Miért ítéli el a társadalom azt a nőt, aki nem szül?

15:05

1, http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__teherb.. pl itt.

2, szerintem meg az összes nőben benne van hogy nem veszi észre a saját gyereke hibáit amik másokat zavarnak.

3, a, KI MONDTA hogy nagytestű kutyám van? b, ki mondta hogy elengedve?

Neeem, ne fényezd magad, sajnos már akkor köpködnek rám amikor a KIKÉPZETT, VIZSGÁKAT tett, MEGKÖTÖTT ártalmatlan kinézetű kutyáimmal elmegyek egy gyerekes hely Mellett nem rajta! És ehhez senkinek sincs joga! És sajnos nem egy ilyen kérdést olvastam, ahol ordít hogy a kutya normális, megkötött, kikerülnek mindenkit, mégis beszólnak nekik. Nálunk akigyúrt pasasoknak és a nagy kutyáiknak nem mernek beszólni ezért a fiatal lányon élik ki aki semmit sem tett. Na erre mit mondasz??

15:19 ki mondta hogy mindenki kutyázzon? De ettől én még nem vagyok kevesebb, mert nem azt teszem "amire ki lettünk találva". Ne azt nézd hogy kutya, csak azt hogy HIVATÁS, valami munka és nem gyerek... Szerintem evvel ma többet használsz a világnak mintha szülsz egykét gyereket. Nem akarlak megsérteni, próbálom elmagyarázni. Szóval valóban ezért vagyunk hogy szaporodjunk vagyis inkább azért voltunk, DE az ember elég fejlett lett ahhoz hogy ne legyen szüksége arra hogy minden egyes egyed szaporodjon és hogy az öszöntök irányítsanak és hogy ennek ellenére biztosíva legyen a faj fenmaradása. Sőt hogy mit ne mondjak mindenhol szükség van olyan emberekre akik szülés helyett mást csinálnak (és az állatok között is fontos szerepe van, pl farkasoknál...) Szerintem mindenki tudja hogy a föld túl van népesedve. Nem gondoljátok hogy ilyen esetben az tesz jobbat aki nem szül? Tudom hogy ez szentségtörés de logikusan így van. Persze ha én gyereket akarnék akkor nem érdekelne annyira a föld, de ettől még így van.

Persze legyenek büszkék de a legtöbbjük felsőbbrednű és az más mint a büszke.

Milliomos és a szükséges pénz között van különbség. Nem aranyból készült barbie babára vágytam hanem átlagos dolgokra.

És nem ezért nem szeretnék gyereket, hanem azért mert nem érzek rá vágyat. Ennyi. Most nem nélkülözök akkor mit számít gyerek szempontból hogy régen nélkülöztem? Sok ember van aki nélkülözve nőtt fel és mégis lesz gyereke.

Nekem is főként rossz tapasztalataim vannak nem is a gyerekekkel, hanem amikké a gyerekek teszik a nőket.

Pl. villamoson nem is egyszer volt olyan, hogy babakocsival akar a hölgy felszállni, és RÁM néz, hogy segítsek. 154 cm 56 kg, táskákkal és dossziékkal. Jobbra-balra izmos férfiak, ők is rámnéznek, hogy de paraszt vagyok, hogy nem segítek. Nem is fogok SOHA, mert nem akarom valaki más babáját kocsistul leejteni.

Olyan is volt, hogy egy nő a kisfiát tanította buszról lelépni, csúcsforgalomban úgy, hogy a tömeg rálökött a gyerekre, és szólt a berregő, hogy csukódik az ajtó. Erélyesen rászóltam a hölgyre, hogy tán nem most kéne ezt megtanítani Bécikének. Vissza akart szólni, de többen helyeslően morogtak.

Nemrég olvastam egy cikket, hogy Mo.-n megbélyegzik azt, aki nemcsak az anyaság varázslatosságáról beszél, hanem esetleg meg meri említeni, hogy bizony vannak nehéz napok is. Szerintem is így kéne, bár nincs gyerekem, de elképzelni sem tudom, mennyire nehéz is. Pedig erről is beszélni kellene. És Nektek, Anyukák. Nemcsak azt kell hangoztatni, hogy de szép, hanem azt is, amikor kétségbe voltatok esve, vagy nem tudtátok, mit kell csinálni. Sokkal jobban értékelném az anyákat, és talán ez lehetne a híd gyermekes és gyermektelen közt.

Amúgy egyszer láttam egy kismamát a buszon (nem volt hatalmas a pocakja, de látszott, hogy terhes), és egy férfi felállt, hogy átadja neki a helyét. A nő pedig azt mondta neki: "Terhes vagyok, nem sérült." Ez annyira tetszett.

"Terhes vagyok, nem sérült"

Aki ilyet mond egy udvarias férfinak, az is egy jó nagy sült paraszt.

Nagyon sok nő a várandóssága alatt émelyeg, szédül, hányingere van, a megnövekedett testsúlytól fájnak a lábai, a háta, arról már nem is beszélve, hogy néha mekkorákat fékez a villamos vagy a busz, könnyen megütheti magát vagy eleshet. Nekem nagyon jól esett, amikor átadták a helyet annak idején és nagyobb biztonságban éreztem magam ülve.

De miért is várnám el tőled, hogy ezt megértsd...