Nem szánalmas ez a gyerektartás dolog?

#38 - én továbbra sem osztom a magzatvédő-álláspontot, ha úgy tetszik, nem fér bele az értékrendembe, hogy felnőtt emberként én alkalmazkodjak egy zigótához, embrióhoz a legcsekélyebb mértékben is... viszont itt tetten érhető a "magukat meggondoló férfiak rejtélye", szóval, hogy miért van manapság annyi terhesen, kisgyerekkel egyedül maradó nő, miért válási csúcs a párok életében a szülés-környéki időszak. Az ugyanis elég sok férfi életébe beleférne, hogy akkor most lesz egy gyerekük a párjával, akit nevelgetnek... az viszont a többségnek baromira nem fér bele, ha azzal szembesül, hogy egy embrió, mit egy embrió, még egy tervezett embrió is első lesz a nőnek, fontosabb nála és a kapcsolatuknál, és elvárja, hogy a férfi is működjön eszerint... "gyereket vállaltam, nem keresztfát" - mondogattam anno, az életem megfelelő korszakában... de mondom, ez manapság már akkor elkezdődik, amikor a fogyasztói társadalom "szerezd meg most"-jára szocializálódott nője elkezdi a menstruációs naptárát nézegetve hajszolni a férfit a "most kell együtt lennünk, mert a babókának most ideális"-sal - így lehet a férfiak jó részével megutáltatni a szexet, én valszeg nem is tudnék "megrendelésre"... azután folytatódik az őrület akkor is, ha nem jött össze, meg akkor meg végképp, ha pozit tesztelt... addig hajkurászta a pasit a "ma este d*gjál meg"-gel, onnantól meg "akkor most nem lehet, mert ártana babóka beágyazódásának", "most akkor csak gumival, mert azt olvastam a női magazinban, hogy a spermiumban lévő anyag nyitja a méhszájat", "most akkor..." - és eljutunk odáig, hogy írja a nő szülés után fél évvel a megfelelő rovatba, hogy "válni akarok, mert a párom nem tud rám nőként nézni" ... és persze távolról sem csak a szex, hanem minden egyébbel is hajkurászni kezdi a férfit, aminek az a lényege, hogy mi az, hogy neki nem a "benne növekvő pici" a first of all, az univerzum epicentruma, akikécskéhez igazítani kell minden lépést, és minden gondolatot...

Szóval azt mondom, hogy minél természetesebben éli meg egy nő a terhességet, minél kevésbé hagyja, hogy megváltozzon tőle, annál több az esély arra, hogy a nőből ne váljon tartásdíj-hajkurászó "szegény egyedülálló anyuka". És kontra, minél inkább belezombul a "picikéjébe", annál inkább jegyet vált erre az állapotra.

Ezért nagy ősellenség a maximalizmus is... már bocsi, de kell a fenének olyan pár, aki számára nem egyformán fontos a családja minden tagja, aki az éppen favorizáltnak maximalista módon "mindent meg akar adni"... nem hogy a saját párom kapcsán, én egyszerűen agyzsibbadást kapok minden "...jaj, mert a PICIKÉM" stílusú nőtől, és képtelen vagyok a továbbiakban nőnek látni, és nem egy egyhetvenes uterusnak... "jajj, én nem iszom egy korty bort se, mert a picikém, jajj, én nem emelek meg egy szatyrot sem, mert a PICIKÉM, jajj, én csak gumival, mert a PICIKÉM, jajj, én nem ülök be füstszagú kocsiba se, met a PICIKÉM" - hát persze, hogy szegény férfi hamar kényszert fog érezni, hogy keressen maga mellé egy NŐT az 55 kg anyaméh helyett, és többé az életben nem fogja tudni nőnek nézni... és akkor lehet elkezdeni fantáziálni a "biztos, mert benn volt a szülésnél" és hasonlókon, szintén tök tipikus... hát nem, tisztelt hölgyeim, én pl. láttam életemben párszáz szülést, de ettől még a nőket tökéletesen NŐNEK láttam. Azokat, akiknek a picikéjük körül forog a világ, azokat viszont soha nem voltam képes annak látni... a terhesség és szülés TERMÉSZETES állapot, és általánosságban megállapítható, hogy minél nagyobb faxnit csinál belőle valaki, minél inkább vesz fel természetellenes magatartásokat, annál több lesz a fizikai meg a pszichés komplikáció - el benne az izolálódásig, az egyedül maradó, tartásdíj-hajkurászó állapotig.

Bocsáss meg, de ha nem tűnt volna fel, a gyerekről egész egyszerűen nem mondtam SEMMIT, lévén nem volt tárgya az írásomnak. A gyerek, az gyerek, olyan, amilyen. A probléma kifejezetten a gyereket vállaló NŐK EGY RÉSZÉVEL van, az ő viselkedésük volt a kritika tárgya.

De jó, hogy említetted, ezen kifogásolt hozzáállás eklatáns része a gyerek eszközként, nevezetesen élő pajzsként való használata, az, hogy amikor valaki kritikát fogalmaz meg a gyerekes nő gondolkodásával vagy éppen viselkedésével szemben, vagy horribile dictu úgy áll az illető nőhöz, az automatikusan mindent a számára létező univerzum epicentrumára, a gyerekre projektál, és már úgy adja elő, hogy az illető "nem szereti a gyereket", "rosszat akar a gyerekének", "nem fogadja el a gyereket".

