotok nekem, hogy a ti vallásotokra megtérjek?

228.

"De mivel specifikusan azt kérdezed, hogy "a te vallásod szerint": az angol anglikán egyház azt tanítja, hogy nincs pokol. A halál pillanatában az ember eldöntheti, hogy elfogadja-e isten szeretetét. Ha nem, akkor teljes megsemmisülés vár rá (amit a materialisták egyébként is gondolnak). Es mi nem tudhatjuk, hogy a földi életük végén az emberek mekkora része dönt így vagy úgy."

Mi lesz azokkal akik Istent választják?

Van olyan lehetőség aminél nem kell megsemmisülni és nem is kell Istent választani? Ha például valaki nem dönt mert egyiket sem akarja akkor mi a helyzet?

"Az biztos, hogy vannak lusta szülők, tanárok és papok, akik fegyelmezési módszerként a gyerekeket a pokollal fenyegetik. Ezt én is nagyon elítélem, és károsnak tartom."

Nem biztos hogy ez lustaság. Ők lehet csak így értelmezik, így tanulták.

223

1. "the god of the gaps"

A keresztények elvben nem hisznek a rések istenében. Magát a kifejezést is egy keresztény teológus alkotta meg, aki azokat a keresztényeket kritizálta, akik így tesznek, és a későbbiekben más keresztények is negatívan írtak erről a hozzáállásról.

De nem is nagyon van pl. olyan vallásos biokémikus vagy kutatóorvos, aki ha valamit nem ért, akkor nem tovább kutat, hanem hátradől és azt mondja: "akkor isten csinálja". Ha lenne, akkor nem sokáig maradna biokémikus.

"Aki Zeusz haragját látta benne, az kevésbé tekinthető okosnak, mint aki tudja, hogy elektromos kisülésről van szó."

"látta - tudja"

Ugyanazt ugyanazzal kell hasonlítani, hogy eldönthesd, ki okos. Amikor azt hitték, hogy Zeusz haragja, akkor senki nem tudott a fizikai folyamatról. Amióta tudunk a fizikai folyamatról, már minden iskolázott ember tudja, hogy nem Zeusz haragja.

2. "azok az emberek, akik nem filozófiai érvelés technikáit alkalmazzák, akik a tudományos módszertan szerint építik fel a tudásukat, azok okosabb emberekké válnak, mert nagyobb eséllyel hisznek olyan tényekben, amik a valóságok inkább megközelítik"

A filozófia is tudomány. Csak nem természettudomány.

A társadalomtudományoknak is megvannak a kutatási módszertanaik és a bizonyítási folyamataik.

Ha természettudományos kérdésre keresek választ, akkor a természettudományhoz fordulok.

Ha társadalomtudományi kérdésre, akkor a társadalomtudományhoz.

Es a valóság megértésének nem csak tudományos módszerei vannak. A neuropszichiátria pl. bizonyítottnak tartja, hogy senki nem dönt mindig racionális alapon. Mindenki dönt irracionálisan (intuitív, ösztönös, "zsigeri" alapon) is. Bonyolult, de pl. akkor, ha nincs elég idő a racionális döntést meghozni, VAGY ha nem áll rendelkezésre elégséges információ, de a döntést meg kell hozni.

Az, hogy létezik-e egy olyan kozmikus intelligencia, amely megtervezte, megalkotta és létezteti a világot, azért az ösztönös, "irracionális" döntés kategóriája, mert nincs elég információnk a racionális döntéshez.

Tehát te tulajdonképpen irracionálisan viselkedtél, amikor ezt a kérdést feltetted, mert racionálisan akarsz megválaszolni egy olyan kérdést, amit csak irracionálisan lehet.

231

"Mi lesz azokkal akik Istent választják?"

a lelkük (tudatuk) túléli a test halálát, és Isten mellett örökké él

"Van olyan lehetőség aminél nem kell megsemmisülni és nem is kell Istent választani? Ha például valaki nem dönt mert egyiket sem akarja akkor mi a helyzet?"

azt nem tudom

1. "a munkájában alkalmazza a tudományos módszertant, a spirituális lelki területeken pedig nem. Én ez utóbbiban is szeretnék következetes maradni."

Jó. De a spiritualitásban nem lehet természettudományos módszertant alkalmazni, mert olyan kérdésre keressük a választ, amire racionálisan nem lehet.

Mondjuk úgy, hogy az emberi létezésnek van 4 síkja: testi, értelmi, érzelmi és lelki. Más szavakkal fizikai, intellektuális, emocionális és spirituális. Akár ugyanabban a helyzetben is észlel és reagál az ember mind a négy szinten. Spirituális szinten olyan részét ertelmezem a valóságnak, amit máshogy, pl. értelmileg vagy fizikailag nem tudok.

Ha te nem akarsz spirituálisan értelmezni semmit, akkor pl. ez lehet amiatt, hogy tagadod, hogy lelki / spirituális sík létezik. Vagy bármi más, ezt neked kell tudni, hogy miért.

