Az Új Világ fordítás tényleg ferdítés?

Kedves #189-es válaszoló!

Láthattad, hogy a JT Istvan35 intelligencia hányadosa a 0-hoz konvergál. Sokadik kísérletre sem bírta felfogni, hogy mit írtál. Ezzel az IQ-val már lehet vén is vagy kisegítő szolga.

És még a saját, jelenleg is érvényben tartott tanításukat sem ismeri 1914-ről, sőt, még a saját oldalukon lévő cikket sem képes volt elolvasni, amit belinkeltél. Pedig megnéztem, hiteles JT forrás 1914-ről:

[link]

Szánalmas. Korábban értelmes Tanúk hozzászólásait is gyakran lehetett olvasni, de ennél lejjebb már nem lehet süllyedni, azt hiszem..

"És még a saját, jelenleg is érvényben tartott

tanításukat sem ismeri 1914-ről, sőt, még a saját

oldalukon lévő cikket sem képes volt elolvasni,

amit belinkeltél. Pedig megnéztem, hiteles JT

forrás 1914-ről: [link] konyvek/A-Biblia-tan%C3%ADt%.." Igen kedves IQ fighter? Azt viszont kihagytad hogy ezt a bibliából vettük és nem csak a hasunkra ütöttünk, és azért godolom hogy rájöttél hogy 1914-ben kezdődött Jézus égi uralma, és egyben gondolom arra is rájöttél miközben az IQ-mat kritizáltad hogy az utolsó napokat éljük. És mégegyszer mondom ezeket nem misztikus évszámítgatásból vettük hanem a bibliában feketén fehéren leírt tényekből. Ja és ha évszámszámítatás alatt ezt értettétek ennek tudatában voltam, de azt hittem nem ezekre a nyilvánvaló dolgokra gondoltok, de úgylátszik tévedtem és mégsem én vagyok a tudatlan nulla IQ-s.

No lássuk azt a JT-konzervet, amely a Filippi 2:6-ot próbálja megmagyarázni, vajon van-e benne bármi ehető, vagy ezt is kiette valaki. Itt van a két vetélkedő fordítási változat a Fil 2,6-ra:

"mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel…”" (Új prot. ford.)

"aki, bár Isten formájában létezett, nem gondolt arra, hogy erőszakkal megragadja azt, tudniillik, hogy Istennel legyen egyenlő" (Új Világfordítás, az angol alapján)

"aki, noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen." (Új Világfordítás, az angol eredeti hivatalos magyar fordítása)

"De jegyezzük meg, más fordítások hogyan adják vissza ezt a verset" - Azért tapasztalható itt kétértelműség a fordításokban, mert a görögben nem mellékmondat szerepel, hanem egy azt helyettesítő, önmagában kétértelmű kettős tárgyas szerkezet:

Fil 2,5-7

touto froneite en umin o kai en xristw ihsou,

os en morfh qeou uparxwn oux arpagmon hghsato to einai isa qew,

alla eauton ekenwsen morfhn doulou labwn, en omoiwmati anqrwpwn genomenos...

Szó szerint fordítva: nem tekintette zsákmánynak az Istennel egyenlő-létet.

A "harpagmosz" a szótárak szerint nem közvetlenül zsákmányt jelent, hanem zsákmányolást, ragadozást. Így azonban nem lehet fordítani, mert ettől a mondat értelme ellenkezőjére változna (még az őrtornyos értelmezés mentén is): "Jézus nem tekintette zsákmányolásnak azt, ha egyenlő akar lenni Istennel." Ezért valahogyan fel kell oldani, és feltétlenül úgy, hogy a "harpagmosz" szót annak tárgyával fordítjuk: megragadott vagy megragadni való dolog, magyarul "zsákmány." Ha valamely fordítás nem így jár el, akkor körülírásra kényszerül, tehát a jelen vitában érvként szóba se jöhet.

