Kedves hívők, imádkoznátok az istenetekhez, hogy közölje veletek, mit kellene mondanotok nekem, hogy a ti vallásotokra megtérjek?
#142
"Szólítsd meg és válaszolni fog."
"Lehet kitartónak kell lenned ezzel, de azt Ő tudja, mikor válaszol."
Az a baj ezzel, hogy ha valaki kitartóan reménykedik abban, hogy egy elképzelt lény majd válaszol neki, akkor lehet, hogy egyszer tényleg fog. Csakhogy nem tudhatja az ember, hogy a szelleme játszik vele, vagy egy valódi lény válaszol. A másik gond ezzel a felállással, hogy ha többen is ugyanezt mondják nekem, de mindegyikük más és más istenben hisz, akkor melyik felé kellene forduljak? Vagy biztos ami biztos alapon imádkozzak mindegyikhez?
"Hallgas olyan zenéket, ahol Jézusról énekelnek."
Milyen hasznom származik ebből? Talán te is azt gondolod, hogy az a hatásos, ha az ember önkéntes alapon vallásos propagandával árasztja el magát? Arra is gondolj, hogy ha valaki ebben nem hisz, akkor számára terhes a huszadik dalocskát meghallgatni arról, hogy Jézus mennyire szeret. Képzeld, ha neked valaki azt javasolná, hogy krisnás dalokat hallgass...
"Kérd, hogy mutasson olyan közösséget, ahol Róla beszélnek és erősödhetsz a benne való hitben."
Nem tudok kommunikálni egy olyan lénnyel, akiről nem tudom, milyen valójában. Még ha az üknagyapámhoz kellene képzeletben szólnom - róla nincs fényképem, azt sem tudom milyen magas lehetett, hány évet élt meg. Hozzá sem tudnék tehát szólni, nemhogy egy Istenhez, akiről nem lehet tudni semmit biztosat.
"Jézust követni egy folyamat, Neki odaszánt életet jelent."
Jézusról nem lehet tudni, hogy valóban az-e, akinek te leírod. Miért szánnám az életem egy olyan személynek, aki talán soha nem is létezett?
"A Bibliában is kereshetsz választ. Pl. Ott ahol éppen kinyílik..."
"Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek."
Ézsaiás 13:9-16. Ez mire ad választ? Nem az utolsó mondatodra :-(
#149
"Álljatok ellen a gonosznak és közelítsetek Istenhez. Ezt életed végéig alkalmazni kell. Kitartó lennél ebben?"
Melyik Istenhez kellene közelíteni? Ki vagy mi a gonosz?
Én nem tartom magam gonosznak, a mindennapi életben igyekszem mindenkivel jót cselekedni.
A te istened hogyan kezeli azokat, akik bár nem találtak rá, ezért nem hisznek benne, de az életüket jószándék és mások segítése vezette?
#150 A modern ateisták általában úgy definiálják magukat (ahogyan én is magam), hogy nem hisznek egyetlen istenben sem. De nem állítják, hogy ne létezhetne vagy létezhetnének istenek.
Filozófiai ismereteim szerint valaminek a létezését lehet és kell bizonyítani. Valaminek a nem létezését lehetetlen. Ezért nem vagyok antiteista sem.
A kérdésem alatt többen is jó szándékkal fordultak felém, amit nagyon köszönök mindannyiuknak. Nem tudták megváltoztatni az álláspontom, de én jobban megismerhettem az ővéket. Sokat tanulhatnak tőlük azok, akik csak odavetett jelszavakkal vagy fenyegetéssel akartak az ő hitük felé taszítani.
Jó lenne, ha Magyarországon a vitakultúra fejlődne, nem csak a politikai témákat tekintve, de a vallásról és ateizmusról is tudnánk nyugodtan, higgadtan beszélgetni. Remélem akad még olyan hívő, aki megfontolja a kérdésemben foglaltakat és értékes gondolatokkal járul hozzá ahhoz, hogy megismerhessük a hitét és annak motivációit.
"A te istened hogyan kezeli azokat, akik bár nem találtak rá, ezért nem hisznek benne, de az életüket jószándék és mások segítése vezette?"
Az én meglátásom szerint jól, hisz nem adtál helyett a gonosznak. Már az is jó hozzáállás, ha féled Őt. Ez a bölcsesség kezdete.
A Biblia Istenével szoros kapcsolat az alábbi tulajdonságok, gyümölcsök fém jelzik.
A Szent Szellem pedig ezeket teremti meg bennünk: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Nincs olyan törvény, amely ezeket elítélné
"Milyen hasznom származik ebből?"
Most akkor szeretnéd megtapasztalni és követni Jézust? Igen, itt mindenképpen haszonszerzés a cél.
Nekem az, hogy Jézus itt él a szívemben az mindennél többet ér, Ő a kincsem. [link]
Próbálok itt másoknak is segíteni hit dolgában. Közben én is találok kincsekre.
Nagy Sándor is ilyen, valaki osztotta itt az oldalon.
Ésaiás 13.
Azt mondja Isten: „Megbüntetem a gonoszokat az egész földön,
és a bűnösöket minden gonoszságukért.
