Miért nem veszélyes a robotizáció?
Szerintem egészségileg is egyre rosszabb, a természettől is egyre inkább elszakadunk és munkahely is egyre kevesebb lesz.
Úgy érzem, aki mellette van, az csak azzal tud érvelni, hogy majd lesz valahogy.
Hogyan lesz? Van erről bárkinek is bármi elképzelése?
Hogy nemsokára tömeges munkanélküliség lesz, a gyengébbek éhen halnak, hogy már jelenleg is full egészségtelen körülmények között élünk, idegbetegen, hajszoltan, gyógyszerek által életben tartva és hogy nemsokára kipusztítjik magunkat, annak a robotizációhoz van köze.
Viszont a saját életemnek csak annyira, mint a többi 7,5 milliárdnak. Leírni is rossz. Rosszabbak vagyunk, mint a vírus.
Elképesztő, hogy mire képes a névtelenség. Eddigi életem során csak a gyakorin olvastam, hogy valaki szerint nem élünk (úgy mindannyian) túlhajszoltan.
Ma is munkatársak órákg beszélgettek a rengeteg teendőről, ja, fele túlórázni maradt.
Hihetetlen, hogy ezen a névtelen oldalon mennyire más vélemények vannak, mint amit a való életben tapasztalni lehet.
Az egészség ugyanez...
Cikkek ezrei is foglalkoznak azzal, mennyire egészségtelenül élünk.
Igen, élünk, én koleszterincsökkentővel, néha savlekötővel, mindenki valamilyen gyógyszerrel.
Kb pl Budapestet is csak itt tartják egészaéges élettérnek.
Most én tehetek arról, hogy utáljátom a munkátokat?
Képzeld ma én is bent leszek éjfélig, kb 13-14 órát dolgozok ma... de kreatív munka, minden percét élvezem. Nem is tudnék elaludni, mert kíváncsi vagyok a mérési eredményekre. Ez az én projectem, én felelek érte. Viszont ha egy percet is monoton munkát kéne végeznem, öngyilkos lennék. Egyszerűen sajnálnám az időmet rá. Inkább lennék hajléktalan.
Tudom mert voltam diákként polctöltő, újságosztó (annál kevesebb megalázóbb dolgot végeztem), építettünk áruházat, úgy kezeltek minket a németek mint a kutyákat... még egy sor alja munkát csináltam, ami keményen beugrott amikor vizsgáznom kellett az egyetemen.
Nagyon szomorú vagyok és szívből sajnálom azokat akiknek az a jövőképük, hogy napi 8-10 órát egy gyűlöletes helyen töltsenek.
Ennél ezerszer jobb az alapjáradék feltételekhez kötve. Pl foglalkozásokon, tanfolyamokon kell résztvennie az illetőnek különben ugrott a pénz.
Valamilyen szinten biztosan ez lesz a jövő, nem tudod kikerülni. A kérdés csak a megvalósítás módjában lesz.
Egyébként a túlhajszolt munkatársaid hogyan érnek rá órákig beszélgetni a túlhajszoltságról? :D
Ha túlhajszolt lenne a munka, akkor egymáshoz sem tudnátok szólni!
Barátomék dolgoztak gyárban, és beszélni se szabadott egymással csak a monoton szalagmunka. Azonnal beszóltak a kisfőnökök undormányos stílusban. Ezt isteníted annyira?
Na látod, akkor mégse minden monoton munka olyan rossz, ha hagynak minket beszélgetni! Ezért se hagytam ott, bár mára nagyon szenvedek, de tisztában voltam(vagyok) azzal, hogy sok tekintetben így is mázlista vagyok.
Ma először adatokat másolgattunk, utána hosszú-hosszú Excel táblázatokat néztünk össze a rendszerünkkel. Ez eléggé koncentrálós, de valamilyen szinten (persze nem folyamatosan) lehet beszélgetni.
Nem is a munka tempóját értem túlhajszoltság alatt, hanem azt, hogy az embereknek nincsen szabadideje, nincsen én-ideje, ha van is hobbijuk, nem marad arra idő. Minden percet be kell osztani, optimalizálni kell, sietni, rohanni. Felgyorsult élet, mondják ugye.
Az egészség meg...
Vegyünk egy embert, Budapesten kényszerül élni (kényszerül, már csak azért is, mert máshol nincs munka, agglomerációból bejárni meg nem olyan jó móka), Hungária körúton vagy azon belül. Irodai, ülő munkát végez.
