Én értelmezem rosszul az ünnepek jelentését vagy a Jehova Tanúi?
Ha szóba kerül egyik vagy másik ünnep, akkor a Tanúk mindig azzal jönnek, hogy ők nekik nincs szükségük külön ünnepre, hogy ajándékozzanak vagy ajándékot kapjanak. De ők azt hiszik, hogy a születésnap és a karácsony az ajándékozásról szól? A születésnapi köszöntéssel, jókívánságokkal mi van? A különböző köszöntések, pl: "A füled érjen bokáig!" (Vagyis sokáig élj!) nem jelentenek nekik semmit? Ez elsősorban egy évforduló, és az életet és az élőket köszöntik általa.
Vagy a másik dolog, a karácsony. Elsősorban Jézus születésének ünnepe, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy nem télen, hanem ősszel született. De a szokás és hagyományok hozzá tartoznak. A hagyományokban meg a pogány hagyományok, hogy a Télközép idejétől (Szenteste) már hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjjelek. Tehát van minek örülni. Ráadásul összegyűlik a nagycsalád, vannak, akik egész évben csak ilyenkor tudnak találkozni, mert messze laknak egymástól. Vagy ez a Tanúknak semmit se jelent, és ők csak az ajándékozást látják az ünnepekben?
Amúgy nem nagyon értek a dologhoz, de ők hogyan állnak a nemzeti ünnepekhez? Például Március 15-éhez vagy augusztus 20-ához?
válasza:"Az egyszerű halandók születésnapjának meg mi köze van a Bibliához?"
Én azt nem értem, hogy te hogy jutottál el eddig a gondolatmenetedben? Mert én egy szót sem írtam ilyet. Igen, egyszerű halandók, mert azok vagyunk, te is. És a születésnapi felköszöntés azért van, hogy kívánjuk neki a hosszú életet. Hogy jön ehhez a Biblia?
válasza:Tisztelt kérdező!
Először is, én nem tartozom Jehova Tanúi közé. A karácsonnyal kapcsolatban tisztában vagyok vele, hogy sokaknak fontos ez az ünnep, még ateista embereknek is. Tehát nem is kívánok ezzel senkit sem megsérteni, ha valaki ünnepli a karácsonyt, főleg hogy tudom úgy, a családomnak is egy nagyon fontos ünnnep.
Viszont a hagyományokkal már más a helyet, mert én nem szeretnék olyan szokásokat, hagyományokat megtartani, amelyeket nem Isten rendelt el. Tehát úgy ünnepelni a karácsonyt mintha ez Jézzs Krisztus születése lenne, ahogyan azt sokan teszik. Ez vonatkozik a nemzeti ünnepekre is. Tisztában vagyok vele, hogy a magyar népnek egy fontos ünnep például a Március 15, de azt tudni kell, hogy a Biblia alapjában véve helyteleníti a forradalmat, így én az ilyen ünnepeknek sem tulajdonítok nagy jelentőséget. Nem szólok meg érte másokat, csak számomra ugyanolyan nap mint a többi.
válasza: válasza: válasza:Nem vagyok JT, előre leszögezem.
A probléma a karácsony ünneplésével, azon kívűl, hogy nem télen született (ráadásul nem tudom, hogy honnan veszed, de ősszel sem biztos. Nincs ember, aki tudná, hogy mikor, tavasszal, nyáron vagy ősszel). Krisztust ünnepelni hazug alapon?
Hazugság, hogy akkor van a születésnapja, márpedig eredetileg azt ünnepelték Karácsonykor, miután integrálták a vallásba ezt az ünnepet.
Pénzéhes gazdasági alapot csináltak a karácsonyból. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nem lenne pénzed fenyőfára, ünnepi vacsorára, és a legapróbb ajándékra sem, akkor te hogyan élnéd meg a szeretet-ünnepének,család-ünnepének, stb. jelzőkkel ledegradált karácsonyt a kihűlt szobádban vacogva a takaród alatt a családoddal? Nem a pénzről szól? Ha nincs terics-merics, hetekig való készülődés, vásárolás, manapság már shopingolás, akkor nincs karácsony, csak az önsajnálat, bánkódás.
Kiemelted a hagyományokat a karácsonnyal kapcsolatban gondolom, mint hagyomány-tisztelet, hagyományörzés címen.
Erről karácsony lévén éppen Krisztus szavai jutnak eszembe ezzel kapcsolatban:
"Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom."
Szintén Krisztus szavai: "Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai."