Véget vetek az istentelenek önteltségének,
megalázom a zsarnokok büszkeségét.
Ez pl ahogy elnézem most is történik... de nem mennék bele a találgatásokba.. nem adott róla az Úr különösebben világosságot. Imádkozom Értük.
Elnézést, ha nem válaszoltam részletesen, hagyok az Úrnak is.. Áldás, békesség.
"A te istened hogyan kezeli azokat, akik bár nem találtak rá, ezért nem hisznek benne, de az életüket jószándék és mások segítése vezette?"
Ha nem hiszel Istenben akkor nem tudsz jót cselekedni és nem lehetsz jó.
(ezt a részét nem értem miért de nagyon ezt állították)
Ezenfelül ha nem hiszel Istenben meg szeged a 10 parancsolatot és mehetsz a pokolba. Kivéve hogy ha az életedet feláldozod valaki megmentésére mert az egyből mennyországot jelent.
Ez az utolsó válaszom, amit ide fogok írni:
Abban hiszel amiben akarsz kérdező. Sőt, ha nem hiszel semmiben vagy senkiben, azt is szabadon eldönthetted. lehetsz ateista, keresztény, buddhista vagy ami csak lenni akarsz. Higgy magadban, ha neked az jó.
Visszajelzést adni neked hiábavaló. Mintha csak 10 évvel ezelőtti önmagammal beszélgetnék, amikor olvasom a reakcióidat mindenki kérdésére. Te tipikusan az a fajta figura vagy, aki meg tudja magyarázni, hogy a döglött ló valójában csak alszik és az ég sem kék színű valójában, csak úgy tűnik. nekem ez jött át. Viszont ezért el nem ítéllek. Azért sem tudlak elítélni, amiért nem térsz meg semmilyen vallásra egy ilyen mennyiségű választengertől. Ezért sem tudlak elítélni, mert ez nem így működik. Viszont azt a javadra írom, hogy láthatóan keresed az igazságot, még hanem is hiszel a válaszoknak és minden válaszon a fogást keresed.
Íme az aranyszabály legismertebb formái:
Bőség zavarának tűnhet, de mind ugyanazt az egy szabályt írja le.
Mivel voltam ateista szemléletű is, így bátran le tudom írni a tapasztalataimat a hítről.
Ateistaként csak magamban híhettem, hiszen magamat ismertem legjobban a világon. Azt gondoltam olyan önismerettel rendelkezem, ami elég ahhoz, hogy boldoguljak. Tévedtem. Elbuktam. Elkeseredésemben, gyengeségemben Isten felé fordultam. Még ha a magam csendes módján is, de imádkoztam, tettem ezt azért, mert teljesen kilátástalan volt a helyzetem. Viszont elkezdett kialakulni bennem a hit, még ha kezdetben a saját elgondolásaim által elképzelt istenben is hittem, még is elkezdtem az utat. Azt tapasztaltam, hogy nőtt a fizikai és mentális teherbírásom. rájöttem, hogy valójában nem is ismerem magamat feleannyira sem, mint én azt gondoltam. Számomra szerencsésen kezdtek el alakulni a hétköznapi dolgaim. Munka, tanulás, párkapcsolat, anyagi téren is jelentős javulás ált be ezután. Persze tettem én is érte, de Isten nélkül nem tettem volna semmit sem ezekért a dolgokért. Én olyan életet éltem addig, amelyben nem fejlődtem. Viszont így elkezdett minden megváltozni. ahogy erősödött az istenbe vetett hitem úgy fejlődött az életem. Aztán eljutottam arra a pontra, hogy már nem volt szükségem istenre. Elbizakodott módon és önző módon cselekedtem ezután azt gondolva, hogy helyesen cselekszem. tévedtem, visszazuhantam a gödör mélyére, amire valaki a kezembe nem nyomott egy bibliát a korházban. na azóta rájöttem, hogy a Biblia az egyik legjobb módja számomra arra, hogy megismerkedhessek istennel. Ez egy tananyag, egy soha véget nem érő utazás.
Nyilván tudomásul veszem, hogy nem abban a korban és nem abban a kultúrában élek. Tehát az én életem nem a bibliai időkben játszódik. Én halát érzek, hogy nem a bibliai időkben élek, ugyanakkor szomorú is vagyok, hogy nem láthattam testben Krisztust.
Az elmúlt 10 évben nagyon sok minden történt velem. jelentős részüket csodaként éltem meg. hétköznapi dolgok ezek, mint a házasság és a gyermekáldás, de ez számomra huszonévesen elképzelhetetlennek tűnt. Sőt, egy párkapcsolat vagy akár egy csók is elképzelhetetlennek tűnt. Ma már más szemlélettel tekintek a környezetemre és a dolgaimra:
A ház amiben lakom, nem az enyém. A kocsi, amit vezetek nem az enyém, a telefon és a számítógép, amit használok, az sem az enyém. Hiába vannak a nevemen, úgy fogom fel, hogy ezek mind Isten cuccai, aki megengedte, hogy használjam őket. A munkahelyemre sem úgy tekintek, mint ahová be kell járnom, hogy megéljek valamiből. Inkább hálás szolgálatként fogom fel, ahol a munka mellékes és a munkatársak azok, akikkel nekem dolgom van ott. Úgy tekintek magamra, mint Isten eszközére, aki elvégzi a dolgokat, hogy megmaradjon az embereknek a lehetőség, hogy higgyenek és ne tudjanak.