Sőt, ugye "mi az, hogy nem kezel gyerekként egy zigótát, embriót?" - kérdezik felháborodva azok a nők, akiknek egyébként tök természetes, hogy ők se kezelnek tyúkként egy tojást, mert az nem az eszmerendszerüket érinti, ott képesek logikusan következtetni, tudják, hogy a tojás tojás, és MAJD a tojásből lesz a tyúk, HA.

És hát bizony, a jó szándékú kritikán célszerű elgondolkodni, és nem a legkézenfekvőbb módon kapásból hárítani, hogy "te biztos túl fiatal vagy" (48 éves), "biztos nagy sérelem ért" (ért, huszonéve, ettől akarok megóvni másokat, én már köszi jól vagyok, 15 éve normális párkapcsolatban), stb.

Szóval Kérdező, számodra meg van egy megfejtésem, feltehetően azok a nők viselkednek így, ahogy a kérdésedben leírod, akik nem családban gondolkodnak ahol a nő, a férfi és a gyerek(ek) egyformán nagyon fontosak, hanem a babóka-mamóka komplexumban, amit mindenki kiszolgálni és maximálisan támogatni tartozik, vagy különben ellenséggé válik.

A szex két ember között zajlik. Ha megvan a bizalom, akkor egyértelmű, hogy tudnak a közös védekezésről, szó sincs arról, hogy a lány csőbe húzza. Ha viszont mégis ilyen, akkor egyrészt azt lehet más formában is érezni egy kapcsolatban, ott nem teljes a bizalom. Ha pedig nem az, akkor a fiú húzzon egy rohadt gumit. Máris kikerüli ezt a szitut. Nem csak a lányoknak lehet megelőzni ezt a problémát, az a srác, aki nem akar ilyen helyzetbe kerülni, húzzon mindig gumit.

Ha nem tette meg, akkor fizessen, de még egyszer mondom, a GYEREKNEK!! Mert az a kisgyerek semmiről nem tehet, arról sem, hogy szemét az anyja, és átveri a faszit, arról sem, hogy az apuka nem akarja.

Ez nem két ember mocskos játékáról szól ekkor már, hanem a kicsi gyerekről, és neki joga van a teljes élethez.

Csak ámulok és bámulok, hogy milyen emberek vannak.

Kérdező, te komolyan sajnálod a gyerektartást az egyedül maradt nőktől? Könyörgöm az a pénz a gyereknek jár. Lehet, hogy te vársz 40-50-60 éves korodig a gyerekvállalással, csak hogy egyedül is el tudd tartani, ha otthagynak, de a legtöbben nem így gondolkodnak.

Számomra felháborító, hogy manapság már szinte szégyen anyának lenni. Szégyen, mert biztos csak egy otthonülő, munkakerülő, vagy aki biztos csak "átverte a férjét, mert egy normális pasi nem akar gyereket, utána meg még ki is szipolyozza a gonosz nő az ártatlan pasit." Nem mondom, hogy nincsenek aljas nők, na de valljuk be nem az a nagy átlag. Hihetetlen, hogy nem elég, hogy egyedül maradtak a gyerekkel/gyerekekkel, a szeretett férjük elhagyta őket, még szánalmasnak is nevezik őket, amiért elvárják továbbiakba is az anyagi segítséget. Ketten vállalták a gyerekeket és ha a férj magára hagyja a családját, akkor az a legkevesebb, hogy a fizetésének a töredékét odaadja a SAJÁT gyerekeire. És ez még csak az anyagi oldala. Nekem például a világ összes pénze sem kárpótolná az érzést,ha elhagyna életem szerelme, a gyermekeim apja, akivel a közös életünket építettük fel, majd egy pillanat alatt szertefoszlana és elhagyna...

Ebben nincs igazad. Egyrészt a gumi is elszakadhat, másrészt az emberek tévedhetnek, de változhatnak is. Oké, próbáljon meg a srác mindig gumit húzni, de ha esetleg olyan lánnyal van, aki allergiás rá? Akkor mi van? Meg ha véletlenül elfeledkeznek a gumiról, de nagyon kívánják egymást, tudják, hogy fogamzásgátlóval is történik védekezés, akkor miért állnának ellent a vágyaknak? Vagy veled még nem történtek ilyen dolgok? Nagyon gyerekpárti vagy, de nem gondolsz másokra, csak a gyerekre. Egy pici botlás miatt miért kell megkeseríteni más életét? Ha a lány meg akarja tartani, a fiú nem, hát tartsa meg, de ne kelljen már a másik félnek ezért fizetnie. Ilyen esetekben én biztos nem tartanám kötelezőnek a gyerektartás fizetését.

Ó, ez millióból egy példa. Igen, biztos, hogy van ilyen, hogy a csaj pont akkor akarja átverni a faszit, a gumi pont akkor szakad el, a nőnek pont akkor van peteérése, pont..pont..pont.. hagyjuk már.

Bizony, velem nem volt ilyen. Van már egy gyerekem, akkor jött, mikor akartam. De van egy betegségem is, és nekem nagyon kell figyelni, hogy tuti ne legyek terhes, mert nagy baj lenne belőle. Gyógyszert nem szedhetek, marad a gumi. Nagyon fontos tényleg, hogy ne legyen baj, és jéééé, tudunk így élni, a párom elfogadja, nincs ebből semmi baj.

Kifogásokat lehet keresni, bármennyit, de kicsit ilyen pasiduma, amit írsz a gumiról. Ó, hát hány pasitól hallottam már, hogy allergiás a gumira. :D :D :D