E ponton (az itt bírált Károlihoz és Douay-Rheimshez hasonlóan) az ÚVF is körülírást alkalmaz: "tudniillik, hogy Istennel legyen egyenlő". A célhatározós szerkezet teljességgel hiányzik a görögből, azt csak a fordító értelmezési igyekezete tette oda. Hasonlóan nincs jelen a görögben az ellentétes mozzanatot kifejező "bár" szócska, noha ezt is hozzábiggyeszti az ÚVF: "aki, bár Isten formájában létezett". Ez a fordítási megoldás önmagában még nem hamisítás, de mindenképpen egy kétértelmű görög szerkezet egyértelműsítése valamely ideológia mentén. Tehát nem parádéztatható úgy, mint "pontosabb fordítás."

Viszont az Új Világfordítás egy olyan hamisításra is rákényszerül, melyre az azt védelmező konzervek általában nem is mernek kitérni: "nem gondolt arra, hogy", illetve "nem foglalkozott a [...] gondolatával". Holott a "hégeomai" jelentése nem "gondolni valamire", hanem "tartani / tekinteni valamit valaminek." Ennek a fordításnak a helyességét tükrözi a Fil 2,6 nyelvtani szerkezete is, mely a "hégeomai" általános mondattani sémájával összhangban kettős tárgyat tartalmaz: "harpagmon" és "to einai isza theó", vagyis "zsákmánynak" és "az Istennel egyenlőnek levést." Ezt a jelentést az Őrtorony bibliája nem adja vissza, hanem elsikkasztja.

Ezen sok minden megfordul, mert kisül belőle, hogy az Őrtorony Társulat ideológiai célzattal hajlítgatja a szöveget, de ezúttal nem kétértelmű görögöt egyértelműsít az értelmező fordításával, hanem egyértelmű görögöt hamisít meg vele.

"még ezekből a pontosabb fordításokból is" - Nem, ezek ismét csak körülíró, értelmező fordítások, beleértve az Új Világfordítást is.

"The Expositor’s Greek Testament (Az értelmező görög szövetség)" - Ebből is látszik, hogy az őrtornyos konzerv magyar fordítója nem tud rendesen angolul. Ebben a kommentárcímben ugyanis az "expositor" nem minőség-, hanem birtokos jelzője a testamentumnak, ezért aposztroffal kellene írni, és így fordítani: A magyarázó görög (új)szövetsége.

"Nem találunk semmi olyan utalást, hogy a ... [harpazo] vagy annak bármelyik származéka a ’birtokban tartani’ vagy ’visszatartani’ jelentéssel bírna." - Ez nem is szükséges, mivel a szónak van "kívánatos szerzemény" jelentése is, melyben egészen elhomályosult a megragadás mozzanata.

"A szövegösszefüggéséből egyértelműen kitűnik, hogyan kell a 6. verset értelmezni. A filippieket Pál erre kéri: „Mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak.” Pál Krisztust kiváló példának tekintette ebben a vonatkozásban. [...] Voltaképpen Jézus, aki ’az Istent önmagánál többre tartotta’, sohasem akarta volna ’megkaparintani az Istennel való egyenlőséget’, hanem inkább „megalázta magát, engedelmes lévén mindhalálig”." - Éppen a szövegkörnyezet teszi világossá, hogy Pál itt Jézust mint a meglévő birtokairól lemondó isteni személyt mutatja be, nem pedig mint olyat, aki nem nyúlkál olyasmi után, ami nem az övé. Szó sincs arról e szövegben, amit az őrtornyos ideológus ideborít, vagyis hogy Jézus az Istent önmagánál többre tartotta. Ez nem exegézis, hanem a szóban forgó szöveg agyonütése felekezeti teológiával.

