Miért nem veszélyes a robotizáció?

> A többit kb automatizálják.

Az ipari tömeggyártást lehet automatizálni. Az ügyfélszolgálatokat is valamilyen szintig, de nem 100%-ig. Akár a közlekedést is lehet automatizálni. Még a kereskedelmet is bizonyos szintig.

De mindig lesznek olyan munkák, amik nem automazitálhatók, igényelnek valamilyen szintű intelligenciát, kreativitást, de számos olyan szakma van, ahol nem kellenek különleges, de még átlagos kvalitások sem.

Pl. ha a lakásomban eldurran egy vezeték a falban, akkor nem igazán tudom elképzelni, hogy a javítását hogyan lehetne automatizálni. Kell lennie egy embernek, aki kijön, méricskél, aztán ha megtalálta a hiba helyét, kicsit vés, vezetéket cserél, stb… Ezt nem lehet automatizálni, és nem is igényel nagyobb kvalitást, mint ami egy szakmunkásképző elvégzése igényel. Egy légkondi beszerelésénél is alkalmazkodni kell a lakás, ház adottságaihoz, ha nem is kell hozzá 130-as IQ, de annyi intelligencia kell hozzá, hogy döntést hozzon valaki, hogy merre érdemes elvezetni a csöveket, hova érdemes telepíteni a kültéri és a beltéri egységet, ott hogyan lehet áthidalni bizonyos akadályokat, felmerülő problémákat. Ezt is nehéz lesz automatizálni, de nem is kell hozzá átlag felett intelligencia.

Másik oldalról ahogy tömeggyártott lesz minden, egyre inkább felértékelődik az egyedi termékek gyártására való igény. Egyrészt mivel az automatizálás miatt egy főre több megtermelt érték jut, így növekszik a jólét, az emberek megengedhetnek maguknak dolgokat. Másrészt eleve rá is kényszerülnek arra, hogy egyedi megoldásokat keressenek. Most mondok egy személyes példát, a mi konyhánk egy szocialista rendszerben épült társasház konyhája. Nem túl nagy, az alakja sem ideális, hosszú, de keskeny. Igényem lenne, hogy legyen a konyhaszekrénnyel szemben egy 2,5 méter hosszú, 50 cm-nél nem szélesebb, egységes felületű, de háromosztatú konyhaasztal, szekrény kombinációra. Na ilyet tömeggyártott elemekből nem fogok tudni összelegózni, pláne úgy, hogy pár apró kellemetlenséget is meg kell oldani, egy függőleges csövet kell közrefognia az asztallapnak, a másik végén kell egy ferde levágás. Most ott tartok, hogy megcsinálom magam bútorlapokból, de ha valaki nem annyira ezermester természetű, nincsenek meg a megfelelő szerszámai, az jobban jár, ha hív egy asztalost, aki legyártja ezt a speciális asztalt.

És mivel sokan fognak magasabb szinten tanulni, egyre inkább kereslet lesz az ilyen szakemberekre, akik jól fognak keresni. Bár ma egy most egy ideiglenes állapot itt Magyarországon, de később ez állandósulhat, hogy nagy hiány van szakemberekből. Ha légkondit akarsz beszereltetni, akkor lehet, hogy már most nem találsz olyan szakembert, aki még a nyár végéig el fogja végezni, mert be van táblázva.

Ha elkezded keresgélni, számos olyan szakmát találsz, ami nem automatizálható, de amire szükség van, sőt lehet, hogy a jövőben fel is értékelődik ezen szakmák fontossága.

~ ~ ~

Van itt még valami. Muszáj, hogy valamiféle egyensúlyi helyzet kialakuljon. Vegyünk pl. egy Audi gyárat. Lehet, hogy számos folyamatot tudnának automatizálni, hosszútávon látszólag meg is érné nekik, sokkal kevesebb emberrel, sokkal kisebb költséggel, sokkal alacsonyabb selejtrátával sokkal több autót tudnának legyártani egy év alatt, amit így olcsóbban tudnának piacra dobni, mégis nagyobb profitot tudnának realizálni. De biztos, hogy ez jó ötlet? Mert ha ennek következtében az emberek 20%-a munkanélküli lesz, további 30% meg bár találna valamilyen munkát, de kevesebbet keresve még az olcsóbbá vált autót sem engedheti meg magának, akkor hiába tud több autót nagyobb profitért gyártani, ha nem lesz kinek eladnia.

