Férjemnek unokái, nekem nem azok, ilyenkor hogy kezelnétek?
Férjem özvegyen maradt annak idején, utána mentem hozzá feleségül. Volt akkor egy kiskamasz lánya, hétvégeken még bírtuk egymást, de amikor feleségül vett a párom, onnantól a hétköznapi történések a lányával nem igazán voltak zökkenőmentesek.
Az évekkel ez nem javult, sőt.
A lánynak lett egy év korkülönbséggel két gyereke, nekem pedig nincs kedvem a babázáshoz, igyekszem kívül maradni. Férjem jár hozzájuk, soha nem korlátozom, még küldöm is, hogy menjen, unokázzon.
Ő itthon mesél róluk, én örömmel hallgatom. Néha fényképeket is kapok a fiataloktól a neten a kicsikről. De nekem ennyi elég, tevőlegesen nem hiányzik, hogy részt vegyek benne.
Igazából én nem járok hozzájuk. (A lány többször hívott már, aztán saját bevallása szerint megunta.)
Férjem is célozgat, hogy vegyek benne részt jobban. Ismerősök sem értik, saját rokonaim egyenesen b....gatnak vele, hogy miért nem vagyok nagyi.
De nem vagyok, 16 évvel vagyok idősebb a férjem lányánál, leköt a munkám, és szeretek olvasni, itthon is szívesen vagyok, el tudom magam foglalni.
Szerintetek ez így működhet?
66-nak: Én nem töröltettem semmit, ismétlem, azt sem tudom, hogy működik ez a fórum, nézi-e valaki rendszergazda, vagy ilyenek.
Szánalmasan sötét vagy te is.
Mostohalányék hozatják a kaját, nem főz, nem is tanult meg. Én nem voltam elég jó neki, hogy megtanuljon tőlem, így járt.
Ettől függetlenül szülés után küldtem neki többször, hogy jót is egyenek időnként (ezt még ő is elismeri, szembe is mondja, hogy konyhában verhetetlen vagyok, ismerősöknek is meséli.)
Kotyvasztani te szoktál, én főzök, és sütök, nem volt még olyan, aki ne dicsérte volna, férjem szerint is páratlan vagyok benne. Igényes, gyors, tiszta.
Tehát az, hogy a csaj hoz valamit, és itt eszik meg, abban mi a pláne? Akkor nem egyszerűbb oda hozzájuk meghívni az apját?
"Amúgy a lányod és a mostohalányod kapcsolatáról semmit se írtál. "
Képzeld, nem is fogok, mert nem tartozik ide. Hogy aztán aköré is kerekítsetek egy brazil szappanoperát:)))
válasza:Másrészt pedig, ha eddig nem kellettem,(és öt évig jó volt úgy, ahogy volt, már elköltözve, de még szülése előtt) akkor alanyi jogon most ne akarjon visszapofátlankodni az életembe. Az ünnepeimet azzal osztom meg, akivel szeretném.
Nem a feudalizmusban élünk, hogy jön a férjem lánya a családjával, aki az ellenszenvét még csak nem is titkolta tizenévig, és akkor nekem tárt karokkal és ünnepi ebéddel kell várni.
Igen, férjem főzhet(ne) nekik, csak ő már elszokott ettől a szereptől, miután engem elvett.
73-nak: Igen, csak itt mindig azt hallottam a fórumon, hogy NEKI biztos megvan az oka rá. NEKEM természetesen nem lehet meg az okom. Én csak főztem rá, mostam rá, tanultam vele, elég jellemtelen sunyi kis csaj volt már akkor is. Egyébként egy mosolytalan negatív mísz p.....a volt. Nem volt annyira megtört, anyja halála és a házasságkötésünk között 9 év telt el, azért az nem kevés. Apucira akaszkodtak (volna) a nők, kolleganők, utcabeli nők, neki én kellettem.
Kiscsaj pedig hát nyilván ő volt előtte a NŐ a házban, és szerep átvétel történt, ezt nem tudta elviselni. Pár év múlva meglett a közös lányunk, tehát megszültem a konkurenciát is.
Hát ez volt. Nyilván ha a talpát nyalom, és nem szülök sajátot, mindent megteszek neki, de a háttérbe szorítom magam, akkor esetleg, talán, talán-talán megfelelnék neki.
Így alakult.