A nemzeti ünnepekkel kapcsolatban a saját véleményemet tudom szintén elmondani. Röviden: gyűlölöm azokat.
Március 15. Mit is ünneplünk kereszténynek mondott kis hazánkban? A szabadság kivívását, a "nagy" forradalmunkat? Krisztus ezt mondta: "Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket." Egyszer ünnepled Krisztust, majd ünnepled a háborút? Hogy is van ez? Emberek ezrei haltak meg, családos, gyermekes emberek, kiket éppúgy anya szült, ahogy téged függetlenűl, hogy milyen nyelven beszéltek. Van családod? Mit szólnál, ha jönne a postás a hírrel, hogy két huszonéves gyermeked a csatamezőn halt meg? Ezt ünnepeljem lobogókkal? Azután, hogy csaknem három hónappal ezelőtt Krisztus "születésnapját", a szeretet ünnepét, a család ünnepét ünnepeltem?
Augusztus 20-ával kapcsolatban csak annyit, hogy nem komálom az agyonrothadt kézdarab körbehurcolását, amikor még csak közel sem biztos (szerintem tuti hogy nem) István mancsa.
A születésnapokkal kapcsolatban még csak nem is lenne problémám, leszámítva, hogy mi történi születésnapkor? Önfelmagasztalás. Ünnepeljetek engem, éltessetek... Mennyivel szebb lenne, ha nem az "ünnepelt", hanem mondjuk az édesanyja kapná az ajándékot az "ünnepelttől"?
Viszont ha megfigyeled a Bibliai ünnepeket, szinte ellentétes hatású, mint a mai értelembe vett ünnep fogalmával. A Bibliában nem a múltra vonatkozik az ünneplés, hanem a jövőre. A tavaszi ünnepkör (kovásztalan kenyerek ünnepe, páska, zsenge kéve megáldoztatása) Krisztus első eljövetelét vetítették ki. Az őszi ünnepkör (kürtzengés ünnepe, nagy engesztelési nap, sátoros ünnep) Krisztus második eljövetelét vetítik ki. Nem dáridó az ünnep. A legnagyobb ünnepnél (engesztelési nap) ezt olvashatjuk: "Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat."
Érdekes nem?
Szia
"Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nem lenne pénzed fenyőfára, ünnepi vacsorára, és a legapróbb ajándékra sem, akkor te hogyan élnéd meg a szeretet-ünnepének,család-ünnepének, stb. jelzőkkel ledegradált karácsonyt a kihűlt szobádban vacogva a takaród alatt a családoddal?"
Hát lassan már itt tartunk. Mi pucc nélkül is megünnepelnénk, átölelnék egymást, és boldog karácsonyt kívánnánk! Hát így. Talán még éneknénk is valamit. Miért, te hogy?
"Egyszer ünnepled Krisztust, majd ünnepled a háborút? Hogy is van ez?"
Tévedés. Én nem ünneplem Krisztust, és nem tudom, mit gondoljak erről az ünnepről, mert a háborút én sem szeretem. Viszont sok magyarnak fontos ez az ünnep. Nagyon fontos.
"Augusztus 20-ával kapcsolatban csak annyit, hogy nem komálom az agyonrothadt kézdarab körbehurcolását, amikor még csak közel sem biztos (szerintem tuti hogy nem) István mancsa. "
Ezt, azt hiszem nem érted igazán. Kit érdekel a körítés? Látom, nem érted a lényeget. Nem a kézről szól, hanem az államalapításról és az új kenyérről.
"A születésnapokkal kapcsolatban még csak nem is lenne problémám, leszámítva, hogy mi történi születésnapkor? Önfelmagasztalás. Ünnepeljetek engem, éltessetek"
Nincs önfelmagasztalás. Csak az önző ember várja el, hogy felköszöntsék. Én nem várom el, de jól esik olyankor együtt lenni a családommal és anyukámmal. A köszöntés meg jól esik. A jelenlegi kultúránk része pedig az ajándékozás. Mellesleg, mi közöm nekem ahhoz, hogy a zsidók nem ünnepeltek születésnapot? Nem vagyok zsidó, sem ókorban élő zsidó sem. Pogány szokás? Én magam is pogány vallás követője vagyok. És különben is, kezd az irományod a nem Jahve Tanúinak ócsárolásába átmenni.
Én azért tettem fel a kérdést, mert meg akarom érteni, hogy ők hogyan gondolkoznak, te viszont nem értesz dolgokat, és úgy írsz. Nem vagy Tanú, elfogadom. Baptista vagy?
