Miért vádolják az ateisták (főleg ateista természettudósok és azok laikus követői) nyílvánvaló képtelenségekkel a vallást és vallásosokat?

Kedves Tzolko! (Tartok tőle, ez megint hosszú lesz, így előre köszönöm és csodálom a kitartást, amellyel rászánod magad az elolvasásra. :) )

1.Nem igaz, hogy az egyház sohasem revideálta az álláspontját. Számos példa van erre, vagy arra, hoyg valahogy össze akarják passzítani a kettőt. De a vallásnak alapvetően örök értékekekt kell képviselnie, így azok természetszerűleg nem jó, ha revideáláson esnek át, mert akkor már nem tölri be a vallás a szerepét. És az se teljesen igaz, hogy a tudomány nem folyik bele a vallásba, Richard Dawkins pl. igencsak belekontárkodott abba, amihez nem ért (a vallás). De azt elismerem, hogy a legtöbb tudós azért marad a maga területén. Én úgy gondolom, hogy a mai világban a vallásnak sem kellene belefolynia a tudomány fejlődésébe, mert ebből sok gond származott. A Biblia pl. sosem zárta ki, hogy a Föld fizikailag keringhet a Nap körül, téves értelmezés miatt támadták az említett tudóst anno. A Biblia egyszerűen Isten szemszögét használja, aki számára a választottai a világ közepét jelentik, de ez nem fizikai nézőpont (és ezt a nézőpontot kellene megérteni a Biblia egyéb eseményeinél is, pl. az Özönvíznél). A tudomány egyszerűen haladjon a maga útján, majd a tudósok eldöntik, hogy mi a jó, mi a rossz. Ha az Egyház állást foglal pro vagy contra egy olyan elmélet mellett, amely nem ássa alá az ő alapjait, de lehet, hogy 20 év múlva maga a tudomány cáfolja meg, akkor az a vallás, amelynek az örök értékekeket kell képviselnie, egyszerűen emiatt veszít a hiteléből! De megjegyzem, ezt főleg a nyugati kereszténység csinálta, én keleti ortodox vagyok, az én vallásom leginkább csak etikai kérdésekben foglal állást a tudományról. Más a területünk, mások a módszereink. Nem mindig volt ez így, de ma így van, a cipész maradjon a kaptafánál! A tudomány se nyilatkozzon Istenről, mert sok értelmeset eddig se mondott róla!

2. Nem, a hit nem ellenőrizhetetlen, erről beszéltem eddig is! Lehet, hoyg nehezebb mérni a tudományos labormódszerekkel, mert azok csak legfeljebb a hit felszíni hatásait tudnák mérni, de a hit nagyon is ellenőrizhető a hívő számára, sőt arról írtam, hoyg egy hívő teljes életének minden óráját a hit „ellenőrzése” teszi ki. Igaz, hogy ehhez hívőnek kell lenni, de működik a dolog. Az erkölcsi tanítások és következményeik, a világról és erényekről szóló tanítás, az Istennel való kapcsolat, az ima mind-mind olyan dolgok, amiben a hívő ellenőrizheti, hogy a kapott tanítás tényleg működik-e a gyakorlatban. És működik! Az én életemből többezer példát tudnék felsorolni ami igazolta a keresztény tanítás igaz voltát! Pl. az igenis igazolható, hogy ha Isten segítségét kéred, akkor Ő segít. A dolog legfeljebb akkor nem „jön be”, ha valójában nem akarod, hogy Isten segítsen. De olyan nincs, hogy akarod és kéred és nem segít. És így tovább... De ez nem labor, hanem az élet maga a maga változatosságával együtt.

3. Oh, a kétkedés legkövetkezetesebb módszerével jutott el Descartes Isten létének bizonyítékára! :) Nem hallottad? Mindent kétségbe vont, semmi sem biztos, lehet, hogy semmi sem létezik, de egyvalami akkor is biztos marad, az, hoyg én magam vonok kétségbe mindent. Innen jött a "cogito ergo sum" sarktétel. És aztán eljutott addig is, hogy ha Isten ideája bennem van, ami nagyobb nálam, akkor Ő létezik a valóságban is. De ez nagyon dióhéj. Azóta egyébként már még precízebb logikai bizonyíték is született Isten létére. Szerintem a legprecízebb ez:

[link]

De mint írtam, a vallás bizonyos szemszögből ott tart, ahová a tudomány csak lassan jut el, mert máshonnan más módszerekkel indul. Ezért látványosabb a tudomány haladása, és ezért tűnik állandóbbnak a vallás. Ha a vallás állandóan változna, nem lenne vallás, hiszen pont az a lényege, hogy magasabbrendű, állandóbb és kozmikusabb igazságokat képvisel, mint a résztudományok. Ezt nem pont a tudomány nyelvén fogalmazza meg, de minden területnek előjoga, hoyg a saját terminológiáját használja. A tudománytól sem kérjük számon, hogy miért nem teológiai fogalmakkal írja le a vizsgált területet és miért nem a vizsgált dolgokkal való imádságos kapcsolattal ismeri meg a viszgált tárgyait. MOndhatnám én is: ha nem létesít egy tudós imádságos kapcsolatot a vizsgált objektummal, már komolytalan és elvetendő az ő módszere és csak bizonytalan hülyeségeket beszél!

