Szerintetek gáz, ha a szuleimet segitem a ferjem pénzéből?

Honnan szedik emberek azt a hülyeséget, hogy csak a szülőnek kell támogatni a gyereket? Mindenkinek az életében eljön az a pont, amikor már neki kell támogatni a szülőt! Ez így van, amióta világ a világ. Pláne régen, amikor még nem volt nyugdíj, a szülők egyedül a gyerekre támaszkodhattak! (Más kérdés, hogy a nyugdíj is egy nagy átverés, mert azt az illúziót kelti, hogy majd eltart az állam öreg korunkra, de ez rövidesen egész Európában össze fog omlani a demográfiai válság miatt. De ez más kérdés.)

Egy normális ember nem hagyja sorsára a szüleit, hanem igyekszik meghálálni, amit gyerekként kapott.

Szerintem óvatosan, szőrmentén próbálj beszélgetni erről a férjeddel. Lehet, hogy ha őszintén elmondod neki, hogy aggódsz miattuk, akkor megértené az érveidet! Nem kell egyből azzal rárontani, hogy adjon pénzt, de a velük kapcsolatos felelősségérzetedről beszélhetnél vele. Felhozhatod, hogy ha nektek öreg korotokra nem fog olyan jól menni a szekér, mert addigra már egészen más világ lesz, a gyerekeitek vajon a sorsotokra hagynának benneteket?

Most ne sertodj meg, de... hogy jossz ahhoz, hogy mas penzet elajandekozod? :D Nem vagy te egy kicsit enyveskezu? Nyugodj meg, ha a ferjednek van esze (miutan rajtakap), elvalik...

Megall az esz... Magamra sem koltekezek agyba-fobe mas penzebol, nemhogy kerdezes nelkul odaadjam a rokonsagnak! Csakis akkor tennek ilyet, ha megdumaltuk a parommal. Elozetesen! Nem szazezrek/milliok kidobalasa utan...

Meglepodtem a valaszokon.

Mar nem azert, de ha a kerdezo ferje a kerdezonek ADTA azt az osszeget, akkor az az osszeg a KERDEZOE es punktum.

Arra kolti amire akarja.

Vagy ti talan ajandekot is csak feltetelekkel adtok?

"Vagy ti talan ajandekot is csak feltetelekkel adtok?"

Hát, ha ajándékot adok (tételezzük fel, hogy normálisat, hasznosat, személyre szólót), akkor azért adom, hogy akinek szántam, annak jó legyen. Nem arra, hogy random valaki másnak legyen jó, mert továbbajándékozza esetleg. Ha ez neked feltételszabás...

De a kérdező azt írja, egész életükben ilyenek voltak. Egy élet alatt nem tudtak normálisan kijönni a pénzükből.

Ha a szüleid tudják, hogy a férjed nem tud erről, ha tudna, rosszallaná és mégis elfogadják... Hát nem tudom, nekem az ilyen ember nem szimpatikus.

Ez csak egy feminista vélemény.

Kedves kérdező. Szerintem nem gáz amit csinálsz. Egy rokonom külföldről támogatta így az édesanyját a saját pénzéből.

Te kapod azt a pénzt szabad felhasználásra, miért ne adhatnál belőle a rászoruló szüleidnek... Én még be is vásárolnék nekik élelmiszert, tisztítószert stb. Bár csak én is tudnék adni az anyukámnak.

32/N

Hát ha arról lenne szó, hogy idősebb korukban önhibájukon kívül nem jönnek ki a pénzből, szívesen adnék, vásàrolnék nekik olyan élelmiszert, amit maguknak nem vesznek meg, mert nekik drága (jobb minőségű felvágott, sajtok, ilyesmi), kifizetnék 1-1 számlát, mikor mit.

Viszont a felújításukat finanszírozni a férjed tudta nélkül ès tulajdonképpen akarata ellenére ahogy írod, hát ez meredek.

Ezt nem mernèm.

Nem értek sok válaszadót.

A kérdésben fekete-fehéren benne van: a férje pénzét osztogatja, amiről a férj nem tud.

Teljesen mindegy, hogy simán megtehetik, meghogy nem hiányzik az a pénz.

A férj pénze, és nem tud róla, hogy a hátamögött amúgy a feleség mire szórja el.

Én is mérges lennék, ha a tudtom nélkül harmadik félnek adnák azt a pénzt, amit én jóhiszeműen saját felhasználásra adok jófejségből a páromnak.

Nem az zavarna, hogy ezzel a szüleit segíti, hanem az, hogy ezt eltitkolja. Arról nem is beszélve, hogy igazéból nem is a feleség adja akkor azt a pénzt, hanem kvázi a férj pénzéből újítják a házat. Ami ha jobban belegondolunk, azon kívül, hogy a feleség részéről rokonai lettek a házasság után, egyébként azokhoz az emberekhez semmi köze. Ezért joga van tudni, hogy a pénze nekik megy.

Úgyis ki fog derülni. Pénzügyekben összeveszni pedig nem tanácsos, mert simán kidobás lehet a vége. Ennél kevesebb pénzért is rokonok vérre mennek. Ezt a feleség is jól tudja, mégse szól.

Nagyon szeretheted a férjed, hogy ennyibe nézed, tiszteled és ennyire vagy őszinte vele.

Aztán kiderül és jó esetben csak a pénzcsapot vonja el, húzódna a szád, hogy a gyedből nem jut semmire se. Ha meg dob, simán megérdemelnéd, amiért a férjed jószívből adja, te meg titkolózol előtte.

Aki annyira odáig van, hogy házasságban közös a pénz, az mért nem lát el odáig, hogyha közös, akkor közösen kellene meghozni ilyen döntéseket?

Mert ha a gyedből adná, kit érdekel? De ő is bevallja, hogy a férje pénzéből adja.

A sajátjából ő se adna, mért várja el, hogy akkor a férje majd adjon?