Jehova Tanúi szerint egyáltalán van 'lelke' az embernek? (részletek a kieg. Ben)

Hát bocsi, nem akartam én eltusolni a választ, de nem tudok miről írni ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy az én hiányosságom, de megmagyarázni nem tudom, hogy mi az anatómiai leírása az öntudatnak.

Őszintén szólva az, hogy agyunk fizikai folyamataiból hogyan és miért jön létre tudatos állapot, rejtély. Egy neurobiológus szerint: "nem értem, hogyan is tudna rá bármely tudományág magyarázatot adni".

James Trefil professzor pedig ezt írta: "hogy pontosan mit jelent egy emberi lénynek tudatosnak lenni..., ez a tudományok főbb kérdései közül az egyetlen, amelyről még azt sem tudjuk, hogy hogyan fogalmazzuk meg." Hogy miért, annak egyik oka az, hogy a tudósok az agyuk felhasználásával próbálják megérteni az agyat.

Lehet, hogy az agyunk kevés hozzá, hogy megértse az agyunkat?

Nem tom.

Hogy mi volt meg Jézusban a földön, ami fent is megvolt? Csak az öntudatra tudok gondolni. Majd később az emlékei.

Vagy szerinted volt még valami, kellett még valaminek lenni? Mire gondolsz?

Kedves kérdés feltevője!

"Mi volt az a "dolog" a földön megszületett Jézusban, ami előtte az égben meg volt Benne? "

Először is szeretném őszinte sajnálatomat kifejezni saját magam iránt, amiért nem nekem jutott eszembe ez a kérdés. Magyarázhatok én kézzel-lábbal, ülhetek hetekig a Biblia felett, jegyzetelhetem a lélek szó jelentésárnyalatait meg más ilyenek.

Erre Te felteszel egy kérdést, amire már nem is kell válaszolni. Benne a válasz. Ezt az ügyet ennél kevesebb karakterrel nem lehetett volna megoldani. Zseniális.

Ezek után csak annyit mondhatok magamnak: ülj le fiam, egyes.

Üdv, Bpory!

Áldás, Békesség!

Kedves kérdés feltevője!

Igen, talán jó a Tanúk tanítása arra vonatkozólag, mi történik velünk halálunk után. Ők halálalvásnak hívják. Mi reformátusok pedig alvásnak. Ők azt vallják, alvás szerű öntudatlan állapot. Mi is ezt valljuk.

Az ő temetéseiken nincsen Isten magához szólította féle vigasztalás. Egy református temetésen is csak a hátramaradottak erősítéséért imádkozik a lelkipásztor, nálunk sincs már jó helyen van, meg felülről biztos lát típusú vigasztalás.

Különbség azért van, nálunk sokkal nyitottabb ez a kérdés, sokat szoktunk erről beszélgetni a bibliakörben. Ha valaki mást gondol erről, nagyon szívesen meg szoktuk hallgatni, és együtt gondolkodunk egy-másfél órácskát. Szoktak jönni más felekezetűek is.

Sokat tanultam ezekből a beszélgetésekből. Szoktam gondolkodni azon, amikor azt mondtad, a Biblia mindenkinek azt mondja, amit hallani akar. Tényleg nagyon sokféleképpen értelmezhető számtalan igehely, történet vagy példázat. Hogy mi egyértelmű? Amennyi az ember, annyi az egyértelmű válasz is. Mégis, aki a hegyre mászik, mindegy melyik oldalon indult el, mert úgyis csak egy csúcs van. Persze a jó hegyre kell felmászni:) A Biblia minden egyes embernek személyes válasszal szolgál. Benne rejlik annyi féle válasz, ahány féle képpen kérdezik. De csak akkor működik, ha őszintén kérdezed, ha Krisztustól tanult módon kérdezed. Ahány ember, annyi az út, s mégis egy a jutalom. Mindegy hogy ki ment a rövidebb és ki a háromszor olyan hosszú úton. Ugyanaz a fizetség.

Hogy van-e tökéletes felekezet? Nincs. Van-e ami rossz a reformátusoknál és jó a Tanúknál? Sok, de fordítva is.

Üdv, Bpory.

Áldás, Békesség.

Kedves kérdező!

Értem a kérdésedet, a kérdés jogos, én is gondolkoztam rajta azelőtt, de a válaszok a Bibliában vannak, amit a végén összefoglalok.

