Ha a természettudomány alapvetően ateista, akkor miért terjesztik globálisan az egész világon?

"Süttürüttü, ugyanazt elmondtad eddig, mint ami az előzőekben le lett írva. De semmiféle forrást nem tudtál felmutatni. "

Te állítasz dolgokat a tudományról, tehát a bizonyítási kényszer téged terhel, nem engem. Ennek ellenére még egy fia forrást sem mutattál fel az állításaid bizonyítására.

"Teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz, mert amíg nem tudod bizonyítani, hogy a tudomány nem foglal állást ezekben a kérdésekben, addig nincs értéke a hozzászólásodnak számomra. "

Teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz a tudományról, mert amíg nem tudod bizonyítani a fröcsögésedet, addig semmilyen szempontból sincs sok értéke a véleményednek.

"De azért ez is érdekes nem? Tonnaszámra jelennek meg ismeretterjesztő könyvek, cikkek, filmek, és csak a magad tekintélyére tudsz hivatkozni."

Igen, érdekes, hogy tonnaszámra jelennek meg az ismeretterjesztő könyvek, cikkek, filmek, és te ezeket azonosítod a tudománnyal. A tudomány az tudomány, az ismeretterjesztés meg ismeretterjesztés. Az ezek közötti különbséggel sem vagy tisztában, akkor miről is beszélünk?

"Itt egy videó egyébként, hogy mit tanít a tudomány: "

Nem. Ez a video azt mutatja be, hogy Hawkingnak mi a véleménye a világ létrejöttéről. Ez egy magánvélemény, semmi köze ahhoz, amit a tudomány tanít.

Le tudom vezetni, hogyan befolyásolható a szabad akarat a mèdáival pszichológiai szemszögből.

Alapból egy videó vagy film nèzèse közben az agyhullámok teljesen másak. A logikus gondolkodás ès a mèrlegelès szinte teljesen megszűnik.

Azt mondod, hogy állítólag senkinek nem lehet saját véleménye tudományos körökben, ehhez képest az a bajod, hogy a tudósok (magánemberként) Isten nélkül képzelik el a világot. Mit mondjanak, hogy van Isten? Vagy hogy lehet is akár? Egyébként hivatalosan ez utóbbit mondják, magánemberként meg nem mindegy? Lehetnek akár hívők is, senkit nem zavar. Próbáld meg egy misén bedobni magánvéleményként, hogy talán nincs Isten...

"Azonban a gondolkodó emberek tudják az igazságot: a tudomány már döntött, ateista lett."

Kérdező ezt most nem neked írom, mert úgysem érted, inkább a többieknek:

A modern tudomány egy módszertan. Nem intézmény (mint az egyház), nem nagy okos könyv, ami mindenre választ ad (..), és nem ötletbörze. A tudományos módszertan a világ megismerésének egy módja, ami megpróbálja kizárni a szubjektivitást, magánvéleményeket, feltevéseket. Ilyen szempontból valóban "vaskalapos", de épp ilyennek lett kitalálva, nem véletlenül. Pont ez a cél, hogy az eredményeket ne befolyásolják a lehet, talán, miért-is-ne, úgy-tűnik, mittomén, és hasonló kijelentések. Vannak persze teóriák, felvetések, amik szubjektív, intuitív módon merültek fel, de ezek akkor válnak tudományos ténnyé, amikor a módszertannak megfelelően átmennek a szükséges fázisokon. Isten és más ezoterikus megközelítések nem mennek át rajtuk, nem is alkalmasak rá. Isten létének tudományos vizsgálata egy fából vaskarika. Amit a tudósok Istenről mondanak (márpedig sokan sokfélét mondanak, csak gugli kérdése a dolog), az mind magánvélemény.

[link]

[link]

...

Mivan akkor ha a szubjektív valóság az elsődleges az objektív pedig a másodlagos? Tudat->figyelem->ènkèp[tesről való tudomás+emlèkek]->világkèp+hit->objektív valóság.

????????

"A tudományos ismeretterjesztő művek a tudomány véleményét tükrözik, ahogy Hawking is."

A tudománynak nincs véleménye. A tudománynak mérései és ebből fakadó eredményei, valamint ez alapján kialakított álláspontja van. Véleménye a tudósoknak, kutatóknak lehet, de annak meg semmi köze a tudományhoz. Ugyan az átfedés viszonylag nagy, hiszen ugyanaz az ember műveli a tudományt, aki véleményt is alkot kérdésekben, de ettől még közel sem lesz ugyanaz a kettő.

"Amikor Hawking megírta Az idő rövéd történetét, akkor, ami a könyvben volt, az volt a tudomány véleménye."

Nem. Amikor Hawking megírta Az idő rövid történetét, akkor egy, a laikusok számára is érthető ismeretterjesztő könyvet próbált összehozni (ami mellesleg elég jól sikerült is neki). Valóban felhasználta hozzá a tudomány aktuális álláspontját, eredményeit, de alapvetően egy ismeretterjesztő könyvről van szó, nem egy tudományos munkáról.

"Melyik folyóiratban olvashatok arról, hogy a tudomány mást tanít, mint amit Hawking?"

Ez így helytelen, félrevezető megfogalmazás. A tudománynak vannak eredményei. Ezeknek az eredményeknek nézhetsz utána szaklapokban (mint pl. a Nature).

Hawking egy tudós (utálom ezt a szót, de használjuk ezt), aki életének java részét kutatással töltötte el. Sok eredmény fűződik a nevéhez, sok tudományos eredményt ért el élete folyamán. De a tudományos eredmények, és Hawking ismeretterjesztő könyvei továbbra is két külön dolog.

A tudomány eredményei legfőképp képletekben mutatkoznak meg. Hawking ismeretterjesztő könyveinek pedig az a célja, hogy ezekből a tudományos eredményekből, képletekből egy olvasmányos, laikusok számára is többé-kevésbé érthető képet fabrikáljon. Ezeknek a könyveknek kb. a 20%-a tudomány, 60%-a a körítés (hogy laikusok számára is érthetőek legyenek a tudomány által elért eredmények), 20%-uk pedig Hawking saját véleménye, világlátása, amiket önkéntelenül is beleszőtt az írásaiba. (Ezért ismeretterjesztő, és nem tudományos munka Az idő rövid története). Ezek mind kellenek ahhoz, hogy ne egy száraz képlethalmazt olvass a könyvben, amik tulajdonképpen a tudomány eredményei, és konkrétan semmit nem értenél belőle laikusként, hanem egy olvasmányos, érthető képet kapj a világról, annak mibenlétéről, működéséről.

Tehát a tudomány nem "mást tanít mint Hawing", hanem Hawking próbálja olyan módon bemutatni a tudomány elért eredményeit a könyveiben, hogy arról az is egy nagyjából helyes és érthető képet kapjon, akinek a tudományban használt képletekre ránézve legfeljebb fejvakarászásra futja. De a közérthetőség oltárán bizony rengeteg dolgot fel kell áldozni úgy, hogy az még ne menjen a valóság bemutatásának rovására, és ebben Hawking tényleg jó.