Miért vádolják az ateisták (főleg ateista természettudósok és azok laikus követői) nyílvánvaló képtelenségekkel a vallást és vallásosokat?

1. "A vallás és a tudomány kibékíthetetlen ellentétek"

_______________________________________

Ha ilyen globális kijelentést akarunk tenni, ahhoz globálisan kell vizsgálnunk a történelmet is. De ekkor könnyen beláthatjuk, hogy számos olyan korszak volt, amikor a tudomány és a vallás békésen kéz a kézben fejlődött. Számos kultúrában nem válik szét a fizikai és lelki tudás, egyszerűen tudás, bölcsesség van, vezetők, sámánok, filozófusok, papok, gyógyítók, stb. akik egyaránt jól ismerik a természetet és a természetfelettit, és ez a korai évezredekben gyakorlatilag mindenhol így volt, de különösen keleten. Még a középkorban is, amit valamilyen érthetetlen logikával igyekeznek "sőtétnek" beállítani, számos kiváló tudós volt, akik egyúttal papok is voltak, és rengeteg felfedezéssel gazdagították az emberiség tudását, a legnagyobb teológusok egyúttal koruk legműveltebb emberei közé tartoztak. Még maga az evolúcióelmélet is egy Ágoston-rendi szerzetes, Mendel kísérleteinek köszönhette megtámogatását, aki gyakorlatilag felfedezte a géneket (mivel ezt nem Darwin fedezte fel, ő csak sejtette). Még a reneszánszban sem vált el igazán a tudomány és a vallás, ez inkább csak a felvilágosodás és az ateizmus modern kori terjedésének volt köszönhető, amikor egyes tudományos elméletek szerepet tévesztve világnézetté nőttek és egyes vallási személyek is elhibázott apológiával néha igyekeztek a vallást idegen világi szerepekbe bújtatni (pl. Istent technikusként beállítani, a vallást hasznos világi intézményre redukálva védelmezni, stb.). Posztmodern korunkban viszont talán ismét megbékél majd a kettő, de csak ha mindkettő visszatalál eredeti szerepére.

De egyébként figyelemreméltó az a bibliai tény is, hogy Isten nem egy kényelmes trónra ültette az embert, hanem azt mondta neki, hogy "hajtds uralmad alá a földet!" (IMóz 1, 28) Ez tehát egy aktívan megvalósítandó feladat. Ha pedig valamit uralni akarunk, annak meg kell ismerünk a működését. Autót vezetni se lehet anélkül, hogy ne tudnánk, hogy működik, aki ezt nem tudja, az nem tudja uralni a járművet. Éppen ezért a természet törvényeinek megismerése, kutatása valójában ennek az isteni parancsnak a megvalósítása (pontosabban szerves része), vagyis Isten szándéka szerinti!

(U. I. Hajrá Templeton díjasok!)

2. "A vallás tekintélyelvű, míg a tudomány egyéni gondolkodásra ösztönöz"

________________________________________

Ez az elv megint nem állja meg teljesen a helyét a gyakorlatban. Valóban lehetnek olyan papok, akik maguk is rágás nélkül nyelik le a lelki táplálékot így nem értik azt kellőképpen, melynek következtében a híveiknek is tekintélyelven adják tovább a tudást, de ez nem a vallás szabadságon és megélésen alapuló fő irányvonala. Az Egyetemes Zsinatok korában az Egyház papjai és hívei egyaránt demokratikus keretek között gondolkodtak olyan problémákon, amelyet a később eretneknek ítélt tanítók vetettek fel, majd a kikristályosodott tanítást kellő magyarázattal alátámasztva fogadták el, inkább negatív értelemben definiálva az igaz hitet (hogy mi nem az és miért), majd ezeket a magyarázatokat sem elrejtve igyekeztek, hogy a hívek liturgikus és mindennapi életében gyakorlati szinten minél jobban megvalósuljanak e tanok következményei. Valójában a vallás, mivel egy életforma, egy megélendő dolog, ezért a kísérletezés, gyakorlati alkalmazás sokkal jobban elérhető az átlag hívő számára, aki saját bőrén tapasztalhatja a vallási tanok hatását, mint a tudományok sokszor nehezen reprodukálható és kevesebb mindennapi gyakorlati haszonnal kecsegtető laboratóriumi kísérletei, így a tudományos eredmények esetében az átlagember többször rákényszerülhet egy vezető tudós tekintélyére hivatkozva elfogadni azokat kipróbálatlanul, mint a vallás esetében.

3. "A vallás "vakhit", a tudomány biztos tudás"

________________________________________

Sokszor éri a vallást az a vád, hogy a tudománnyal szemben sokkal megalapozotlanabb ismereteken nyugszik, hogy a hit bizonytalan a biztos tudáshoz képest, ezért másodrendű.