Ja, még egy a végére. Bibliai ünnepek? Kihagytad a birkanyírás ünnepét, mert olyan is volt.
Hadd idézzek egy másik válaszoló írásából, aki nálam jobban ismeri a Bibliát!
">>Nincs szükség különleges napokra, szeretni, ünnepelni és ajándékot adni minden nap lehet.<<
Szeretni valóban bármikor lehet, sőt mindig kell. Ajándékozni is bármikor lehet, de csak azoknak, akik erre vevők, mert tudjuk róluk, hogy nem értik félre (családtagok, barátok). Az ünnep azonban a fogalom jelentésénél fogva eleve olyasmi, aminek a hétköznapitól eltérő, rendkívüli oka van, akár ismétlődik, akár nem.
Nem lehet véletlen, hogy az emberiségnek mindig minden kultúrában belső szükséglete volt a rendszeres és az alkalmi közös ünneplés. Vannak ugyanis pozitív élmények, amelyek először spontán módon váltanak ki ünnepelhetnéket. Ezek közül szokott némelyik >>intézményesülni<<, rendszeres közösségi alkalommá válni."
">>A Biblia nem parancsolja Jézus születésnapjának a megünneplését.<<
Igaz, hogy a Biblia nem parancsolja, de nem is tiltja, sőt kifejezetten leírja, hogy voltak, akik ünnepeltek. Az angyalok nagy örömet hirdettek, amely az egész nép öröme lesz, aztán megnyílt a menny, és a pásztorok látták, hogy az angyalok tömegével dicsőítették Istent (Lk 2:9-14). Krisztus megszületése kivételes örömet szerzett az angyalok, a pásztorok és a mágusok számára. Ez utóbbiak előre fel is készültek a Messiással való találkozásra, és ajándékokat is vittek Isten Fiának (Mt 2:11). Nekünk ma miért lenne kevesebb okunk örülni a Messiás megszületésének? Miért ne ünnepelhetnénk meg mi is? " És akkor itt jön az, hogy az ateistáknak csak a szeretet ünnepe maradt. Családom többi tagja nem tartozik semmilyen felekezethez sem, tehát a szeretet és a család ünnepe, én pogány vagyok, én megünneplem a napfordulót.
Honnan szedtem, hogy ősszel született. Pont egy Jahve Tanúi által kiadott, rövidített, képes könyvből, ami Jézus életéről szólt. [link]
Ebből a könyvből.
"A keresztények karácsonykor sosem a dátumot ünnepelték, hanem azt, ami történt, és nem >>Jézus születésnapját<<, hanem a Krisztus megszületését. Ezért nincs jelentősége a dátumnak, a formáknak és az esetleg alkalmazott kellékeknek, lényeg, hogy azok szimbolikája jól kifejezze azt, ami történt. Megjegyzendő, hogy a kereszténységnek nem a karácsony a legnagyobb ünnepe. Nyugaton és keleten egyaránt húsvét a fő ünnep (Krisztus halála és feltámadása), de keleten Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a második legfontosabb (vízkereszt vagy epifánia [megjelenés] ui. ekkor jelent meg először egyszerre az Atya, a Fiú és a Szentlélek)."
"A Biblia szerint pedig eleve olyan világegyetembe lettünk beleteremtve, amelyben Isten szerint is természetes, hogy bizonyos napokat és éveket különlegesnek tartunk (1Móz 1:14). A teremtés befejezésekor Isten megpihent a hetedik napon, és azt parancsolta a zsidóknak, hogy ugyanezt tegyék. Ráadásul egy egész ünnepsorozatot adott nekik (3Móz 23:4), amelyek mind az Istennel és az egymással való kapcsolatot ápolták, méghozzá ünnepi lakomázás, örömünnep keretében (5Móz 14:22-29, 2Krón 30:21-23)!"
Ez nekem dínom-dánomnak tűnik.
"A Biblia alkalmi népünnepélyekről is tudósít. Például amikor a zsidók legyőzték ellenségeiket, közös örömük jeleként együtt ettek és ittak, egymásnak ajándékokat küldtek". Na, ez pont olyan, mint a Március 15-e, csak mi magyarok máshogy ünneplünk.