A legjobb, hogy szabadon beszélhetek bárkinek ezekről a dolgokról, nem kell már megfelelnem senkinek. Nem kell már látszatot fenntartanom, nem kell már titkolóznom és hazudoznom, sem pedig túloznom vagy bagatellizálnom mások ellőt. Szabad vagyok.
A legmegdöbbentőbb felismerésem az volt, amikor úgy hozta az élet, hogy a főnökömnek nyíltam meg és beszéltem neki ezekről. egy pillanatra azt gondoltam, hogy vége a karrieremnek, de mindegy, ha ez Isten akarata, akkor legyen hát. Aztán kiderült, hogy ő is ugyanígy van ezzel. míg a többiek dolgoztak, mi másfél órát beszélgettünk Istenről, Jézusról és a személyes tapasztalatainkról az irodájában.
Sorolhatnám még a pozitívdolgokat, de akkor sosem érnék a végére.
Azt is el kell mondanom, hogy voltak nehéz pillanatok is ebben az elmúlt évtizedben. Voltak veszteségeim. Egy részük a saját ostoba elgondolásaim miatt, már részük elkerülhetetlen volt. mindenki él át veszteségeket. Ami nem mindegy, az az, hogy hogyan kezelem a veszteségeket és a nekem ártó embereket. Az elsőre isten büntetésének tűnő eseményről idővel kiderült, hogy áldás. A haláleset számomra csak ideiglenes búcsú. Az ellenség szeretete pedig valóban olyan eseményeket hozhat mozgásba, aminek pozitív hatása lesz számunkra.
Na ezek az én tapasztalataim. Egy részük. Istenbe vetett hit olyan, mint egy tudatmódosító vagy inkább tudatjavító. Őszintén? Nekem bevált.
Tudom, tudom, hogy ennek hatására sem fogsz megtérni. Én beszéltem neked a tapasztalataimról. Követem a názáreti Jézus Krisztust.
Én teljesen biztos vagyok abban, hogy igaz az amit Krisztus mondott a hit hegyeket mozdít.
A vallás arra is jó, hogy a hitet erősítse.
A hit azért kell, hogy az ember célokat tűzzön ki maga elé és megvalósítsa. Ez lesz az ember boldogsága.
Gondolataidban nem látható a hitre való készséged függetlenül bármilyen Isten létezésétől.
Emiatt kérdéses, hogy valóban boldog tudsz-e lenni?
Elözöleg még vallásról és hitről írtál ezért feltételezem higy isten hitre gondoltál.
"A hit azért kell, hogy az ember célokat tűzzön ki maga elé és megvalósítsa. Ez lesz az ember boldogsága."
De ahhoz hogy célokat tűzön ki valaki, elérje azokat ahhoz nem kell Isten hit.
Ahogyan különösebb célok sem a boldogsághoz.
Ismerek olyan boldog embereket akiknek nincs szinte semmi céljuk. Dolgoznak, haza mennek, buliznak, stb. Már ha azt hogy elmenj hétvégén haverokkal szórakozni azt nem vesszed célnak.
De ha igen akkor a wc re járást is lehet célnak tekinteni akkor pedig mégjobban cáfolódik a kijelentésed.
Aztán ott van hogy a célok kitűzéséhez nem kell isten hit elég az is ha magábban hisz az ember. De van hogy még az sem kell.
Ezeket pedig nem erősíti a vallás.
Abban igazad van hogy az isten hit segíthet. De ez nem egy olyan dolog hogy csak az vagy hogy csak azzal lehetsz boldog.
Te speciel lehet de általánosságban ez emberre ez nem igaz.
Tehát általánosságban nem feltétele se a célok kitűzésének, eléresének sem az isten hit ahogyan a boldogságnak sem.
Lehetnek olyanok akiknek igen, de nem mindenkinek. Amiket írt a kérdező az alapján ő nem az a típus.
"Haverokkal szórakozni azt nem vesszed célnak.
De ha igen akkor a wc re járást is lehet célnak tekinteni akkor pedig mégjobban cáfolódik a kijelentésed."
Felesleges ezeket ide kevernekd.természetes, hogy nem ezekre gondoltam.
Az ember célja az amit előre kitervel, nem egy ismétlődő szokásos, ami megkönnyebbülés vagy kulazulás.
Az ösztönök kiélése, szükségletek kielégítése és a szórakozás nem tartozik a tartos boldogság körébe. Ezeket mindig ismételni kell, hogy újra jól érezzük magunkat.
Rendben. Ez azonban nem változtat a többin.
(ezen: "Tehát általánosságban nem feltétele se a célok kitűzésének, eléresének sem az isten hit ahogyan a boldogságnak sem.
Lehetnek olyanok akiknek igen, de nem mindenkinek. Amiket írt a kérdező az alapján ő nem az a típus.")
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!