2. "Annakidején racionális volt azt is gondolni, hogy a nap a föld körül mozog. A tudományos módszer tette

olyan értelmessé az emberiséget, hogy rájöjjön, a föld valójában egy gömbölyded bolygó, a nap pedig csillag. Amikor az első racionálisnak látszó hipotézist elfogadták, tévedtek. Ez nem okosság az én definícióm szerint."

Itt számomra nem maradt világos, ki az okos szerinted. Jól értem, hogy szerinted mindent addig kell kutatni, amíg a 100%-ban biztos választ meg nem találjuk? Ami aztán sosem változhat meg? Es csak azt elfogadni? Es a természettudományos módszertan is rossz?

Mert az 1-nél mintha azt írtad volna, hogy a biokémikus tudományos módszertant használ a munkájában, és te ugyanazt szeretnéd spirituális területeken is. Vagy az nem a természettudományos módszertan volt?

3. "Amikor a szél megmozgatja a bokrokat, a gazella meg lehet győződve arról, hogy egy tigris vadászik rá. Ez nem okosság. Ha okos lenne és megvizsgálná mi mozgatja a leveleket, egyes esetekben vacsorává válhatna."

Ezt értem (azt hiszem.)

Tehát szerinted nem az az okos gazella, aki biztos ami biztos alapon elszalad (nem meggyőződve van, hogy tigris, hanem nem tudja, de azt tudja, hogy van esélye, hogy tigris). Hanem az az okos gazella, aki odamegy a bokorhoz és megnézi, van-e tigris. Még akkor is, ha ezzel azt kockáztatja, hogy ha tigris van a bokorban, akkor őt megeszi és ennyi volt.

Ha ezt mondod, akkor ezzel nem értek egyet. Az az okos gazella, aki reflexből, korábbi emlékekből, gének miatt a megrezzenő bokor hallatán menekülni kezd. Mert tudja, hogy a valóság kiderítése az életébe kerülhet.

4.

"Ha valaminek a megértéséhez nincs kellő információnk, nem az a helyes, ha őszintén ki merjük jelenteni, hogy nem tudjuk?"

Mindenképpen ez a logikus és racionális. En kimondom, hogy tudni nem tudom, hogy van-e természetfeletti / isten(ek) stb. Hiszen ha mindnyájan racionálisak lennénk, akkor mind agnosztikusak lennénk. Es nem erre vagy arra hajló agnosztikusok, hanem teljesen semlegesek.

Viszont nem biztos, hogy ez a HELYES (ezt a szót használtad) vagy megvalósítható. Mert az emberi agy nem tud megbirkózni azzal, hogy ilyen fontos dolgokat nem tud. Van spirituális síkja a létezésének, és amikor a szerint kell értelmezni valamit, akkor nem racionális, hanem zsigeri alapon, intuitíve, de dönteni fogunk valami mellett. Mint ahogy tesszük olyan sok más dologban is az életben, a mindennapokban, naponta százszor, különben nem tudnánk élni az életünket.

5.

"És amikor bizonyít(hat)atlan és (filozófiai értelemben) cáfolhatatlan istenérvekkel állunk elő, legalább nem úgy tenni, mintha egész biztosan igazunk lenne, és mindenki más téved?"

Minden ember más, a keresztények is mind mások. En nem szoktam azt mondani, hogy biztosan igazam van, hogy van Isten, és mindenki más téved.

6.

"bizonyítsd be az állításod, hogy csak irracionálisan lehetne rá válaszolni"

Szerintem erről közben írtam elég sokat. Csak irracionálisan lehet eldönteni, hogy van-e természetfeletti. Nincs róla elég információ, és szerintem nem szerezhetsz róla úgy információt, amit a kérdésben indítottál.

7

"Neked mit jelent az isten szó, te hogyan definiálod?"

Ez egy nagyon-nagyon privát kérdés, és nem szeretnék rá pontosan válaszolni. Mondjuk úgy, hogy egy isteni ("divine") jelenlétet érzek a világban, magamban és az életemben. Számomra így áll össze a világ.

Az istenHIT egyébként nem ugyanaz, mint a VALLAS, és nem ugyanaz, mint az EGYHAZ. A három dolog nagyon különbözik, bár vannak átfedések. Gyakorolhat valaki úgy vallást, pl. a kereszténységet, hogy igazan nem hisz vagy nem tudatosan, és lehet hívő valaki úgy, hogy nem gyakorol vallást. Az egyházak meg teljesen emberek által létrehozott, emberek által fenntartott intézmények, annak minden hibájával.

Minden magát "(keresztény) hívő embernek" tartó ember hitének más a tartalma, eredete, megnyilvánulási formája stb. Es ez nagyon intim dolog. Ha firtatni kezdi valaki, attól is függően, hogy ki firtatja, sokan elkezdenek keresztényKEDni, ami sokszor azért nem igazi válasz. Azért tűnhet néha hiteltelen idétlenségnek.

Azt meg tudom, és megértem, hogy egy ateista kívülről azt hiszi, mind egyformák vagyunk, ugyanabban és ugyanazért hiszünk, és hogy ha valaki mond egy hülyeséget, akkor mind egyetértünk egymással. Egy csomó mindennel nem értettem egyet, amit itt más hívők válaszoltak, és sokan nem értenek azzal egyet, amit én.