Tele van egészséget károsító tényezővel az egész napja, az egész környezete. Ezeket nem lehet ellensúlyozni se igazán semmivel.
Mondhatjuk, hogy van gyógyszer. Igen, az van.
Na, megyek tanulni.
Csak valaki segített az egyik feladatomban, azt fel kell fognom (ehhez utána kell néznem) majd át kell írnom egy részét...
Ehhez gyűjtöttem erőt.
Még mielőtt kérdés lenne.
"Elképesztő, hogy mire képes a névtelenség."
Így igaz. Névtelenül kiírni egy kérdést, aztán az alatt (a kérdés témájától teljesen függetlenül) hosszasan nyűglődni, panaszkodni, mindenféle nem valós dolgot állítani, ezeket mindeáron erőltetni, a reakciókat negálni, nam foglalkozni velük, csak a saját magadét hajtogatni mint valami beakadt lemezjátszó... Tényleg elképesztő, hogy emberek mit meg nem engednek maguknak névtelenül.
"Eddigi életem során csak a gyakorin olvastam, hogy valaki szerint nem élünk (úgy mindannyian) túlhajszoltan."
Rossz oldalakra jársz. Gondolom, ez is a habitusodnak köszönhető, hogy csak olyan oldalakat vagy hajlandó olvasni, amelyek azt ecsetelik, hogy "Hú de milyen nagyon szar itt nekünk a mai világban". Másképp nem lennél ennyire negatív energiavámpír.
"Ma is munkatársak órákg beszélgettek a rengeteg teendőről, ja, fele túlórázni maradt."
Na igen, ha a munkaidőt nem munkával, hanem az egymásnak való panaszkodással töltitek, akkor persze hogy benn kell maradni túlórázni, hogy legalább az aznapi mmeló el legyen végezve.
"Hihetetlen, hogy ezen a névtelen oldalon mennyire más vélemények vannak, mint amit a való életben tapasztalni lehet."
Nyilván, ha olyan munkatársak között töltöd a napod nagy részét, akik hozzás hasonlóan csak azt tudják végeláthatatlanul ecsetelni, hogy mennyire szar itt minden, akkor ne is csodálkozz, ha befordulsz és depis leszel.
"Cikkek ezrei is foglalkoznak azzal, mennyire egészségtelenül élünk."
Más cikkek ezrei meg mással foglalkoznak, pl. azzal, hogy hogyan állj a sarkadra a siránkozás helyett.
"Igen, élünk, én koleszterincsökkentővel, néha savlekötővel, mindenki valamilyen gyógyszerrel."
Szanatóriumban laksz? Biztosan azért használ a környezetedben mindenki valamilyen gyógyszert. Az én környezetemben anyám szed vérnyomáscsökkentőt, apám meg a derekára fájdalomcsillapítót. De ők már lassan közelebb lesznek a hetvenhez mint a hatvanhoz, könyörgöm, nem 30 évesek már... Én pl. még soha semmiféle gyógyszert nem szedtem folyamatosan. Pedig már lassan 40 leszek. Tesóm se, unokatesóm se, unokatesóm felesége se (mindketten bőven közelebb járnak a 40-hez mint 30-hoz), sőt, baráti társaságomból sem szed senki semmiféle gyógyszert állandóan. Szóval megint csak marad az, hogy ez a mondatod egy nagy kamu, vagy valami szanatóriumban lakhatsz.
Ember, ahelyett, hogy itt sírdogálsz, hogy mennyire szarul megy neked, mennyire szar az életed, inkább elkezdhetnéd építeni az életedet. Ja, hogy az energiabefektetéssel járna? Igazad van, siránkozni sokkal könnyebb és egyszerűbb, mint inkább tenni valamit azért, hogy ne legyen olyan szar az életed...
Látod ha tanulsz programozni, akkor 5 perc alatt belátod, hogy teljesen értelmetlen a munkád és fáj csinálni.
Ugyanis 2 perc alatt írsz egy scriptet ami "összenézi a rendszerrel" az Excelt... és ez még hol van a machine learning rendszerektől, amik sokkal komolyabb automatizálásra is képesek.
Lehet 10-ből 9 embert kirúgnak. Bizony idő kell az átállásra, addig pedig kiterjesztett szociális háló majd FNA lehet.
Svájcban 750 ezer Ft-nyi alapjövedelmet akartak bevezetni, aztán elutasította a nép. Az érdekes, hogy még így is csak 2x-ezte volna a szociális háló kiadásait. Miért? Mert egységes rendszer, óriási adminisztrációs tehertől mentesül az állam. Egységes nyugdíjrendszer, vége a segélyekért sorban állásért... vége a kamu rokkantsági segélyeknek és orvosi vizsgálatoknak. 40 féle utazási kedvezménynek stb... Itt meg csam utalsz fixen x összeget.