Muszáj, hogy valami egészséges egyensúlyi helyet álljon be, különben nem működik a rendszer. És ennek azért a kisebb szereplők is tudatában vannak. Elő tud fordulni az, hogy bár egy adott munkaterület elvégzéséhez 10 ember is elég lenne, mégis 12-t alkalmaznak, de hogy ne unatkozzanak, olyan munkákat sóznak rájuk, ami automatizálható lenne. Mondjuk valami adminisztrációs tevékenységet lehetne digitalizálni, mégis úgy alakítják ki a rendszert, hogy X kollégának azt ki kelljen nyomtatnia, Y kollégának aláírnia, aztán át kell vele baktatni a másik épületbe, és leadni Z kollégának aki beszkenneli, majd bepötyögi egy adatbázisba a papírra kinyomtatott számokat, stb… Automatizálható lehetne, de szándékosan nem automatizálják.

~ ~ ~

> Rá lehet kényszeríteni a maratont is mindenkire.

> Valaki belehal, valakinek komoly mozgásszervi betegsége lesz tőle

Ha abszolút értékben nézzük, akkor ezen emberek száma nagyon kevés. Igen, ha 100 kg vagy, magas a vérnyomásod, esetleg még valamilyen más betegségtől is szenvedsz, és így nekifutásból akarod lefutni a maratont, akkor lehet, hogy tényleg belehalnál. De ha folyamatosan fejlesztenéd magad, előbb csak napi 5 percet kocognál, majd rá egy évre 5 km-t futnál, közben lefogynál 80, majd 70 kg-ra, akkor szorgalommal, kitartással el fogod tudni érni, hogy lefusd a maratont. Lehet csak sereghajtó leszel, de sereghajtókra is szükség van, viszont úgy fogod tudni lefutni a maratont, hogy nem rokkansz bele.

Van olyan volt osztálytársam, aki éppen csak megütötte azt a szintet, hogy leérettségizzen. A technikusi vizsgát is csak erős jóindulattal tudta teljesíteni. De volt benne kitartás, szorgalom, pár év alatt a szakmában elég tapasztalatot szerzett, hogy jó szakemberré váljon. Évekkel később némi unszolásra, de belevágott egy villamosmérnöki képzésbe, és bár nem a rendes képzési idő alatt, hanem néhány extra év árán, de végül is lediplomázott belőle, majd az életben további tapasztalatokat szerezve ma egy jobb képességű villamosmérnök lett belőle. Pedig nem gondolom azt, hogy hű, de átlagon felüli IQ-val rendelkezne.

Ha lusta energiát belefektetni a tudás, szaktudás, vagy saját vállalkozás megteremtéséhez akkor nem tudom sajnálni egy percig sem.

Elégedjen meg a 70 ezres alapjövedelemmel, amit a robotok termelnek ki... csak innentől nem fog értelmetlen adatmásolgató munkát végezni, amire nincs szükség, hanem sétáltathatja a kutyáját a természetben, főzögethet, hobbizhat stb...

Ha több kell, akkor azt ki kell találni.

Egyébként nekem (automatizálással foglalkozó fejlesztő mérnöknek) az a feladatom, hogy a kollégáim munkáját elvegyem.

Egyrészt fizikailag fájdalmat okoz, ha úgy kézzel végzik a munkájukat. Cellákat másolgatnak ide oda, Excelben. Adatokat visznek be végtelen táblázatokba. Ülnek és megadott időközönként gombokat nyomogatnak. Grafikonok százait készítik el ugyan azon kaptafára. Valakinek az volt a dolga, hogy 200 féle színben elkészítse a grafikonokat :D

Volt olyan, aki egy 3D-s képet, kézzel szeletenként fotosoppolt ki hetekig szöszölve vele.

Nekem és szerintem nekik is kegyetlen érzés, hogy diplomásként ezt csinálják, mikor sokkal kreatívabb munkát is végezhetnének.

Amióta rendesen automatizált minden, azóta a diplomájuknak megfelelő munkát végezhetnek/ sokkal gyorsabban tudunk végezni egy projecttel. A termelékenység javul, az emberek nem készülnek ki a monotonitástól.

Ha pedig épp nincs munka, akkor kávézgatnak, beszélgetnek, nevetgélnek, mert könnyebb lett minden, nem kell koncentrálni.

Nyilván innentől már felértékelődnek a kreatív tulajdonságok, és elég könnyen kibukik ha valaki csak lébecolt eddig is.

Akkor miért fizessek főnökként?

Szerinted egy vállalkozás (ami Magyarországon kb az életbenmaradásért küzd a sok baromság és adóteher miatt), miért adjon pénzt valakinek a semmiért? Ezt te sem gondolod komolyan.

A szociális védőháló majd fenntartja azokat akik semmihez nem értenek.

Régen éhenhaltak, most szenvednek a létminimumon... eztán meg azt csinálják ami jól esik.

Kérdező, komolyan nem értelek. Te most csak trollkodsz? A 23-as válaszíró ezt írta:

"Elégedjen meg a 70 ezres alapjövedelemmel, amit a robotok termelnek ki... csak innentől nem fog értelmetlen adatmásolgató munkát végezni, amire nincs szükség, hanem sétáltathatja a kutyáját a természetben, főzögethet, hobbizhat stb..."