""Azt meg tudom, és megértem, hogy egy ateista kívülről azt hiszi, mind egyformák vagyunk, ugyanabban és ugyanazért hiszünk, és hogy ha valaki mond egy hülyeséget, akkor mind egyetértünk egymással.""

Lehet hogy van ilyen ateista is de sok ateista hívő volt az előtt hogy ateista lett. Ők nem hinnének bármiféle ilyen téves hülyeséget a hívőkről.

Ez egyébként mind két csapatban vannak ostobák.

235

Nálatok bárki szabadon választhat? vagy csak azok akik úgy éltek?

Ha bárki választhat akkor mi értelme úgy élni ahogyan azt elvárja Isten?

Miért van az itteni életünk? Mi lesz majd azokkal akik Isten mellett maradnak?

238

"Nálatok bárki szabadon választhat? vagy csak azok akik úgy éltek?

Ha bárki választhat akkor mi értelme úgy élni ahogyan azt elvárja Isten?"

Bárki választhatja halála pillanatában.

A keresztény életnek nem az az értelme, hogy van egy szabálylista és azt be kell tartani. Es valaki írogatja a nagykönyvbe, hogy plusz, mínusz és a végén összeadja, hogy pokol vagy menny.

238.

1. "Én azt tartom okosnak, aki értelmes, nagy tudású ember, széleskörű és megbízható tudással rendelkezik."

A megszerzett tudás, a műveltség, olvasottság tényleg része az okosságnak, de csak egy része. Még attól nem biztos, hogy tudja alkalmazni a tudását, készséget tud belőle fejleszteni. Van-e benne lényeglátás, kreativitas; nyelvi intelligencia, amellyel ki tudja fejezni magát. Van-e benne társas készség, érzelmi intelligencia, hogy másokkal meg tudja értetni magát. Es még sorolhatnám.

A "gazella" (most tekintsünk el attól, hogy állat) nem okosabb, ha akkor is az igazságot akarja kideríteni, ha TUDJA, hogy az az életébe kerülhet. Ha aközött kell választani, hogy tudásomat gyarapítom vele, de esetleg belehalok, VAGY nem tudom, hogy valóban veszélyben voltam-e, de életben maradok - akkor a tudásszomjat felülírja az életösztön az ember esetében (is).

2. "A tudományos módszertannál nem ismerünk jobb metodológiát. Az előrehaladásával egyre pontosabbá válik a tudásunk. El kell fogadnunk, hogy most is vannak olyan dolgok, amiket nem kellő pontossággal ismerünk. Nincs ezzel semmi gond."

Altalában a világ megismerésere nem igaz, hogy a tudományos, sőt természettudományos módszertannál ne lenne jobb. Maga a természettudomány is ismeri és elfogadja a saját korlátait, pl. azt, hogy bizonyos dolgokat sosem tud megvizsgálni sem. A tudományos bizonyítékoknál is szükség van hitre vagy bizalomra, hiszen nem mi végezzük el az összes tízezer kíserletet, ami ebben a hónapban zajlik, hanem bemondásra elhisszük, hogy azt valaki megcsinalta és úgy csinálta, ahogy mondja. Es ez messze nincs így, ahogy már sokszor kiderült. Maguknál a természettudósoknál elfogultabb ember nincs (a saját témájában), ennek is nagyon sok káros következménye van. Pl. ahogy a pszichológia egyre inkább bölcsésztudományból természettudománnyá igyekszik alakulni, úgy van egyre inkább tisztában azzal, hogy holisztikuson nem tudja már nézni az embert.

A természettudományban is van egy fontos lépés, amikor a kutató a kreatív, ösztönös megérzésére támaszkodik.

Ráadásul a természettudomány nem úgy írja le a világot, hogy van egy fehér papírlap, és folyamatosan halad előre egyik saroktól a másikig, csak meg nem ért a végére. Hanem ugyanazt a területet újra meg újra átírja.

Vagyis nem arról van szó, amit te írsz, hogy

"vannak olyan dolgok, amiket nem kellő pontossággal ismerünk", hanem vannak dolgok, amiket ROSSZUL TUDUNK.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tehát semmit nem ér, és ne higgyünk el semmit. Nagyon is fontos a természettudomány, a tudomány minden területe fontos. Csak nem igaz, hogy ennél ne lenne jobb vagy más módszertan a világ megismerésére. Pláne attól függően, hogy mit akarok megtudni.

"Csak irracionálisan lehet eldönteni, hogy van-e természetfeletti"

Bizonyítsd be az állításod."

A természettudomány állítja ezt, per definíció. A természettudomány azzal foglalkozik, hogy megfigyelje és leírja a természetet. A természetfeletti létével nem foglalkozik.

Ha te természettudós vagy, és valaki melletted elkezd a levegőben lebegni, akkor mint természettudós nem mondhatod azt, hogy csoda történt, hanem azt KELL mondanod, hogy egy általunk nem ismert természeti törvény lépett működésbe. Emberként mondhatsz vagy gondolhatsz mást, de szakmailag nem.