Egy jól robotizált gazdaságú országnak megfelelően megadóztatott robotizált cégeknek ez feltehetőleg nem is lesz több kiadás.
Mivel így is emellett sok munkahely keletkezhet, felértékelődik a személyes kontaktot igénylő munkák száma. Pl ki megy el recepciósnak 80K-ért mikor alapjövi is jár, inkább TV-zek egész nap. Cserébe aki akar valamit kezdeni magával az elmehet dolgozni. Megszűnne a pánikolós munkanélküliség de cserébe lennének munkahelyek. Motiválhatnánk az átképzéseket is.
Lennének komoly tanfolyamok felnőtteknek is. A modern idegtudománynak hála akár technikai eszközök is segíthetnek. Transzkraniális mágneses stimulációt alkalmazva az agy képes lehet jobban tanulni. Nootropikumokat adva az idősebbeknek, ("tanulódrogot"), elérhető a hatékony elsajátítása a dolgoknak.
Az is lehet a végén bevetjük az utólagos génmódosító vírus alkalmazását, ami mondjuk ráveszi az idegsejteket hogy termeljenek egy fehérjét ami segíti új dolgok tanulását. Olyan géneket aktiválhatunk, ami segíti a szinapszisok kiépülését.... a gyermekeinkben aktiválhatóak az intelligencia génjei. Persze ez a jövő, de szerintem 50 éven belül feljavítható az emberi intelligencia 90-ről 110-re és megtanítható az embereknek bármi. Az agyi plaszticitás mindenkiben ott van, csak valakinél indukálni kell kicsit. Akár stimulátorokkal, drogokkal vagy génmódosítással.
Egereken és főemlősökön sok kísérlet zajlik jelenleg is. Könnyen génmódosítható az agy. Itt is vannak fiolákban vírusok a -80-as hűtőben, bárkinek adok ha kell :D nem vicc...
Jó, akkor tanulás után este 9-10 között hajlandó vagyok tenni még magamért, csak mondjátok el, mit! A LinkedIn profilommal ma már foglalkoztam, az nem ér.
Holnap majd kólával ébren leszek.
Adatmásolgatás közben amúgy miért ne lehetne beszélgetni? Komolyan... -.-
Egyébként:
- Lakótársamnak szívritmuszavara van
- Egy ismerősöm nagyotthalló + műtötték a térdét + erősen refluxos, jobban, mint én
- A laktózérzékenység gondolom nem számít meglepőnek, több ismerősöm is érintett
- 40-es ismerősömnek valami májgondja van + laktózérzékeny + magas vérnyomásra szed gyógyszert + a cukorbetegség előszobájában van, glükózintolerancia vagy mi (lusta vagyok utánanézni, elég a kiterjesztett metódusoknak...)
- egy ismerősöm nem tud izzadni, jó, ez ritka bőrbetegség lehet; fázós amúgy, de nyáron meg szenved, kipirosodik, rosszul van
- Apám csak a 60-hoz van közel, de mozgásszervi gondok, COPD, reflux (az enyémnél erősebb, de az enyém is erre tendál), erős fejfájások, amire nem használ már az Aspirin
- Nekem reflux, magas koleszterinszint, a többi nyavalyám talán enyhébb
- 30 éves ismerősöm elhunyt rákban
Ahol külön nem jelöltem az ellenkezőjét, ott huszonévesekről van szó.
- Az új szomszéddal 15 percet beszélgettem, abban mosolyogva, nem panaszkodásként, de azt ecsetelte, hogy ide rohan-oda rohan-gyereknek különóra-gyerekkel tanulás-házimunka-esetleg hazavitt munka,ágyba ájulás, 6 óra alvás - mi ez, ha nem hajszoltság?
- Családtagom már a telefonban azt ecsetelte, hogy túlórahegyek-házimunka-gyereknek segíteni-továbbképzések, 5-6 óra alvás, holott 9 kellene neki
- Másik családtagom évekig dolgozott úgy, hogy hajnal 5-tól 9-ig, majd kb. du. 1-től este 8-ig, mire hazaért, a 8 óra alvás nem lehetett meg; napközben kellett volna mindent csináljon 9-től 1-ig ugye, vagyis ahogy hazaér, majdnem 10-től délig...
Ezek mik, ha nem a túlterheltség, a rohanás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!