Mire te a következőt válaszoltad:

"Tehát egyre jobban ki kell hajtani a belünket, értem."

Magyarán ecsetelték, hogy előrelátható terv szerint (alapjövedelem bevezetése) nem is kell dolgoznod egy percet sem ha nem akarsz, amiből te azt szűröd le, hogy akkor ki kell hajtani a belünket is. Érted egyáltalán, hogy mit írnak neked? Vagy csak fújod a magadét, random, nem is a témához kapcsolódó kijelentéseket, tökmindegy hogy ki mit ír?

"Tehát egyre inkább a szabadidő hiánya lesz a természetes?"

Te szabadidődben csinálod a házimunkát, a takarítást, a tanulást, ha még dolgoznod is kell mellette (mert ma még kell), akkor nyilván a munka egy csomó szabadidődet elviszi. Hiszen amíg dolgozni vagy, nem tudsz se tanulni, se takarítani a lakást.

Ha a robotizáció végett bevezetendő alapjövedelem miatt nem kell bejárnod dolgozni se, ha nem akarsz, akkor egy csomó időd felszabadul. Akkor mitől lenne a szabadidő hiánya a természetes? Ezen kérdés után megint csak fel kell tennem a kérdést: Érted egyáltalán, hogy miről beszélgetünk, miről folyik a társalgás?

"Most Juliska eladó, kevés szabadideje van, de azt élvezi.

40 évvel később Juliskának rengeteget kellene tanulnia, hogy érvényesülhessen."

Juliska most is megtehetné, hogy elmegy tanulni, hogy ne havi 70 ezerért kelljen a pult mögött ácsorognia. Ha a robotizáció miatt bevezetik az alapjövedelmet, akkor anélkül is megkapja a 70 ezer forintját havonta, hogy egy percet is kellene állnia a pult mögött. Akkor mégis mitől lenne kevesebb szabadideje?

Másrészt, Juliska most is tanulhatna rengeteget, hogy ne kelljen állnia a pult mögött 70 ezer forintért. De Juliska nem teszi ezt, mert meg van elégedve a 70 ezer forintjával (vagy akármiért, a lényeg, hogy nem megy el tanulni, inkább 70 ezerért ácsorog a pult mögött). Szerinted miért is kellene Juliskának nemhogy rengeteget, de akár csak egy percet is tanulnia 40 év múlva, ha alanyi jogon fog neki járni 70 ezer forint minden hónapban? És ő azzal tökéletesen meg is van elégedve? (Nyilván, ha nem lenne elégedett ezzel, akkor tanulna, hogy ne a pult mögött kelljen ácsorognia havi 70-ért.)

Ebből kifolyólag, Juliska ugyanúgy nem fog tanulni 40 év múlva se, mint ahogyan most sem tanul, így nem fog érvényesülni 40 év múlva se, ahogy most sem. Ha érvényesülni akarna 40 év múlva, akkor tényleg rengeteget kellene tanulnia, ebben igazad van. De ahhoz most is rengeteget kellene tanulnia, hogy érvényesülni tudjon, tehát ennek megint a világon semmi köze a robotizációhoz.

Kérdező, az eredeti kérdésedben ezt írtad:

"Úgy érzem, aki mellette van, az csak azzal tud érvelni, hogy majd lesz valahogy."

Én egyre inkább úgy látom, hogy te még ilyen kaliberű érveket sem tudsz felhozni az álláspontod mellett. Felsoroltál már egy csomó dolgot érv gyanánt, a probléma csak annyi velük, hogy konkrétan semmi közük a robotizációhoz.

Egyébként ez nem egy gyors folyamat lesz.

Fokozatos lesz az átállás, és tekintve, hogy itthon szinte mindenhol munkaerőhiány van, ez nem lesz probléma.

Az alapjövedelem sem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra lesz bevezetve. Országonként eltérő mennyire adóztatják meg a robot szektort. Inkább a szociális háló kiterjesztése lesz reális.

...de vegyünk egy mai esetet. Megszűnik a gyár, ahol eddig 100 ezret kerestél. Pont bevezetik a 70 ezres alapjövedelmrt. Ezt követően korábban iszonyú stresszben kezdesz munkát keresni. Kényszerben és depresszióban, félelemben próbálsz találni valami szakképesítést nem igénylő munkát. Sok megaláztatást is kell elviselni. 3 hónap után egyből ki ks rúgnak próbaidő után... stb.

Ehelyett most lesz időd végiggondolni mit akarsz kezdeni az életeddel. Szép nyugiban keresgélsz melót, nem kell aggódni... kutyasétáltatás közben kitalálod. Akár egy pár órás esti pultozás, vagy takarítás valahol heti 10 órában... és máris megvan a 70+50K és jobban kerestél mint régebben.