"A leggyakoribb alkalmi ünnep azonban a családi ünnepség volt. A korabeli nagy gyermekhalandóság miatt érthető, hogy lakomával megünnepelték a gyermekek elválasztását (amikor abbahagyták a szoptatásukat, 1Móz 21:8), a születésnapokat (Jób 1:4), illetve a menyegzőket (Bír 14:10, Mt 22:2, Jn 2:1-10). A lakomával egybekötött közösségi ünneplés alkalma volt a vendégek érkezése (1Móz 18:6-8, 19:3), a szövetség és szerződés megkötése (1Móz 26:28-31, 31:46-54), de ünnepeltek betakarításkor (2Móz 23:16, 4Móz 28:26), szüretkor (Bír 9:27) és birkanyíráskor is (2Sám 13:23).
Végül elgondolkodtató, hogy Isten a minden nép számára tartogatott nagy áldást egy hatalmas ünnepi lakomához hasonlítja (Ézs 25:6), akárcsak Krisztus az övéivel való közösséget visszatérésekor (Mt 26:29). A rendszeres és az alkalmi ünneplés tehát Isten és népe számára mindig is természetes dolog volt." Ezeket nem írtam, én csak idéztem, válaszul arra, hogy a "Biblia nem írja az ünnepeket".
Egyébként, egyes ünnepek valóban a múltat idézik, mint például az államalapítás ünnepe, de hát a zsidók is megünneplik az Egyiptomból való kivonulásukat. Viszont a többi ünnep - ne feledd, nem mindenki keresztényként éli meg a karácsonyt vagy a Húsvétot -, pont a jövőről szól. Téli napforduló (faállítás), tavaszünnep (nyúl, tojás, locsolkodás), születésnap ("Élj sokáig!".) Nincs különbség nép és nép ünnepe közt.
Azt meg, hogy az amerikai kereskedelem mit tett az ünnepekkel, figyelmen kívül kell hagyni, mert az nem számít. Legalábbis nálam nem az a fontos.
üdv,
Molly
válasza:"Hát lassan már itt tartunk. Mi pucc nélkül is megünnepelnénk, átölelnék egymást, és boldog karácsonyt kívánnánk! Hát így. Talán még éneknénk is valamit. Miért, te hogy? "
:)))sehogy
"Viszont sok magyarnak fontos ez az ünnep. Nagyon fontos." Egészségükre. De miért is? Fennhéjázott tartalom nélküli ideológizált jelmondatok kálváriájába burkolózott, magasztos maszlagokat kántálva, hogy ez mennyire magyar, mennyire hazafi, mennyire emberi, mennyire példaértékű... nem baj...
"Nem a kézről szól, hanem az államalapításról és az új kenyérről. "
Erről beszéltem az előbb: milyen új kenyér? Példának okáért az Adonyi intertárolóban még öt évvel ezelőtti búza is van.:))) Mintha te magad termelnéd a búzát, és örülnél, hogy a fáradságos munkád eredményeképpen újabb egy évig lesz kenyér a polcon.
Államalapítás? Isten zavarta szét a nyelveket, minden nemzetség egyrangú, nincs kisebb nagyobb nemzedék. Nem tök mindegy, hogy magyarul, vagy angolul beszélsz anyanyelven?
"A jelenlegi kultúránk része pedig az ajándékozás. Mellesleg, mi közöm nekem ahhoz, hogy a zsidók nem ünnepeltek születésnapot? Nem vagyok zsidó, sem ókorban élő zsidó sem. Pogány szokás? Én magam is pogány vallás követője vagyok. És különben is, kezd az irományod a nem Jahve Tanúinak ócsárolásába átmenni. "
1: Ki beszélt ilyenekről? Nem tudom, hogy a zsidók mit tartottak ezzel kapcsolatban, de nem is érdekel.
2: Kérdezted-válaszoltam. Nem tetszik a válaszom? Csak azt fogadod el, ami tetszik neked? Akkor minek kérdezel? Akkor tudod a kedves válaszokat magad is. Nekem ez a véleményem, de ettől függetlenűl mindegyik gyermekem kap ajándékot és puszit és jókívánságot is. De véleményem lehet...
3: Nem ócsárolok, válaszolok és véleményt alkotok, éppúgy, ahogy te véleményeztél most engem.
"Baptista vagy?"
Nem, nem vagyok. Nem vagyok földi vallás, felekezet, gyülekezet tagja, híve.
"Kihagytad a birkanyírás ünnepét, mert olyan is volt."
Tévedsz. Isten által adott ünnepek egyetlen fejezetben vannak. IIIMóz 23. Erről írtam. Itt szerepel a sabbat, a tavaszi majd az őszi ünneprendszer. Minden más hagyomány. Ezek azok, melyeket Isten adott Izrael fiainak, hogy tükre legyen a megváltási tervnek.
