Hány százalék esély lenne rá hogy véletlenül akkár több milliárd év alatt ki alakuljon egy űrhajó, autó, óra homokszemekből?

Magatol? Semmi akkor most is kialakulna

Bar ha az atom kiserletek es szennyezes igy folytatodik akkor mutalodnak a homokszemek is egy kocsiva

Igen, ennek a szokványos evolúcióellenes kérdésnek az a hibája, hogy a homokszemek nem fognak reakcióba lépni egymással, ahogy előttem is írták. De egy űrhajót vagy órát alkotó anyagok sem. Az élet építőkövei viszont igen. Itt el is vérzett a kérdésnek álcázott ellenvetés.

A kommentekhez írt kérdésedre meg: aminosavakból igen nehéz lenne űrhajót, meg órát építeni - hasonlóan, ahogy különféle fémekből teszem azt, embert, vagy tengerimalacot.

Hmmm... A bolygónk tökéletes lakcíme, azt mondod? A galaxisunkban van 100 milliárd csillag. Csak a látható világegyetemben van 200 milliárd galaxis. Szerinted ha totál véletlenszerű méretű, meg elhelyezkedésű bolygókat szórunk szét a csillagoknak, hány tökéletes lakcímű, méretű, anyqgösszetételű bolygó lesz? Elárulom, elképesztően sok. És nem tudjuk, ezen túl mekkora a világegyetem valós mérete. Lehet ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb.

Szóval egyrészt rengeteg, az élet kialakulására alkalmas bolygónk van. Ott pedig a szükséges anyagok milliárd évekig, iszonyat nagy tömegben kóstolgatják egymást. Ha elképzelhetetlen számodra, hogy mindez véletlen alakuljon ki, az csak azt jelenti, hogy nem vagy tisztában a méretekkel. Lehez, hogy elképesztően kicsi az élet véletlen kialakulásának az esélye, olyan kicsi, hogy lázasan kéne a nullákat körmölni a nulla és tizedesvessző után - de a próbálkozások száma is elképesztő nagy. Olyan ez, mint a lottó - nagyon kicsi az esély a nyerésre, de nagyon sok szelvényt játszanak meg, és végül valaki megnyeri. Csak itt jóval kisebb a nyerés esélye - de jóval több a kitöltött szelvény.

Az űrhajóról látom, nem tudsz elvonatkoztatni, pedig leírtam, miért alkalmatlan analógiának.

A természetes szelekció pedig végtelenül egyszerű és _szükségszerű_, ráadásul kísérletileg számtalanszor megfigyelt és igazolt tény. A természetes szelekció létét kétségbe vonni, hasonló, mintha a gravitáció létét nem hinnéd el.

Szóval:

- az élőlények szaporodnak. A szaporodás során nem mindig pontosan másolják önmagukat és tulajdonságaikat, létrejöhetnek kisebb-nagyobb eltérések -> az utódoknak eltérő tulajdonságaik lehetnek

- a környezeti feltételektől függően az eltérő tulajdonságok eltérő szaporodási- és túlélési esélyt jelentenek -> eltérő eséllyel másolják tovább a tulajdonságaikat -> egyesek fennmaradnak, mások nem

Ennyi az egész, pofonegyszerű és szükségszerű. Meg ahogy mondtam, sokszor megfigyelt tény, kár ellene hadakozni.

A szelekcióhoz nem kell intelligencia, mert nem egy tervezett dolog megvalósítása. A természet elszeparál sok mindent egymástól intelligencia nélkül, csak nézz szét a világban.

Ja igen, és nem tér át egyre több tudós az intelligens tervezettségre, csak a kommunikációs csatornák bővülésével az értetlen dilettánsok egyte láthatóbbak, hallhatóbbak. Egyébként akinek ez a szakterülete, az véletlen sem tér át. Az evolúció elméletileg és gyakorlati bizonyítékokkal is rendkívül jól alátámasztott tény, teljesen felesleges energia ellene hadakozni

Azért, mert a tervező léte a képet bonyolultabbá tenné, nem egyszerűsítené.

Egyébként nézz körül: a világegyetem _rendkívül_ alkalmatlan hely az életnek. Ha ezt tervező tervezte, ráadásul az élet hordozására, akkor pocsék munkát végzett.

A tudomány nem feltétlen a logikára épít, hanem a megfigyelésekre, bizonyítékokra. Itt két dolgot érdemes különválasztani:

- az abiogenezist, ami az élet létrejötte élettelen anyagokból

- és az evolúciót, ami az élőlények változása, alakulása, és semmi köze az élet létrejöttéhez

Az utóbbi, ahogy említettem, rendkívül jól alátámasztott tény, azzal rendben vagyunk. Az elsőről meg írtam: a világon semmi nem zárja ki, amennyi lottószelvényünk van, az lenne maga a csoda, ha nem alakulna ki magától a világegyetemben n+1 helyen.

Ami a dilettánsokat illeti: az ID érvei jól ismertek, ezernyi könyvet és honlapot találni tőlük, és kb minden második mondatuk hemzseg a hibáktól, mindenhol. Ha evolúció és abiogenezis témakörben nem tartanám őket dilettánsoknak, akkor kénytelen lennék szándékos hazudozóknak tartani őket, az meg ismeretlenül mégiscsak egy méltatlan, meg nem túl szép dolog lenne. Persze más területeken ettől még lehetnek jó szakemberek.

"Akkor mi3rt találják valószinűbnek a véletlent egy tervezőnél?"

Mert felvet egy kérdést:

- Ki tervezte a tervezőt, és a tervező tervezőjét?