A folytatás pedig ("hanem megüresítette magát, szolga formáját felvévén") kimondja, hogy Jézus nem azzal mutatta be önmegalázását, hogy nem ragadta meg az Istennel való egyenlőséget, hanem azzal, hogy nem ragaszkodott hozzá. Máskülönben Pál szemléltető példája nélkülözte volna a találóságnak még a látszatát is. Ugyan mivel igazolná egy saját jussánál följebb nem nyújtózkodó Jézus példája azt, hogy másokat magunknál előbbrevalónak tartsunk? Ahhoz, hogy erre buzdítson, Pálnak egy olyan Jézust kellett bemutatnia, aki a magáéhoz nem ragaszkodik, hanem önként lemond róla.

A kommentátorok egy része különbséget akar kimutatni a következő kifejezések tartalma között: "Isten formájában lévén," illetve "az Istennel egyenlő-létet". De ez kivihetetlen, mert Pál a folytatásban az Isten formáját a szolga formájával állítja szembe, így mikor Jézus szolgai formát öltött, akkor nem csupán az Istennel egyenlő-létről mondott le, hanem az isteni formáról is. Mivel mindkettőről lemondott, kézenfekvő, hogy Pál itt egyenlőnek tekintette a kettőt.

No ennyit erről a kievett őrtornyos konzervről.

[link]

[link]

[link]

[link]

Az Új világ fordítás sajátos Őrtorony szókincsén túl teológiailag teljesen elfogult fordítás. Amikor az ihletett szöveg ellentmond a tanainak, akkor a Társulat a nyelvtant és a szóhasználatot figyelmen kívül hagyva elferdíti a szöveget (pl. a Jézus Isten és a Lélek személy voltáról, a hívők közös reménységéről és a halál utáni tudatos létformáról szóló kijelentéseknél). Az Előszó ígérete ellenére a sok beszúrás nincs zárójelve téve, így a gyanútlan olvasó nem tudhatja, melyik Isten szava, és melyik a Társulaté. A jogos nemzetközi szakmai kritikára a Társulat sosem tudott érdemben felelni. Ezért még a hasonló tanokat valló vallási közösségek sem használják.

Ezt az Őrtorony Társulat azzal a céllal adta ki, hogy Jehova Tanúinak és a velük beszélgető érdeklődőknek egy olyan “Bibliát” adhasson a kezébe, mely alátámasztja saját teológiáját. Legjellemzőbb vonása, hogy a Jézus és a Szentlélek személyéről ismert bibliai képet az egyes szakaszokban átfogalmazza, és ezzel az eredeti üzenetet megmásítja. A szóhasználata is teljes mértékben a Tanúk ‘szaknyelvét’ tükrözi: kegyelem helyett ‘ki nem érdemelt kedvesség’, Isten megismerése helyett ‘az istenről szerezhető pontos ismeret’, az evangélium hirdetése ill. bizonyságtétel helyett ‘tanúskodó- és prédikáló munka’, a kereszt helyett pedig ‘kínoszlop’ szerepel benne stb.

A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival”, a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák” megtévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők műveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték” természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát. A fordítói közül kettőnek volt köze a görög nyelvhez: az egyikük görög származású volt (újgörög!), a másik pedig kb. 2 évig tanulta az ógörögöt.

-----

Tudnivalók az Új világ fordításról

Kik adták ki?

Ezt a bibliafordítást Jehova Tanúi, konkrétan az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat először 1950-ben adta ki angolul (New World Translation). Magyarul 2000-ben jelent meg az újszövetségi rész, a Keresztény Görög Iratok Új világ fordítása, és 2003-ban a teljes Biblia. Eddig világszerte több mint 110 millió példányban terjesztették el.

Melyek a legfontosabb sajátságai?

A fordítás híven tükrözi Jehova Tanúi vallási szervezetének a tanítását. Eszerint a háromságtan sátáni tévtanítás, csak az Atya Isten, a Fiú csak az első teremtmény: Mihály arkangyal, a Szentlélek nem személy, hanem csak Isten ereje vagy megszemélyesítése, a hívők nem egy reménységben osztoznak, hanem eltérő, égi vagy földi elhívásuk szerint felkent és nem felkent osztályba sorolhatók, illetve az embernek nincs lelke, amely a fizikai halála után valamilyen öntudatos formában létezve a mennyben vagy az alvilágban várná a feltámadást, stb. stb.

