Nem szánalmas ez a gyerektartás dolog?

Annyira idióta példa!

Ez inkább ahhoz hasonlít,hogy én azt mondom,hogy elítélem

azt aki munkanélküli,mert szerintem szánalmas,hogy nem tud magának munkát találni,nem akar dolgozni viszont én még javában tanuló diák vagyok,a szüleim tartanak el,és nem kell a megélhetésért,és a napi betevő miatt keseregnem,fogalmam sincs,hogy ki milyen körülmények között van!

Persze most biztos jön az újabb védekezés,nyugodtan.

Szerintem pedig ez a hasonlat helyén valóbb.

Hisz ő egyedül él,gyerek nélkül,és arról próbál véleményt alkotni,hogy mennyire szánalmasak ezek a kétségbeesett nők,illetve úgy gondolja,hogy ő jó anya lesz.

Tehát visszatérve a hasonlatomra ez olyan,mintha ő előre

látná,hogy ha kimegy a nagyvilágba,neki havi 400 ezer forintot fizető munkahelye lesz,mert rátermettebb lesz,mint azok szánalmas munkakerülő emberek! :)

"Kedves előző, hiába pontozgatnak megint a pontozgatók,"

Mi köze ennek a témának a pontozáshoz?

Frusztrál,hogy téged nem pozitívan pontoznak?

Hát ne haragudj,de olvasgasd a hozzászólásaidat,tedd fel magadnak a kérdést,hogy mennyire értelmesek,hasznosak,aztán találd ki,hogy miért vagy lepontozva!

Nézd, a végén kezdve a pontozásban mondjuk az zavar valamennyire (nem komolyan), hogy tudatosan összekeverik a hasznosságot a lájk gombbal, illetve hát egyfajta értékrend propagálására használják az ingyenes fórumokat, ideológiai háborút folytatnak. Mondjuk komolyan nem zavar, én is tudnék másodnicket csinálni pontozgatásra, ha annyira akarnék...

A példádról meg annyit, hogy az általad írt példa az valóban szánalmas lenne - ettől függetlenül teszik sokan - viszont ebben a témában, amit itt vitatunk, egyszerűen NINCS olyan, akinek ne lenne személyes tapasztalata. No, mert lehet, hogy saját gyereke nincs, de van/volt saját anyja, és akkor a gyerek szemszögéből az anyján, a szülői családján át ismeri. Vagy egyszerűen van saját értékrendje, és aszerint van véleménye a dologról, ahogy én is megmondtam a páromnak a kapcsolatunk legelején, hogy azt soha, soha nem szeretném hallani, hogy "ne állj ki mások igazságáért, mert akkor mi lesz velem, meg a mi gyerekünkkel", és bizony azt is kezdetektől tudom magamról, hogy 30 másodperc alatt szakítanék azzal a nővel, akinek a saját gyerekünk különórája teszemfel előre valóbb lenne, mint a nekem dolgozó bére. És mindezt 16 évesen is elég jól tudtam magamról, önismeret, ennyi:)

Na mindegy, szóval az a lényeg, hogy ebben a témában bőven van annak is alapja nyilatkozni, akinek lehet, hogy még nincs saját családja, de van szülői családja és/vagy vannak elvei.

Az általánosításhoz tényleg jól értesz!

Igen,szerencséd van,talán tényleg vannak válogatós rokonaid,ismerőseid,de tudod nem mindenki azért munkanélküli,mert nem akar dolgozni!

Szeretek kulturált körülmények között vitázni,de veled annyira egyoldalú,fújod a magadét,de ha valaki nem ért egyet veled,az biztos frusztrált,meg valami rossz gyermekkori élménye lehetett.......ezek a találgatások szánalmasak!

Annyira tapasztaltnak hiszed magad,csak mert leesett

a tojáshéj a fenekedről,körbejártad a tanyát,de persze csak a biztonságos körülmények keretei között,kintebb már nem merészkedtél,keresztbe lenyelne az első kóbor cica de azt hiszed a húszon valahány életéveddel,te

már tapasztalt nő lettél,és az anyaságban is elismerően helyt állnál,csak mert annyira jól tudod lökni a rizsát,meg olyan intelligens véleményed van dolgokról,amiket még meg sem tapasztaltál!

Te nem félős kislány vagy, hanem egy beképzelt valaki, aki épphogy kinőtt a kamaszkorból.

A gyereknevelést megoldod? Az nem egy tananyag, amit betanulsz és elmondod utána. Aki gyereket nevel, az tudja, hogy nincs 2 egyforma nap. Gőzöd sincs az egészről, de folyamatosan osztod az észt. Inkább tanulnál meg főzni. Tudod mi a szánalmas? Az, hogy egy ember ennyire kijelentse, hogy ő milyen jó anya lesz. Majd gyere vissza akkor, ha lesz gyereked, mert úgy nagyon könnyű lenézni azokat, akik ha akarnak, ha nem, kénytelenek azzal a férfival küzdeni, akivel gyereket vállaltak, de a férfi ott hagyta őket.