Miért NEM gyilkosság az abortusz? Az válaszoljon, kérem, aki úgy gondolja, hogy nem az.

"A nők 99%-a ugyanis nagy veszteségként éli meg a korai vetélést is. Ezt meg is kérdezheted."

Ezt a 99%-ot ugyan nem tudom honnan vetted, és azt sem tudom, kit kérdezhetnék meg... azt a barátnőmet, aki 8 évig harcolt, hogy összejöjjön a baba, vagy azt aki sosem akart gyereket szülni?

Persze, hogy nagy veszteség annak, aki tervezte, akarta a gyereket, még nagyobb annak, akinek nehezen jött össze. Nekem is az lett volna, de mert szerinted én abnormálisan éreztem, nem a fél grammos embriót sajnáltam volna, hanem azt, hogy nem lett belőle gyerek.

De valahogy mégsem hiszem, hogy a nők, úgy általában, ugyanakkora veszteségnek érzik egy 5-6 hetes embrió elvetélését, mint egy időben, de halva született gyerekét. Vagy egy már megszületettét.

"Ha nem akar gyereket vki, miért fekszik le barkivel is egyáltalán? Ne csinálja és kész!Ha meg a szexhez van esze, akkor a felelősséggel is nézzen szembe."

Most őszintén, te csak akkor fekszel le valakivel, ha gyereket akarsz? Mert az emberek többsége valahogy nem így gondolja. Érdekes lett volna a házasságom, ha 25 évig nem szexelünk, mert már volt egy gyerekünk, és többet nem kívánt egyikünk sem.

Aztán, ha hiszed ha nem, vannak olyanok is, akik egész életük folyamán nem kívánnak gyereket. Egyet sem! A szexet szeretik, a gyerekeket nem! Ez esetben egy gyerek volna a büntetésük? Vagy kettő? Esetleg több? Őszintén! Jó volna az a gyereknek? Ha az anyja büntetésként éli meg a létét?

"láthatóan valóban a nő az, aki saját szempontjainak rendeli alá a gyermeke szempontjait."

Ez így van, mindig is így volt. Mégha te igazságtalannak érzed is. Csak még azzal egészíteném ki, hogy ameddig egy nő nem szült, addig nincs gyermeke. Miután van, már ritkább, hogy ne a gyerek szempontjai kerüljenek előtérbe. Habár olyan is van. Olvasgasd csak a "Szülő-gyerek kapcsolat" témát.