Mit mondanak róla a bibliakiadó társulatok?

Az Őrtorony Társulaton kívül nincs olyan civil vagy egyházi kiadó, amely az Új világ fordítást elfogadná hiteles, tudományos alapokon álló bibliafordításnak, és bárkinek is használatra ajánlaná. Még az olyan vallási közösségek sem használják, amelyek különben az említett témákról a Társulatéhoz hasonló vagy azonos hitelveket vallanak.

Mit mondanak róla a héber és görög szaktudósok?

A bibliafordítás manapság nemzetközi szakmai fórumokkal rendelkező tudományág. A szakma pedig – néhány személy kivételével – egyöntetűen a bibliahamisítás klasszikus példájának tartja. Természetesen vannak benne elfogadható, jól hangzó részek, de ami az Istentől, a Krisztusról, a Szentlélekről, az emberről, és az üdvösség útjáról szóló részeket illeti, az Olvasó elé olyan képet tár, amely nem az eredeti szövegből következik, hanem az Őrtorony Társulat tanításából.

------

A Jehova szó az Új világ fordításban

Az Őrtorony Társulat által kiadott Újszövetségben azért áll a "Jehova" szó 237 esetben az "Úr" és az "Isten" helyett , mert a Társulat szerint...

1. Isten nevének héber betűi eredetileg benne voltak a görög szövegben.

2. Csak pár száz évvel később, az egyház pogány származású keresztényei irtották ki a görög szövegből Isten nevének héber betűit, az "Úr" és az "Isten" szóval pótolva. Így lett összetéveszthető Isten és Jézus.

3. Ezt bizonyítja, hogy találtak olyan Szeptuaginta töredékeket, amelyek tartalmazták a héber betűket. Mivel a Keresztény Görög Iratok írói főleg a Héber Iratok görög fordításából, a Szeptuagintából idéztek, ők is beleeírták a Tetragrammatont a görög szövegbe.

4. Vannak olyan héber és ivrit Újszövetség-kiadások is, amelyekben a Jehova név sokszor előfordul (ld. Kingdom Interlinear Translation "J"-forrásai).

…és a tények

1. Egyetlen olyan másolata vagy töredéke sem létezik a Keresztény Görög Iratoknak (az Újszövetségnek), amely tartalmazná Isten nevének, a Tetragrammatonnak a héber betűit vagy a Jehova szó görögös átírását.

2. Egyetlen olyan történelmi adat sincs, amely arra utalna, hogy a korai keresztény egyház meghamisította volna a Keresztény Görög Iratok szövegét. Sem keresztény írók, sem kívülálló pogányok, sem a zsidó hitvédők nem említenek ilyesmit, pedig ez nagy port kavart volna fel

3. A Szeptuaginta csak a Héber Iratok (az Ószövetség) ógörög fordítása, amelynek semmi köze a Keresztény Görög Iratokhoz (az Újszövetséghez). A Keresztény Görög Iratok ihletett írói valóban idéztek a Szeptuaginta szerint is, de tizenötször többet a héber szövegből, a Héber Iratokból. Ennek ellenére minden idézéskor az "Úr" (küriosz) vagy az "Isten" (theosz) szót írták Isten neve helyére. Bizonyára okkal tették.

4. A Társulat által hivatkozott héber Újszövetség-fordítások mind az ismert 2-5. századi görög másolatok alapján készültek, amelyek nem tartalmazzák Isten nevének héber betűit. Fordítóik ugyanolyan önkényesen bántak a Névvel, mint a Társulat. Az Új világ fordításban található 237 esetből ui. csak 82 az olyan Héber Iratokból vett idézet, amelyben benne volt a Név. A többi 155 esetben a héber szöveg nem is tartalmazta a Nevet. Az Úr és az Isten szavak mégis ki lettek cserélve Jehovára.