"Honnan szedtem, hogy ősszel született. Pont egy Jahve Tanúi által kiadott, rövidített, képes könyvből, ami Jézus életéről szólt."
Sajnálom, de mondtam, hogy nem vagyok Jehova tanúja, így nem tudom behatóan a hittételük minden pontját, bár foglalkoztam velük egy időben.
Itt szeretném kérdezni, hogy te következetesen Jahve tanúiról beszélsz. Miért? Van ilyen is? Én Jehova tanúiról beszélek. A tartalma nyílván ugyan az, de mivel ők megrögzötten állítják, hogy a JHVH tetragramma magyarországi kiejtése Jehova, így ezért hívatják magukat ennek, és nem Jahvénak.
A további idézeteid ünnepésről mind hagyomány alapú, hagyományok által átitatott, és nem az eredeti kinyilatkoztatott ünnepek.
Engem nem a hagyományok általi ünnepek érdekelnek, hanem Isten által elrendelt ünnepek. Két különböző dologról beszélünk.
"Azt meg, hogy az amerikai kereskedelem mit tett az ünnepekkel, figyelmen kívül kell hagyni, mert az nem számít."
Te viszont ha figyelmen kívűl tudod hagyni a kereskedelmet az általad megtartott ünnepektől, (ami nem semmi), akkor miért esne olyan nehezedre, hogy a stílusomat figyelmen kívűl hagyd, és csak arra figyelj, amit mondok? Nem kell egyetérteni. Nem azért írtam, hogy felnyissam a szemed, hanem azért, mert szegről-végről ismerem a tanúk ezen nézeteit, és ha nem is mindenben értek ezzel kapcsolatban egyet velük, közel azonos a nézetünk az ünnepekkel kapcsolatban, így érdemesnek tartottam, hogy leírjam a magam véleményét is. De ne haragudj, ha ezzel megbántottalak, vagy felzaklattalak volna. Barbie sem tud kemény lenni, :))) egy ilyen faragatlan mint én sem tud édes-mázas lenni, főleg ha ilyen komoly témát feszegetsz, mint ez is. Bocs.
Az Úr áldjon! Békesség neked!
válasza:Én Jehova Tanúja vagyok. Inkább nem szólok hozzá semmit az eddigi beszélgetéseitekhez. Szóval a karácsony
KARÁCSONY – A NAPIMÁDAT MÁS NÉVEN
5 A Biblia nem tesz említést Jézus születésnapjának a megünnepléséről. Valójában nem ismert a születésének pontos dátuma. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy nem december 25-én született, amikor a földnek azon a részén hideg tél van. Egyrészt azért lehetünk ebben biztosak, mert Lukács feljegyzése szerint a pásztorok „a szabad ég alatt tartózkodtak”, a nyájaikat őrizték, amikor Jézus megszületett (Lukács 2:8–11). Ennek nem lenne jelentősége, ha a pásztoroknak egész évben szokásuk lett volna ’a szabad ég alatt tartózkodni’. De mivel Betlehemben télen hideg eső és hó esik, a nyájakat fedett helyen teleltették át, és a pásztorok nem tartózkodtak „a szabad ég alatt”. Másrészt József és Mária azért ment Betlehembe, mert Augusztusz császár népszámlálást rendelt el (Lukács 2:1–7). Nagyon is valószínűtlen, hogy a császár azt parancsolta volna olyan embereknek, akik nem szívesen tűrték a római uralmat, hogy a tél kellős közepén utazzanak a felmenőik szülővárosába.
6 A karácsony nem szentírási eredetű, hanem ókori pogány ünnepekben gyökerezik, mint például a római saturnaliában, mely ünnepet Saturnusnak, a földművelés istenének szenteltek. Mithras isten hívei a saját számításaik szerint december 25-én ünnepelték „a legyőzhetetlen nap születését . . . A karácsony abból az időből ered, amikor különösen nagy buzgalommal űzték Rómában a napkultuszt”, ez körülbelül három évszázaddal Krisztus halála után volt (New Catholic Encyclopedia).