Leírtad, hogyan képzeled el azt, hogy Isten újra létrehoz valakit atomi szinten. Odáig el is jutottál, hogy az élet szikráját is belé helyezte, de azt nem érted, hogyan lehet az ember előző énjét vagy teljes öntudatát és emlékeit is visszaadni a páciensnek? Ehhez te csak valamiféle szellemi "adathordozót" tudsz elképzelni.

De miért is? Miért kellene arról az Istenről - aki a tudatunkkal együtt létrehozott minket a nemlétből - azt feltételezni, hogy a tudatunkat valamiféle külön "szellemi testrészünk" nélkül (ami az adathordozó szerepét tölti be az elképzelésed szerint), nem képes helyreállítani?

Ezzel azt állítanánk, hogy Ő a bennünk lévő egyéniséget, mindennemű egyéni információt, a személyes öntudatunkat, nem képes egyéb segédeszköz híján belőlünk kiolvasni és elraktározni.

Egyáltalán miért feltételezed, hogy a Mindenható Isten ennyire korlátolt lenne, miből gondolod, hogy "Az egyetlen konklúzió kétség kizárólag" csak a "szellemi testrészünk" teória? Erre nem adtál semmi magyarázatot.

"De az biztos, hogy miután elhagyja a testet, sértetlenül magában hordozza a valónkat, és nem oszlik el a "semmibe" (ahogy az a testtel van)."

Ami "elhagyja a testet" a Biblia szerint, az a szellem, ugyanaz a szellem, ami életerőként került belénk az első ember teremtésekor. Semmi egyéb "dolog" "eltávozásáról" nem ír a Biblia.

És ha Isten az közvetlenül, aki sértetlenül kiolvassa és elraktározza a "valónkat"?

Ezért kértelek arra, hogy vedd figyelembe azt is, amit eddig írtam. A halál az ember rossz döntése miatt került be a képbe, tehát az ember nem úgy lett megteremtve, hogy keljen neki egy külön "adathordozó", valamiféle szellemi testrész, a halál utáni feltámasztáshoz Istennek segédeszközül. Hiszen meg sem kellett volna neki halnia.

"Ezért lehetséges szerintem, hogy akármilyen testhez kapcsolódik ez a "rész" (szellemi vagy fizikai testhez), kétség kizárólag a Mi tudatunkkal folytatódik a létünk."

Miért? Ha nincs ez a fajta "szellemi CD lemez", akkor Isten esetleg összekeverné véletlenül a sok ember öntudatát? Lehet ám, hogy az Ő szellemi kartonozója tökéletesebb, mint a miénk. :))

"Ezért volt jó példa az a Forma1 "pilóta" példa. Akármilyen autóba ül a pilóta, megkérdőjelezhetetlenül Ő lesz aki folytatja az "életet" (a példa szempontjából a versenyt :))"

De amennyiben a tudat szerves részét képezi a fizikai testnek (mindegy melyik testnek, az anyag elemi szinten egyforma), akkor az is lehet, hogy Isten "egyszerűen" visszaállítja az emlékezetéből mindazt az információt a testbe, amit előtte kiolvasott és elraktározott.

Hogyan csinálja? Most számít ez - már persze a részleteket illetően? Nem hiszem, hogy ez nekünk számítana.

Amit a válaszod végéhez írni tudok az az, hogy nagyon örülök annak, ha így gondolod!

Ami miatt a "szellemi testrész" elméletet elvethetjük, mint "szükségszerű" dolgot az az, mert a Biblia kifejezéstárába nem fér bele.

Ahogy írtam: a teremtéskor erről szó sem volt, hiszen Jehova nem a halálra teremtette meg az embert.

A "szellem" jelentései, bár jóval bővebbek, mint a léleké, de ahogy a lélek esetében sem, úgy a szellem esetében sem találunk olyan leírást, ami valamiféle "szellemi testrészünket" ábrázolná, legfőképpen nem olyant, ami túléli a test halálát. Ezt sem öntudattal, sem öntudat nélkül nem olvassuk.

Tudom, nagyon sok próbálkozás van rá, hogy egy-egy versbe belepréseljék ezt a fajta értelmezést, de ami tény: a Biblia alaptanítása nem ez.