Miért vádolják az ateisták (főleg ateista természettudósok és azok laikus követői) nyílvánvaló képtelenségekkel a vallást és vallásosokat?
válasza:Én kezdeném az első ponttal:Nos,szerinted az ó és középkori természetfilozófusok munkája tekinthető tudománynak?Ha nagyon kicsavarjuk a tudomány definícióját akkor vannak egymást fedő elemek,de nem igazán tekinthető tudománynak.
Nem tudományos gyakorlattal folytak a kutatások,kísérletek,megfigyelések és állítások.
Kedvencem amikor a reneszánsz nem tudom milyen nevű nagy csillagásza kikürtölte hogy felfedezte a rák ködben a csillagokat!Na ez egy elég face palm megállapítás,mert a rák ködben egyetlen kettőscsillag van...
De különben már csak ott megbukik az hogy a papokat tudósnak lehetne nevezni,hogy a tudomány technikailag csak bizonyított állításokat fogadna el.Na Isten ebből pont kilóg tehát az az intézmény nem tudományos,ami isten létezőként kezeli.Az igazán tudományos rendszer isten helyére egy kérdőjelet tesz.
Aztán beleolvastam még néhányba...Hát...Főleg csak a definíciókon és részletek kihangsúlyozásán ugrálsz...
A legjobban az tetszett mikor megakartad győzni az olvasót hogy a vallás nem vakhit...
Kedves Somewhere! Idézd ezt magadnak. Én nem hazudtam, és ott van a nevem a postjaimnál, ha le karod csekkolni.
Kedves Möbiusz!
Lehet, hoyg sok ez így együtt, de akkor egy mondtaban: amivel az ateisták vádolják a valláososkat, az bizony sokszor pont rájuk jellemzőbb méginkább! :)
Néhány egyszerű példa:
Azt mondod, a Föld kering a Nap körül. Milyen empirikus bizonyítékod van erre? A saját szemednek sem hiszel, ami azt láttatja Veled, hogy a Nap megy körbe a föld körül! Vagy a csillagok állásából ezt bemérted? Nem, barátom, le merem fogadni, hogy ezt Te pusztán azért fogadod el, mert valaki, akit te tekintélynek tartassz ezt mondta Neked! Még akkro is lehiszed ezt, amikor a saját szemed potn mást mutat! Jó, mi? A keresztények viszont életük minden másodpercében saját maguk tesztelik a "keresztény" igazságokat!
Vagy azt mondod, bigottak, szűklátókörűek a keresztények! Hát akkor mire véljük azt, amikor nem hiszik el, hogy egy vallásos különséget tud tenni fantázia, érzékszervekkel tapasztalt tények és érzékfeletti meggyőződés között? Erről bővebben írtam itt (is):
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..
Valóban jól írod, hogy a tudomány a bizonytalanságot csökkenti. A vallás viszont a bizonytalanságot a gyökereinél orvosolja és megszünteti! De ha van időd, olvasd el a linkben tett megjegyzéseimet is. Már ha méniképp nyitott vagy arra, hogy kilépj a szűk kockádból... Az emebriség nagy része sohasem élt abban a szűk kockában, mint az ateisták, nem lehet, hogy az emebriség 1%-a téved (az ateisták) és nem a 99% hülye?
válasza:A vallás és a tudomány az élet és a világ keletkezése terén eltérő állásponton van. Igazából ha megnézzük,akkor tudománynak vannak erre utaló jelei,de igazából még nem bizonyítható végig az élet kialakulása,de erre szerintem a tudománynak olyan módon nem is lesz lehetősége,ahogy a vallásosok elvárják. Bizonyos rész lépesek bizonyítottak. A vallás persze könnyen megoldja egy teremtéssel,de kérdem én,most miért nem teremtődnek csak úgy emberek? Inkább az a kérdésem, a vallásosok mit fogadnának el bizonyítéknak arra,hogy az élet csak úgy ki tud alakulni megfelelő vegyületekből is?
A vallás és az erőszak terén, az igaz,hogy a tudomány nevében is bántottak embereket,de a vallás két dolog miatt problémás számomra. 1. tömeg csoportosulás és mint ilyen az egyén felelősség érzete csökken.2. a hit megnyit egy kaput,amin keresztül befolyásolni hagyjuk magunkat (aki hisz,az hamarabb lefogad)
válasza:Valahol a negyediknél abbahagytam az olvasást, bocsi.
Csak annyit mondanék, hogy a vallás több ezer éves, a tudomány, a modern tudomány meg csak pár száz éves. A tudomány folyamatosan fejlődik a vallás kárára, ugyanis egymás után tudja megválaszolni a talányos kérdéseket. Még sok van, de folyamatosan lesz egyre kevesebb. A tudomány elméleteket gyárt, tényeket közöl bizonyításokkal, a téves bizonyításokat (vagy elméleteket) cáfolni tudja, tisztába tudja tenni. A vallás ilyenre nem igazán képes, mert rengeteg dolgot szimbolikusan kell benne érteni, nem szó szerint. A vallás az akkori társadalmi rendszerben az emberek irányítását szolgálta. Mára a vallás ezt a funkcióját gyakorlatilag teljes egészében elvesztette.
Szerintem a vallás meg a tudomány egészen addig fért meg egymás mellett, amíg a vallás tanításait nem kezdte el megkérdőjelezni. Galilei kitűnő példa, pedig ő csak azt merészelte állítani, hogy a Föld kering a Nap körül, de vissza kellett vonnia a felfedezését. Később kiderült, neki volt igaza.