Én egy darabig húztam a dolgot, türelemmel, de aztán van az a pont, amikor azt mondtam, leszarom, hát ennyi volt.
válasza:Tudod te azt nagyon jól, hogy mit töröltettél -jó sok hozzászólás eltűnt, ami azt illeti, a tieid is, az sem tűnt fel, ugye?
Azokat jelentetted, ami megmutatja, ki is vagy valójában.
Tizen valahány évvel ezelőtt megfogtad az 1 gyerekes özvegyembert
-utálod a gyerekeket, miért kellett családos ember?
Beültél a házukba, a kiskamasz lányával nem értettél szót, mert nem is akartál, magad mondtad, hogy nem szereted. Ha nekem, mindegy, h férfi vagyok vagy nő, azt mondja a párom, hogy nem szereti a gyerekem, vagy csak vm difit észreveszek a viselkedésében, hát úgy b@com ki a házAMból, h nocsak!
Szültél azért neki egy gyereket (noha nem szereted őket), hogy biztosítsd a helyed, ezek után persze a lánynak mèg rosszabb lett a helyzete.
Most ebben a házban még a legnagyobb sátoros ünnepekkor sem tűröd meg a férjed első lányát, bár, amikor ezt kiszedtük belőled, hirtelen bizonygattad, h jöhet nyugodtan.
De te nem látod vendégül.
Milyen kedves tőled, h legalább beengeded.
Aztán azzal kérkedsz, h te ezt megteheted, más biztosan nem kac-kac.
Hát de nagy érdem, grarulálok.
Valójában neghalsz az irigységtől, hogy a nagyszülők a lányra tetemes örökséget hagytak, a férjed is segítette, téged meg egyszer sem hívtak meg a berendezett lakásba, sárgulsz és még jobban utálod a csajt.
Azt meg nem hiszem, hogy a 2 családos anyuka hirtelen annyira akarná, hogy te oda járj -akkor eddig miért nem akarta?? Bár, el ne felejtsük, a díjnyertes főztödet akarja meg a gyerekek iránt tanúsított kiváló, szeretetteljes viselkedésedet.
Szerintem örül, h megszabadult tőled, nemhogy még a saját gyerekeinek ugyanazt a sorsot akarná!
Úgyhogy valami nem stimmel az agymenésedben vagy álmodozol.
Miért akarna pesztonkának valakit, aki gyűlöli a gyerekeket, vagy ami azt illeti, nagymamának azt, aki őt is utálta??
Valószínű azért tűnt el az enyém is, mert sértő lehetett valakire nézve.
Lehet, hogy egy rendszergazda vagy admin is csekkolja, nem tudom, ismétlem.
De te biztosan jobban tudod, hogy én tudom , hogy mi történt:))))
Azt sem tudom, ilyenkor, ha töröl az admin, (vagy akárki), akkor átsorszámozza-e magát automatikusan.
Teljesen h....e vagy szerintem.
De tudod, mit, örülj annak, hogy tudom, hogy mi történt.
Mi a f....ért tagandám???? Ennél keményebb dolgokat sem tagadok, mert tojok a véleményedre:)))))))))))
válasza:Figyeljetek, brazil szappanopera folyt.köv.:))))))))
"Valójában neghalsz az irigységtől, hogy a nagyszülők a lányra tetemes örökséget hagytak, a férjed is segítette, téged meg egyszer sem hívtak meg a berendezett lakásba, sárgulsz és még jobban utálod a csajt. "
Hülye lettem volna irigykedni, örültem, hogy a saját lábára tud állni. Más sem hiányzott volna, mint hogy pl. ideköltözzenek lakás híján a férjével.
Az én lányom is örökölt, nálunk ez ilyen családi vonás, lakás gondja senkinek sem volt.
Nekem sem kellett irigykednem, volt lakásom lány koromban, ami ki van adva.
Tudod, ki mint él, úgy ítél, gondolom, te egy viskót is irigyelnél. Szánalmas agyon frusztrált , korlátolt ember vagy.
Írjál még pár részt a brazil szappanoperához, jó??:))))
A férjem amúgy egy percig NEM segítette anyagilag, ilyen örökség mellett azért vicc lenne:))
Szépen ebből megteremtették maguknak.
Anyagiért soha nem irigykedtem, mert nem voltam rászorulva sem, veled ellentétben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!