Miért NEM gyilkosság az abortusz? Az válaszoljon, kérem, aki úgy gondolja, hogy nem az.

De kérdező, süt belőled az indulat...

Azt állítod, hogy kíváncsi vagy az ellentábor véleményére. Oké... Nade akkor miért cáfolod meg, és nyomatod a magad igazát minden egyes hozzászólás után?

Csomóan leírták, hogy ők azért nem tartják gyolkosságnak, mert nem tartják önálló emberi lénynek az élveszületésig.

Reakció: márpedig de, az különálló emberi lény!

Ha te nem prvokálni és veszekedni akarnál, akkor a válaszod annyi lenne, hogy értem, elfogadom, de nem értke vele egyet. Köszi a választ. De ez nem így van, képernyőn keresztül is habzik a szád kb.

Szóval, ha legközelebb azt akarod állítani, hogy nem provkálni akarsz, akkor jobban meg kell majd játszanod magad. :)

Én nem tudom, miről beszélsz, ez volt az első kommentem. Pont azért született meg, mert végigolvastam a kommenteket, és ezt szűrtem le belőle.

Egyébként, tudom ajánlani az értelmező kéziszótárt, az abortuszt nem elítélők érveket hoztak, itt az egyetlen, aki csak mocskolódik, az te vagy, kedves kérdező.

Az ellentábor érve az, hogy: az élevszületésig nem önálló, életképes ember, hanem a terhesség korai szakában még csak egy sejtcsomó. Ezért bizonyos ideig (szubjektív: valakinél 12 hétig, valakinél az élveszületésig) nem ember, és elfogadott az abortálása.

Többet nem fogok ide írni, unintelligens vagy és durva. Meg sem érdemled, hogy rád fecséreljem az időmet.

Most nem magához az abortuszhoz szólnék hozzá, hanem az életképességhez.

Ezt az látja jól, aki nem tesz egyenlőségjelet a csecsemő ellátásra szorulása és a magzat biológiai életképtelensége közé.

Ugyanis a csecsemő a gondoskodást megkaphatja BÁRKITŐL. Az anyatej is helyettesíthető tápszerrel. A magzat számára azonban az édesanyja nem. Csakis ő tarthatja életben, senki más. Ha lenne rá mód, hogy ezeket a kis embriókat, amiket legális elvetetni, ki lehessen venni az anyaméhből, áttenni egy mesterésgesbe, vagy átültetni másba, talán kevesebben választanák az abortuszt, mivel az embrióhoz olyannyira nem kötődik az anyja, hogy akár el is veteti, ellenben ugyanez az anya éppen arra hivatkozva teszi ezt, hogy később már túlságpsan kötődne hozzá, hogy odaadja valakinek abban a korban, amikár már csak gondozásra szorul, de azt bárkitől kaphatja. Tehát, a kérdés, ha lenne ilyen eljárás, vajon sokan választanák? Aki elveteti azt az embriót (és ezzel kvázi megöli) képes lenne az ugyanilyen korú embriót életben hagyva lemondani róla? Még azelőtt, hogy a terhesség kialakítaná a kötődést, amitől annyira fél, hogy nem vállalja be a terhesség végigvitelét?

Végezetül: én nem tudnék együttélni a tudattal, mert nekem gyilkosság, ha nem is egyenrengú azzal, hogy teszem azt, megfojtja valaki a szomszéd kislányát. Éppen emiatt az általam látott különbség miatt nem tartom egyenlő mértékben elítélendőnek az abortuszos nőket sem a börtönbe zárt gyilkosokkal. Hiszen, ha meg kellene halnom, inkább haljak meg (még) tudat nélkül, mint mondjuk tudatosan, kínok közt valaki kezétől. Ezért én nem nézek csúnyán az abortuszos nőkre, úgy állok hozzá, mi közöm hozzá? Társadalmi szinten lehetne tenni érte, hogy minél több elfogadható opció álljon rendelkezésre a válságterheseknek, illetve javítani a felvilágosítómunkát nemcsak a tinik, hanem az idősebbek körében is, mert ott is vannak hiányossaágok. A magam részéről nem tudnám választani az abortuszt, nagyon súlyos beteg magzat esetében sem tudok biztosat mondani, hacsak nem élettel összeegyeztethetelen a rendellenessége, akkor szerintem nem csinálnék végig egy terhességet azért, hogy szüljek egy halott, vagy pár napon belül meghaló gyereket. De még erről sem tudok biztosat mondani. Egészségest tuti nem vetetnék el.

"Van különbség a mesterséges anyaméh/más anyaméhbe való transzplantáció és az örökbeadás között lényegileg?"

Ha te nő vagy, és kihordott, megszült gyerekeid vannak, nem értem a kérdést.

Neked tényleg ugyanaz, hogy egy babszemnyi életkezdeményt, akin csak mikrószkoppal láthatod, hogy kezd emberformája lenni átadni valakinek, vagy egy már megszületett gyereket, aki sír, enni kér, bújna hozzád, rádmosolyog, a KARODBAN TARTOD, látod, hallod, tapintod, odaadni másnak?

Ha száz évig élek sem fogom ezt megérteni.

"valóban az a döntő az ölésben/nem ölésben, hogy a nő kötődik-e, hogy a nő le tud-e mondani a megszületett gyerekről, hogy a nő tudja-e vállalni."

Nekem van gyerekem. Terveztük. És képzeld el, az első hetekben baromira nem kötődtem. Az első hetekben csak a terhesség kellemetlenségeit észleltem, hogy hánytam, mint egy lakodalmas kutya, és 10 percnél tovább nem tudtam a lábamon állni. Ha ebben az időszakban elvetéltem volna, biztosan rosszul esett volna, de hol van ez ahhoz viszonyítva, ha egy már élő, már LÉTEZŐ személyt veszítenék el.

"De hol van itt az érintett ember érdeke és szempontrendszere?"

Ezt nem értem. Kinek a szempontrendszeréről beszélsz?