Az Új Világ fordítás tényleg ferdítés?

Kár hogy azt sem tudod mit írsz, ugyan is azt írtad hogy a hazugságait cáfolták meg ez egyenlő azzal hogy igaznak nyilvánították. Különben amúgy sem volt ott semmi megcáfolva, a hozzászólásában részletesen kifejtett mindent a tanú, csak szereték megcáfolni, de az igazságot nem lehet, legfeljebb elferdíteni.

A tanú, aki csak szeretetlenül cáfolgatni és ítélkezni tud mások felett, na annak a Bibliája nekem nem kell. Unatkozni fognak szegények majd a saját maguk által tanított mennyben, mert nem lesz kire rákenyszerítgetni a tanaikat, és nagy vehemenciával bizonyítgatni, hogy csak úgy igaz, minden, ahogy ők mondják. :)

Nemtudom ki akar mikent megcáfolni? nem ti véletlenül!?

És a többi biblia meg tökéletes, a többi mind tdökéletesen le lett fordítvd ugye? Hát persze a miénk feltétlenül rossz. Épp az előző válaszoló írta hogy a katolikus vallás magához igazította a bibliát mikor ennek pont fordítva kellett volna lennie, ami nem felelt meg a vallásuknak azt csak úgy lazán kihagyták belőle, de atól még persze a mi bibliánk a rossz. Csakúgy feltenném a kérdést, miért hasonlitgatjátok a mi bibliánkat más fajta fordításokhoz? Miért van az hogy ha nem találtok egyezést akkor rögtön a mi bibliánk a ferdítés?

arról ne feledkezzünk me azért hogy néhány éve még mi is a Károlit használtuk, és képzeld ugyanazt tanítottuk most, de azért ha megnézel egy károli bibliát az televan régies, a mai gyerekek álltal érthetetlen kifejezésekkel, ezért kellett egy új világ fordítás, a könnyebb érthetőség érdekében. De azt még mindig nem értem hogy miért a károli a tökéletes fordítás, és miért a miénk a rossz?

Úgy látom, hogy sokan támadják az Új Világ fordítást. Ezért fontosnak tartom hogy leírjam, hogy milyen forrásanyagokat használtak fel a fordításnál. Nézzük először a Héber Iratokat. Itt az Eredeti Héber Iratok és korai másolatokat használták fel. Ezen belül a héber mássalhangzós szöveget, ami magába foglalja a Holt - tengeri tekercseket, arám Targumokat, szamaritánus Pentateucht és a görög Septuaginta szövegeket, ez utóbin belül az ólatint valamint kopt, etiópiai, örmény szövegeket. Figyelembe vették ezen belül a latin Vulgutát, görög fordításokat, mint Akvila, Theodotion, és Simmasusz. Ezenkívül a szír Pesita szöveget. A maszoréta szövegekből figyelembe vették a Codex Cairo, Próféták Petersburgi kodexét, Aleppói kódexet, Leningrádi kódex B 19-et és a Ginsburgféle héber szövegeket. Ezen felül még a Biblia Hebraica (BHK), Biblia Hebracia Stuttgartensiát (BHS) szövegeket. A Keresztény Görög Iratok esetében figyelembe vették az Eredeti Görög Iratok és korai másolatokat. A korai görög unciális kéziratokat, mint a Codex Vaticanus 1209 (B), Codex Sinaiticus (X), Codec Alexandrinus (A), Codex Ephraemi Syri rescriptus (C), Codex Bezae (D) szövegeket. Az ólatin szövegekből a latin vulgutát és a Sixtine és Clementine által átdolgozott latin szövegeket. A szír változatok közül a curetoni, filexeniai, harcleani, palesztinai, sínai, Pesita szövegeket. Ezenkivül figyelembe vették a kopt változatot és az örmény változatot is. A görög kisbetüs kéziratok közül az Erasmus féle szöveget, Stephanus féle szöveget, a textus receptus, a Griesbach féle szövegeket ás az Emphatic Diaglottot. Papirusok közül pl. : Chester, Beatty, Bodmer. Ezenfelül még a Westcott és Hort féle görög szövegek, Bover féle görög szövegek, Merk féle görög szövegek. Nestle-Aland féle görög szövegek, Egyesült Biblia Társulatok féle görög szövegeket. Valamint 23 Héber fordítást (XIV - XX. század), akár a görögből, akár a latin Vulgatából fordították, a Tetragrammát használják az isteni névként. Az Új Világ fordításnál ezeket a forrásanyagokat használták fel, az angol fordítás elkészítésénél. Majd az angol fordításból készültek a különböző nyelveken megjelent fordítások.

Igen, tényleg fordítés