Szerinted joggal változtatta meg az Őrtorony Társulat az Újszövetség ihletett és fennmaradt szövegét?

A mennyiség, ha a minőség rovására megy, kidobható a produktum a kukába! Márpedig sikerült a silány minőséget összehoznod a nagy terjedelemmel.

""A szövegösszefüggéséből egyértelműen kitűnik, hogyan kell a 6. verset értelmezni. A filippieket Pál erre kéri: „Mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak.” Pál Krisztust kiváló példának tekintette ebben a vonatkozásban. [...] Voltaképpen Jézus, aki ’az Istent önmagánál többre tartotta’, sohasem akarta volna ’megkaparintani az Istennel való egyenlőséget’, hanem inkább „megalázta magát, engedelmes lévén mindhalálig”."

- Éppen a szövegkörnyezet teszi világossá, hogy Pál itt Jézust mint a meglévő birtokairól lemondó isteni személyt mutatja be, nem pedig mint olyat, aki nem nyúlkál olyasmi után, ami nem az övé. Szó sincs arról e szövegben, amit az őrtornyos ideológus ideborít, vagyis hogy Jézus az Istent önmagánál többre tartotta. Ez nem exegézis, hanem a szóban forgó szöveg agyonütése felekezeti teológiával."

Éppen te forgatod ki az általad is elismert "kétértelmű" szöveget a valós jelentéséből, melyet valóban a szövegkörnyezet tesz helyre. Ha a filippieket ténylegesen arra kéri Pál, hogy alázatosan a másikat kiválóbbnak tartsák maguknál (márpedig ERRE KÉRI), és Jézust nevezi meg ebben kiváló példának (márpedig Jézust nevezi meg), akkor NEM LEHET Jézus Krisztus olyan személy, aki "egyenlőnek" állította magát Istennel!!! Ez a példa éppen ellentétes lenne azzal, amire Pál hivatkozott.

Igen, Jézust, mint a "meglévő birtokairól lemondó" isteni személyt ábrázolja, de kérdés, hogy ez az előző dicsőség valóban "egyenlőségről" szólt-e a háromság szerint, vagy a háromság jól bizonyíthatóan egy pogány mítosz, és szó sincs itt semmiféle "egyenlőségről"???

A többi bekezdés pedig erre a hamis, a szövegkörnyezettel és a teljes Bibliával ellentétes állításra épül.

Van jó néhány szaktekintély, akik szerint az Új Világ fordítás kiváló munka! De egyébként miért is várja el bárki is, hogy e, valóban a Bibliára támaszkodó fordítást széles körben elismerjék??? Miért is "bizonyíték" ennek az "elismerésnek" a hiánya arra, hogy az Új Világ fordítás "rossz" és "teológiailag elfogult"???

Ez aztán a manipulatív megfogalmazás és érvelés!!!

De nézzük a 4 pontra adott inkorrekt válaszokat:

"1. Egyetlen olyan másolata vagy töredéke sem létezik a Keresztény Görög Iratoknak (az Újszövetségnek), amely tartalmazná Isten nevének, a Tetragrammatonnak a héber betűit vagy a Jehova szó görögös átírását."

Ezt nem is állítottuk sohasem! Tehát szalmabáb érvelés ez, semmi más. De persze nem is jelent semmit.

"2. Egyetlen olyan történelmi adat sincs, amely arra utalna, hogy a korai keresztény egyház meghamisította volna a Keresztény Görög Iratok szövegét. Sem keresztény írók, sem kívülálló pogányok, sem a zsidó hitvédők nem említenek ilyesmit, pedig ez nagy port kavart volna fel"

Ez viszont egy az egyben hazugság! A hamisítás tényét volt, hogy csak évszázadokkal később leplezték le, sőt olyan is volt, hogy a minden tekintély felett álló Vulgatához igazították a görög szövegeket, pl. a hírhedt "jánosi betoldás" esetében - mely éppen a hamis háromság miatt került beszúrásra!!!!