A sötét középkort meg nem csak azért hívták annak, mert az emberek voltak sötétek odabent, hanem rengeteg olyan esemény történt akkor (háborúk, járványok, boszorkányüldözés, egyéb érdekességek) amik miatt rászolgált erre a jelzőre.
De a 26-os előzménye a 19-es. Ott van megalapozva a 3 szint, amibnől az ateisták csak 2-őt ismernek, és a 3-at ezért keverik össze az 1. szinttel, mert az egyszerűen eltér az általuk tudományos módszernek nevezett 2. szinttől.
Egyébként még annyit, hogy a tudomány modern definícióját nem tudom, miért akarjuk ráhúzni az ókorra. Ha a tudományt, tudományos módszert 100 év múlva újradefiniáljuk, akkor is azt fogjuk mondani, hogy ez nem tudomány, mert 100 évvel ezelőtt nem így definiálták a tudományt? Na mindegy, visszatérek, ha több idő lesz és jobban össze tudom magam szedni. :) Szóval: Föld a Nap körül, csak empirikusan látjuk fordítva. :)
16-17: KÖszi a jó gondolatokat!
Én úgy tapasztalom, hogy sem a vallás sem a tudomány alapvetően nem hazugságokat gyárt, csak mások a módszerei. A tudomány a bizonytalanságot akarja csökkenteni a maga módszereivel, de az elméletek si alapvetően a szubjektív elméből származnak, és ezeket igazolja vagy cáfolja meg. A tényeket egy bizonyos elméleti modellel magyarázzák, de a modellt az emebri elme alkotja meg a tudományban is! És itt van befolyásolva az egyéni világnézettől a tudomány is! És vajon mennyire biztos az, ha egyfajta elméletet bizonyít egy olyan kísérlet, amit ugyanaz az alme végez el, aki megalkotta az elméletet saját világnézete és tudása alapján? Egy másikelme msáképp rakja össze a kirakót, más modellt állít fel és más következtetésre jut. Persze kialakulhat egyfajta konszenzus, de mi az a mértékegység, amiből azt mondhatjuk, a tudományos konszenzus (már ez is relatív!) miatt ez az igazság ennyi százalékban tűnik igaznak!
Ezzel szemben írtam arról (amit az ateisták általában nem tapsztalnak, de még gyakran a kezdő vagy álhívők sem!), hogy az Igazság másképp is feltárilhat az embernek, mint a kísérletező-bizonyító (de a fenti szubjektív korlátok között elvégzett) módszer eredménye. Ez a "megvilágosodás" élménye, erről írtam a linkemben is 19 és 26-nál. Sokkal nagyobb nizonyosságot kapsz a vallási igazsgok egyfajta feltárulásakor, mint amit egy bizonyított elmélettel kapsz! A tudományos módszer egy szűk területet tehet relatíve tisztába (vagy legalábbis minimalizálja a bizonytalanságot), míg a szívünk mélyén megélt vallási igazság az élet egészét helyretezsi az emberben! Olyan biztosan, hoyg arra az életeted is felteheted! És fejet hajt előtte a racionális elméd is, mert nem logikátlanok, sőt: minden más bizonyul mellettük logikátlannak, hiányosnak, ellentmondásosnak! És ezek az Igazságok nem feltétlenül bonyolult igazságok. De mindegy, ugyanazt tudnám most kifejteni, mint a másik témában, ha van kedvetek, olvassátok el azt is.
De egyszerűen így is megfogalmazhatnám, ha helyesen értelmezzük és nem kibúvóként: Csak az szorul bizonyításra, ami bizonytalan. Ami valóban biztos, az nem válik bizonytalanná.
17! De hogy ne csak én szövegeljek, kifejtenéd 17 az alábbi megállapításaidat:
"A tudomány folyamatosan fejlődik a vallás kárára, ugyanis egymás után tudja megválaszolni a talányos kérdéseket."
Vagyis?
"A tudomány elméleteket gyárt, tényeket közöl bizonyításokkal, a téves bizonyításokat (vagy elméleteket) cáfolni tudja, tisztába tudja tenni. A vallás ilyenre nem igazán képes, mert rengeteg dolgot szimbolikusan kell benne érteni, nem szó szerint."
Nem értem, mi baj ezzel. Maga a tudomány által használt nyelv, képletek is szimbolikusak! A tudomány szerintem sokkal több mesterséges, szimbolikus fogalmat alkotott, mint a vallás, bár statisztikailag ezt még nem néztem meg. :)
Ugyanakkor nem hallottál még a hitvitákról? Ugyanazt csinálja a vallás ezekben, mint amit a tudomány is: a téves, ellentmondásos elméletekről kimutatja, hogy hamis. A dogmákat sohasem önkényesen állították fel (bár minden tudomány állít fel dogmákat, axiómákat tulajdonképpen önkényesek, mert ezek nélkül még egyltalán gondolkodni sem lehet!), hanem a keresztény hittételeket precíz kifinomult logikával, általában negatív értelemben fogalmazták meg a tévedésektől való elhatárolástól szemben. Vizsgálgattak, mérlegeltek, logikáztak, következtettek és kimutatták a tévedést. A saját "tudományterületükön" belül ugyanígy jártak el. A nagy teológusok általában koruk legkiválóbb és legműveltebb elméi is voltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!