Nos, létezik a vakhit is, de minden komoly vallásban elmélyült ember egyetért abban, hogy ez nem az igaz vallásosság sajátja. W. H. Griffith-Thomas definíciója szerint:

"[A hit] az egész emberi természetre hatással van. Első lépésként megfelelő bizonyítékok alapján kialakul az elme meggyőződése; ezt követően a meggyőződés alapján a szívben vagy az érzelmekben létrejön a bizalom, majd az egész folyamatot az akarat jóváhagyása koronázza meg, amelynek révén a meggyőződés és a bizalom a magatartásban fejeződnek ki." (The Principles of Theology, xviii)

Ez tehát tartalmazza a tudást is, amely bizonyítékokon alapszik, de egyúttal meg is haladja azt, jóval több annál, az egész embert megragadja, nem csupán az intellektust. A tudományban egyébként is azt tapasztaljuk, hogy állandó vita folyik, időnként teljes paradigmaváltások következnek és az egykor teljesen biztosnak vélt tudást (pl. a newtoni fizikát) is porig tudja rombolni egy új ismeret vagy látásmód (pl. a kvantummechanika), ezzel szemben a nagy világvallásokban évezredeken át ugyanazon elvek maradnak meg, amelyek rengeteg kritikát túlélnek és amelyek mindenkinek jók, akármilyen intellektuális szinten vannak. Ami pedig az igaz hit vakságát illeti, pont hogy nem vakságot, hanem egyfajta többletlátást ad az embernek! Teljes bizonyossággal meglátunk olyan dolgokat, amiket más nem ismer fel vagy amik még nem következtek be, képesek vagyunk olyan dolgokat befogadni, amik az elménk korlátain túl helyezkednek el, sőt képesek leszünk a hitből fakadó cselekvéssel úgy változtatni a dolgokon, ahogy a megszokott módszerekkel nem lehetne (a hit hegyeket mozgat meg). Ilyet persze az ateisták általában nem tapasztalnak, ebből is ered a félreértés.

4. "A vallás nevében rengeteg kegyetlen tettet követtek el"

________________________________________

Valóban voltak erre példák több vallásban is, amikor a fanatizmus összefonódott a világi hatalommal. De ha az egész vallástörténetet és magukat a tanokat nézzük, akkor megint csak nem ez jellemző a nagy világvallások tiszta lényegére (egyikre sem). Persze egy békés, erkölcsös tanítást hirdető vallás esetében sokkal durvábban hat a tanok visszájára fordulása, de ne felejtsük el, hogy számos valláson kívüli eszme is rengeteg, sőt jóval nagyobb pusztításra adott okot az emberi történelemben. Rengeteg olyan találmányt köszönhetünk a tudománynak is (pl. atombomba, vegyi fegyverek, napalm, náci orvosi kísérletek, stb.), amik hihetetlenül kegyetlen pusztítást voltak képesek okozni, vagy egy kimondottan ateista ideológia, mint amilyen a kommunizmus volt, sokkal de sokkal több áldozatot követelt, mint akármelyik vallási indítékú háború vagy rezsim. De természetesen ahogy az átlag vallásos ember sem egy szadista állat, ugyanúgy az átlag tudós és átlag ateista sem az, ezek csak emberi elferdülések, nem képezik feltétlenül egyik jószándékú eszmerendszer alapját sem.

5. "A természettudomány Isten nélkül is meg tudja magyarázni a világot"

________________________________________

Ez az állítás túlzott, sokkal inkább igaz az, hogy a természettudományos magyarázatokhoz nem feltétlenül kell Isten, illetve hogy az összefüggéseket nem képesek a tudósok olyan magasabb szinten szemlélni, amelyben Isten egyértelműbben fellelhető. Mert ne feledkezzünk meg arról az egyszerű tényről, hogy minden tudománynak van egy behatárolt terültete, vizsgálódási tárgya, és e határon kívül nincs alapja nyilatkozni bármiről is. A nyelvészet se tehet kijelentést arról, hogy vannak-e kvarkok, mivel a nyelv a tárgya, éppen ezért mivel a természettudományoknak a természet (és nem a teljes létező világ) a tárgya, nem tehet kijenetést egy olyan lény létezéséről, aki - az e téren sokkal kompetensebb filozófia és teológia szerint - természetFELETTI. Minden tudomány a saját területéről nyilatkozzon, ahol valóban azt látjuk, hogy a legtöbb tudós világnézete alapján hisz vagy nem hisz Istenben és nem annyira a tények viszgálatából szigorúan levonható következetetések alapján, de hívő és nem hívő is lehet jó természettudós. Abból pedig, hogy a természet folyamatainak magyarázatához nem feltétlenül kell Isten, semmilyen alapon nem következik az, hogy Ő nem is létezik. Bár akkor is maradnak fehér foltok, amiket a tudomány egyelőre nem tud mással se magyarázni (pl. az elemi részecskék energiaveszteség nélküli rezgése, stb.).