Arról pedig, hogy a háromság és más pogány filozófiák és mítoszok hogyan és mikor kezdtek beszivárogni, az időközben egyre erőteljesebben hitehagyottá váló, és számtalan szektára szakadó egyházba, valamint ez miatt, milyen változtatási kísérletek történtek, kiváló tudományos igényességgel megírt könyvek tömegei jelentek meg, igen bőséges referenciákkal. Ugye nem baj, ha ezen egyházi, vagy semleges esetleg kívülálló szakembereknek és nekünk, nem azok a vélemények a mérvadóak, melyeket azok mondanak, akik ma is fanatikusan védelmezik ezen mítoszaikat, és ennélfogva legalábbis durván elfogultak a kérdésben??!!

"3. A Szeptuaginta csak a Héber Iratok (az Ószövetség) ógörög fordítása, amelynek semmi köze a Keresztény Görög Iratokhoz (az Újszövetséghez)."

Csak annyi, hogy UGYANAZ AZ ISTEN ihlette mindkettőt és teljes mértékben összefüggenek!!! Egyébként megint csak nem mondtuk, hogy a kettő ugyanaz lenne.

"Ennek ellenére minden idézéskor az "Úr" (küriosz) vagy az "Isten" (theosz) szót írták Isten neve helyére. Bizonyára okkal tették."

Hamis és félrevezető állítás ez is, nyilvánvaló a manipulatív szándék! Nincs eredeti kézirat, tehát ez a "tényként" közlés hiteltelen. A teljes görög bibliai szövegek cáfolják csupán, hogy nem használták az isteni Nevet. Tehát MILYEN OKKAL tették volna akkor???

4. "Az Új világ fordításban található 237 esetből ui. csak 82 az olyan Héber Iratokból vett idézet, amelyben benne volt a Név."

És ezek hova lettek? Helyes lett volna-e úgy idézni az ihletett Bibliaíróknak a héber szövegeket, hogy minden egyes esetben meghamisítják azt azzal, hogy kiveszik a JHVH??? És ha igen, MIÉRT? Senki sem tud bibliai indokot erre felmutatni, mert nem hogy nincs, hanem éppen az ellenkezőjét mondja - a Nevét "mindörökre" szánta Jehova Isten!!

A másik: ha a Héber Iratokban bizonyíthatóan benne volt a JHVH isteni név, akkor milyen jogon hamisítják ma meg sok "elismert" fordításban azzal, hogy teljesen kiirtják belőle??? Nemde ez pontosan az a fajta folyamat, melyet a Keresztény Görög Iratokban "botrányosnak" titulálsz velünk kapcsolatban, mely szerint onnan is utólag lett eltávolítva?????

Érdekes a kettős mérce: a mi esetünkben "hamisítás" az, ha a Bibliai szövegösszefüggés és a teljes Írás tanúbizonysága miatt visszahelyezzük az isteni nevet a görög szövegekbe, mivel teljes joggal azt valljuk, hogy eredetileg benne volt, csak később távolították el belőle, de a ti esetekben ugyanez a folyamat, mellyel sok fordításból TELJESEN kiirtjátok Isten szent nevét, nem hamisítás!

Nagyon érdekes!!!

Alakul a végszó...

Isten megítéli a rosszhiszemű bibliaferdítőket:

18. ...Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra az Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben;

19. ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából, a szent városból és mindabból, ami meg van írva ebben a könyvben.

20. Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: "Bizony, hamar eljövök". Ámen. Jöjj, Uram Jézus!

Jelenések könyve 22. fejezet 18-20.

Az Úvf tényleg elfogult bibliafordítás. Azaz viccesen szólva: "ferdítés". Ebben minden teológusprofesszor egyetért.

Ráadásul a magyar változat nem az eredeti héber, arameus és görög nyelvű szövegeken alapszik, hanem az angol NWT fordítás tovább fordítása. Vagyis egy ferdítés fordítása.