7 A pogányok az ünnepeik során ajándékokat adtak egymásnak, és lakomákat tartottak. Ezek olyan szokások, melyek máig fennmaradtak a karácsony részeként. Azonban, miként az ma is igaz, a karácsonyi ajándékozás javarészt nem a 2Korintusz 9:7 szellemében történt, ahol ez olvasható: „Mindenki úgy cselekedjen, ahogy eltökélte szívében, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert a vidám adakozót szereti az Isten.” Az igaz keresztényeket a szeretet indítja az ajándékozásra, ez nem kötődik dátumhoz, és nem várnak viszontajándékot (Lukács 14:12–14; Cselekedetek 20:35). Ezenkívül nagyon hálásak azért, hogy kimaradnak a karácsonyi őrületből, és hogy megszabadulnak attól a súlyos tehertől, hogy adósságba verjék magukat, miként az sokakkal megtörténik az évnek ebben az időszakában (Máté 11:28–30; János 8:32).
8 De néhányan talán ezt az ellenvetést hozzák fel: Az asztrológusok születésnapi ajándékokat vittek Jézusnak, nem igaz? Nem, nem így volt. Az ajándékaikkal egyszerűen csak a tiszteletüket mutatták ki egy fontos személy iránt, ez általános szokás volt a bibliai időkben (1Királyok 10:1, 2, 10, 13; Máté 2:2, 11). Valójában nem is azon az éjszakán mentek meglátogatni Jézust, amelyen született. Amikor megérkeztek, Jézus már nem egy jászolban fekvő csecsemő volt, hanem egy több hónapos kisbaba, és házban lakott.
MI A BIBLIA NÉZŐPONTJA A SZÜLETÉSNAPRÓL?
9 Jóllehet egy kisbaba születése mindig is nagy öröm, a Biblia sehol nem utal arra, hogy Isten szolgái megünnepelték volna a születésnapjukat (Zsoltárok 127:3). Vajon ez csupán tévedésből van így? Nem, ugyanis a Biblia megemlít két születésnapi ünnepséget: Egyiptom egyik fáraójának, valamint Heródes Antipasznak a születésnapját (1Mózes 40:20–22; Márk 6:21–29). Azonban mindkét eseményt rossz fényben tünteti fel, különösen az utóbbit, melyen lefejeztették Keresztelő Jánost.
10 „A korai keresztények . . . pogány szokásnak tekintették bárki születésnapjának a megünneplését” (The World Book Encyclopedia). Például a görögök abban hittek, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme, aki jelen volt a személy születésekor, és attól kezdve őrködött felette. E szellemnek „misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, akinek a születésnapján az illető született” – jegyzi meg egy könyv (The Lore of Birthdays). Emellett a születésnap régóta szorosan kötődik az asztrológiához és a horoszkóphoz.
11 Isten szolgái a múltban nemcsak a pogány és spiritiszta eredet miatt utasították el a születésnapi szokásokat, hanem valószínűleg a saját irányadó mértékeik miatt is. Miért? Ezek az alázatos és szerény férfiak és nők nem tartották annyira fontosnak azt, hogy világra jöttek, hogy megünnepeljék (Mikeás 6:8; Lukács 9:48). Ehelyett Jehovát dicsőítették, és neki adtak hálát az élet értékes ajándékáért (Zsoltárok 8:3, 4; 36:9; Jelenések 4:11). Érdekes, hogy az egyetlen megemlékezés, melyre a keresztények parancsot kaptak, nem születéssel, hanem halállal kapcsolatos, mégpedig Jézus halálával, akinek kitűnő ’neve’ kulcsfontosságú szerepet tölt be a megmentésünkben (Lukács 22:17–20; Héberek 1:3, 4).
Szóval ezeken nagyon érdemes elgondolkodni. Mert nem mindegy, hogy mit teszünk. Mert ezzel akár Isten helyeslését, vagy épp ellenkezőleg a nem tetszését vonhatjuk magunkra
Tegyél amit akarsz, én nem hiszek az istenedben, és ha a karácsony napimádat, akkor köszöntöm a napot. (ami nélkül élet sem lenne)
Megértem, azt, amit írsz. De ne fejezd be úgy a mondanivalódat, hogy "Érdemes ezen elgondolkodni, blablabla", mert nem mindenki keresztény, és nem is akar az lenni.
Ez a Jézus születésnapja meg egy félremagyarázás. Hülyeség. A (többi) keresztények nem Jézus születésnapját ünneplik, hanem a Megváltó születését. Nem ugyanaz. Valakinek a halálát ünnepelni meg elég lehangoló, mert ez olyan, mintha örülnétek annak, hogy meghalt. Más keresztények pont hogy a feltámadását ünneplik, nem a halálát. (vasárnap).
off: Ti tartatok pünkösdöt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!