6. "A vallási eszmék mémek, az Isten-mém vírus"

________________________________________

Ezek a gondolatok Richard Dawkinstől származnak, de más ateistáknál is előjön a gondolat, mely szerint a vallások nem egyebek, mint kulturálisan meghatározott, generációról generációra áthagyományozott eszmék, amelyek akár a fajokhoz hasonló természetes szelekción is átesnek. (A mém Dawkins szerint "a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza", Az önző gén, 192. o.)

Ezt az elméletet sokan támadták már tudományos berkekből is, olyannyira hogy A hódító gén c., az "önző"-nél kevésbé ismert munkájában maga Dawkins is korrigálja elméletét (109. o.), elismerve, hogy nem teljesen jó a mém analógiája a génnel, hiszen amíg a gén a „rejtett” genotípushoz tartozik, addig ő mémek alatt korábban a láthatóan megvalósult fenotipusokat elemezgette. Ezen elmélet fő kritikája az alábbi pontokban foglalható össze:

1) Nincs semmi ok azt feltételezni, hogy a kulturális fejlődés a darwini törvényszerűségeket követi, a szellemtörténetben számos teljesen tudatos visszatérés van korábbi eszmerendszerekhez (pl. klasszicizmus - antikvitás), sokkal inkább egyfajta "ingázást", olykor "devolúciót" figyelhetünk meg, mint "evolúciót".

2) Nincs közvetlen bizonyítékunk maguknak a mémeknek a létezésére, tehát tudományos szempontból nem is léteznek (legfeljebb hipotetikusan).

3) A mémek analógiája a génekkel önkényes és megkérdőjelezhető. Hasonló ezzel a helyzet, mint amikor önkényes analógiát állítottak a fény és hang között a tudósok egészen addig, amíg rá kellett jönniük, hogy míg a hang terjedéséhez szükség van közvetítő közegre, a fény enélkül is terjed. Ahelyett, hogy a gének és a mémek között hasonló párhuzamokat találnánk, a behatóbb vizsgálat egyre inkább azok eltérését mutatja ki - ha egyáltalán léteznek mémek.

4) Nincs szükség a mémeknek, mint magyarázatot segítő konstrukciónak a bevezetésére, hiszen a megfigyelt tények más modellekkel és mechanizmusokkal (akár közgazdasági, informatikai modellekkel is) sokkal jobban megmagyarázhatóak az eszmetörténetben. A memetika tudománya nemcsak felesleges, de haszontalannak is bizonyul.

(v.ö. Alister MacGrath: Dawkins Istene)

Az Isten, mint vírus analógia is teljesen hibás a megfigyelt tények alapján, hiszen egyrészt számos kutatás kimutatta a vallás és a testi/lelki egészség szoros összefüggését, a vírusok meg ugye nem fejtenek ki pozitív hatást, másrészt a vírusok közvetlenül megfigyelhetők, elemezhetők, terjedésük nyomon követhető, stb., amíg az eszme-vírusok esetében ez nem igazán megoldott. Mellesleg, ha a vallás egy mém (vagy mémrendszer), akkor az ateizmus vagy akár a tudományos gondolkodás milyen alapon nem az? Sőt, ha az ateizmus és a vallások történetét vetjük össze, pont az jön le, hogy a vallás mémje sokkal rátermettebb, kitartóbb, adott esetben alkalmazkodóbb, mint az ateizmusé, tehát nagyobb esélye van a túlélésre.

Már csak azért is, mert szerény véleményem szerint az ateizmusnak nincs genotípusa, ha ezalatt azt értjük, hogy valaki tudatalatt ateista (bár maga a háttérelmélet is erőltetett, így ez az analógia is az lehet). Ugyanis egyetlenegy olyan ateista evolúcióbiológiai cikket nem láttam még (akármilyen rövid is volt), amely ne hemzsegett volna megszemélyesítésektől és ne csempészte volna vissza az intelligenciát oda (a természetbe), ahonnan száműzni akarta, vagyis ne ruházta volna fel az élettelen anyagokat önzőséggel, stratégiákkal, távlati gondolkodással, tudatos önfejlesztéssel, gondoskodással, stb. - persze mindezt tudatalatti szinten. Egyszer kellene erről egy nyelvészeti-pszichológiai tanulmányt írni. Egy következetesen ateista elméletnek nem szabadna ezt a következetlen luxust megengednie magának, ezt a kölcsönmankót használnia, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék."