Mit gondoltok Jehova Tanúiról?

Annyira kedvesek, h az már ijesztő!Szerintem semmi baj velük..bár sok olyan embert ismerek, akik szerint nagyon nyomulnak.Velem még nem fordult elő,hogy sokáig feltartottak volna, de gondolom nem vagyok elég szimpi nekikXD

Nagymamám szerint a világvégét várják!(Ezt nem tudom miből szűrte le)

Több ismerősöm szerint az a baj, hogy mindenkit leszólítanak ,házhoz látogatnak és terjesztik a hitüket , pedig az senkit se érdekel annyira ,mint őket.

Hát akivel/akikkel találkoztam, túl erőszakosak voltak. Szépen tisztelettudóan próbáltam lerázni az idős nénikét, hogy nem akarok újságot elfogadni, de nem értett a szép szóból a nyomtatvány apróra tépve a kukában végezte. Jelzem megtért keresztény vagyok és közöltem vele mi a nézőpontom.

Ja és még hogy a bibliából elvettek és hozzáraktak egy két részt ami ugye elméletileg és gyakorlatilag is bűn.

Előrebocsátom, hogy kizárólag személyes tapasztalatok alapján írom azt, amit. Senkit sem szeretnék megsérteni.

Magamról, csak hogy tisztább legyen: római katolikus családban születtem, tisztában vagyok a hit lényegével, történetével, de én magam nem hiszek a klasszikus Isten létezésében, ahogy Jézus feltámadásában sem. Soha nem is hittem. Ellenben érdekelnek a vallási kérdések, vélemények, szeretek ilyesmiről vitatkozni.

A rossz: rendszeresen házalnak, általában más-más párok jönnek. Ha éppen ráérek és kedvem van beszélgetni velük, akkor beinvitálom őket. A beszélgetések folyamán mindig eljutunk oda, hogy megkérdezem, ők hogyan lettek Jehova tanúi, mi volt az az egyértelmű történés vagy jel, ami meggyőzte őket arról, hogy az a hit az igazi? És hogy mióta hiszik, hogy létezik Isten, miért hiszik ezt. Legtöbbször elbuknak ezeken a kérdéseken, nem tudnak válaszolni érdemben, csak azzal jönnek, hogy meg volt írva... igen, én is el tudom olvasni, ahogy meg is tettem, mégsem hiszek. Ők miért hisznek mégis, mi volt, ami erre késztette őket? Sosem kaptam még őszinte választ, egyszerűen nem tudja a legtöbbjük, hogy hogyan is tért meg. Jehova tanújának kevesen születnek, és a neveltetés kevés ahhoz, hogy meggyőződéssé is váljon (nálam sem jött be a katolikus hit, holott úgy neveltek, én magam nem hittem). Az ember csak emlékszik egy ilyen nagy volumenű kérdésnél, hogy mégis hogyan, mikor, miért... általában a leírt dolgokkal fárasztottak, pedig én az emberekre lennék kíváncsi. Betéve tudnak a vallásról mindent (kivéve keresztkérdések), de saját magukat nem ismerik? Ez lenne az elsődlege,s magunkban letisztázni, és megfogalmazni, mik vagyunk és legfőképp: miért? És negatívum: nehezen lerázhatóak.

Ami jó: ismerek több olyan Jehova tanúját is, akivel bár részletesen nem, de kicsit lehet beszélgetni a hitről, vitatkozni róla, nem erőszakosak, elfogadják mások nézeteit. Ezekben az emberekben nagyon kevés a rosszindulat, míg észrevételem szerint az erőszakosakban elég sok... Az ún. szelíd hívek áldásos tevékenységet folytatnak, de a többség sajnos erőszakos, ami rossz fényt vet rájuk.

Azt hogy mikor a vallás alakult(20as évek?) , akkor azt hirdette hogy 50000embernek "ad" helyet a másvilágon.

Ahogy nőtt a létszám úgy emelték a limitet.......

A véradásról is szöges ellentétben van a mostani tanítás,az alapítási modellel. Meg nem tetszik hogy KÖTELEZŐ tejelni.

Meg hogy jönnek ide Csepelre és az szegény gyerekeiknek a hétvégi program hogy biblia magyarázást hallgatnak, mondjuk egy jó kirándulás helyett. Hozzáteszem mindenki azt csinál az életével amit akar. A gyerekeit is úgy neveli ahogy akarja.Kérdezted Én meg így látom.

Ja meg az erőszakos térítést se szeretem.

Nekem a régi munkahelyemen volt egy Tanú kollégám,na az a pali SOHA nem vette ki a részét a közös feladatokból az 5év alatt míg ott voltam.

Ismerek egy lányt, aki JT-ja és az egész családja is. Többször jártam náluk,soha nem akartak erőszakosan megtéríteni,sőt a vallása csak akkor került szóba ha én kérdeztem tőle valamit azzal kapcsolatban. Pl karácsony előtt szóba hoztam az ünnepi készülődést, mire ő azt mondta, hogy ők nem ünneplik a karácsonyt. Megkérdeztem miért, és ő válaszolt.

Érdeklődésemet követően adott néhány kiadványt, de amikor elmagyaráztam neki, hogy én nem értek egyet a vallásával és maradok a sajátomnál, felhagyott ezzel.

Ez egy eset. Minden ember más. Ahogyan én nem szeretek embereket sem erőszakosan sem szó szerint téríteni, úgy biztosan köztük is akadnak olyanok akik hasonlóan gondolják ezt.

Olvastam itt a GYK-n, hogy valaki megtérése úgy kezdődött, hogy egy ismerősének a boldogságát, békéjét látva, ő is úgy szeretett volna élni, ezért megkérdezte, hogy mi a titka, mire az ismerős beszélt neki Istenhez fűződő kapcsolatáról.

Szerintem ennél jobb "térítés" nincs is. Mutassunk jó példát,tegyük vonzóvá az életünket másoknak. Hasznosabb mint ráerőltetni magunkat és a hitünket másoknak.

ha annyi ezresem lenne, ahányszor megpróbáltak megtéríteni a buszmegállóban...

komolyra fordítva a szót: nagyon komolyan hisznek a hitükben és a legtöbbjük az hiszi, hogy ez az egyetlen helyes út, mindenkinek ezt kel követni, és az emberek többsége rábeszéléses módszerrel meggyőzhető, megtéríthető

jár az osztályunkba egy jehovista lány, ő viszont nagyon rendes, természetes, lehet vele a vallásáról beszélgetni, és nem próbál megtéríteni senkit :)

Magukkal a hívőkkel nincs sok bajom. Többnyire odaszánt, elkötelezett emberek, komolyan veszik a hitüket, sokan szelídek és kedvesek is.

A Biblia magyarázatuk nagy részével nem értek viszont egyet. Az újságjuk meg kimondottan bosszantó, ha ezt felnőtt embereknek tervezték, mert olyan hangnemben közölnek velük féligazságokat és áltudományos állításokat, mintha a tizenéves korosztályt szólítanák meg.

Ez már a szervezetre utaló kritika. Az embereket soha nem bántanám, de a szervezet nem tetszik. És ez a szellemiség köszönt vissza sokszor az itt olvasott érvekből is.