4. Azzal egyetértek, hogy mindenki feleljen a saját tetteiért, de azon meglepődtem, hoyg szerinted a kereszténység nem az emebrek pozitív átalakítását szeretné, dehogynem! Maga Jézus kifejezetten erőszak-ellenes volt, Pál Apostol is megmondta az Efezusi levélben, hogy a keresztényeknek szellemi fegyvereik vannak, amelyeket az ördögök ellen és nem embertársaink ellen kell fordítanunk. A nyugati középkori keresztények bekattantak olykor a hatalommal való összefonódásban, de ez nem érintette sem a kereszténység egészét, se a kereszténység alapvető tanítását. A keresztény alaptanítás kifejezetten békés, és ezt az alaptanítást a középkori nyugati egyházon kívül mindig képviselni tudta a kereszténység többsége, akik helyesen értelemzték saját tanításaikat, amely ebből a szempontból arról szól – ahogy Pál Apostol mondja – hogy amikor a leggyengébb vagyok, akkor vagyok a legerősebb! Nagy titok ez...

5. Na, erre már csak annyit, hogy ha egy leíró nyelvtankönyvön nem kérheted számon, hogy miért nincs benne autoszerelési útmutató vagy mikrobiológiai kísérletek, ugyanúgy a vallással, a Bibliával akkor lenne gond, ha részletes természettudományos kérdéseket boncolgatna (amik a hit szempontjából nem olyan lényegesek), és nem Isten emberrel való kapcsolatáról szólna. És Isten – mit csináljunk? – tényleg mindenható, örökké létező, stb. Vagy mondjad nyugodtan, hogy szar a nyelvtankönyv, mert csak annyit tud mondani, hogy alany, állítmány meg birtokos eset! Nem: a nyelvtankönyv pont ettől jó nyelvtankönyv! ;)

Most láttam 29-30-at. Röviden mégegyszer:

1. Mind az ateista, mind a hívő fogad el pusztán tekintély alapján dolgokat, úgy hoyg nem igazolta le. Lehet, hoyg le tudná igazolni, de nem trszi ezt mindig.

2. A hit is leigazolható, ki lehet próbálni. De igazából nem laborkörülmények között , amik legfeljebb felszíni dolgokat képesek vizsgálni, hanem egy egész életformában.

Te is nuygodtan hívő lehetsz és rá fogsz jönni: nem hülyeségekben hiszenk a hívők, hanem olyan dolgokban, amik működnek. Akárcsak Pythagorasz tétel. És az sem igaz, hogy a keresztény életben nincs fejlődés, nincs a tudás bővítése! A végteleneig lehet fejlődni! Persze a hívők többsége sajnos megmarad valami vegetatív, formális hit szintjén, aztán az első megpróbáltatásban elvéreznek, de ha valaki komolyan veszi a vallást, az elképesztő dolgokat ismerhet meg benne! Ehhez viszont hívőnek kell lenni, elismerem, hogy a "teszteléshez" kissé nagyobb lépést kell megtenni, mint bemenni egy Planetáriumba. De hát - ha megértetted azt, amiről eddig is beszéltem - ez logikus, hiszen a vallás nagyobb igazságokról szól, mint a tudományos igazságok. Annyit szerettem volna jelezni, hogy ezek nem hazugságok, hanem bizonyos, a tudományos vizsgálattól eltérő körülmények között nagyonis letesztelhetőek és megállják a helyüket!

32. Provokatív vakkantásokra nem nagyon reagálok, de addig 3 kérdés:

1. Légbőlkapott spekulációk helyett Ismersz olyat Te személyesen, aki kérte Istent, akarta is hogy Isten segítsen és Isten nem segített rajta (néha bölcsebben, mint az illető kérte, de Isten már csak bölcsebb az embernél)?

2. Honnan veszed, hogy a vallás egyetlen célja a jelen földi életben való mindenáron történő túlélés? Gyakorlatilag mindegyik A vallás ennek pont az ellenkezőjéről szól! És ezt nem cinikusan mondom.