Miért nem tudja megmondani a tudomány 100%-os bizonyossággal, hogy az anyagi objektumok hol vannak és ha mozognak, hová fognak kerülni?

Elég zagyva a kérdésed, lehet meg kéne próbálnod újrafogalmazni.

Mert ha jól értelmeztem, akkor miért ne lehetne valamiről megmondani, hogyan mozog? Ha eldobsz egy labdát, ki lehet számolni, hová fog esni, csak nyilván minden tényezővel számolni kell, a dobás erejével, a labda súlyával, a gravitációval, széliránnyal és erősséggel, stb.

Egyébként az utolsó mondatod szimplán hülyeség. Már bocsi. De az életben szinte semmi nincs, ami 100%ig biztos. Közkeletű példa az evolúció, a millió éves távlatok és a fosszilizálódás nehézségei miatt aligha lesz valaha is minden kérdés megválaszolva a törzsfejlődéssel kapcsolatban. De mégis tényként beszélünk róla, egyszerűen mert ha soha nem is lesz 100%os a teljes törzsfa, attól még minden egyes megfigyelés és kísérlet alátámasztja az evolúció tényét.

Ergo képzelgésnek nem a kevés bizonyítékkal rendelkező teóriákat nevezik, hanem épp ellenkezőleg, amelyre a - hiteles - bizonyítékok száma nulla.

Werner Karl Heisenberg, a határozatlansági reláció megteremtőjének sírfelirata:

"Valahol itt nyugszik"

Er liegt irgendwo hier".

*

akkoriban egy filozófiai irányzat a fizikai idealizmus is felépült rá. Különösen kedvelt volt a buddhista gondolkodók körében, mentek a tudósokhoz ez megvitatni. De magába hamvadt, a buddhista gondolkodók szomorúan tapasztalták, hogy nem volt elég mély, hogy a materialistákat kimozdítsa saját önnön megkövesedett tudatállapotukból.:)) ( most mindjárt minuszba vágtat a %-om:)

„ami nem 100%-osan biztos, az egyből lehetetlen, baromság, csak hit kérdése, ami egyenlő a képzelgéssel.”

Szerintem ezt nem szokták mondani. A mennyiségek pontos mérésének gyakorlati és elvi határai is vannak. Gyakorlati határ, hogy nem mindig tudunk elég pontos berendezéseket építeni, de nem is mindig szükséges, hiszen egy ház építésénél sem veszed figyelembe a Föld görbületét, vagy egy autó tervezésénél a relativisztikus tömegnövekedést.

Elvi határ meg ugye a kvantummechanika és a káosz. De attól még, hogy egy folyamat nem determinisztikus, még nem jelenti azt, hogy nem tudunk róla beszélni. A kvantummechanika alapvető jellege a határozatlanság, épp azáltal ismerjük sokkal részletesebben a világot, hogy tudjuk, hogy hogyan viselkednek a testek kvantumosan. Nincsenek rejtett paraméterek, a kvantumelmélet úgy teljes, hogy közben tudjuk, hogy bizonytalan. Nem azért, mert mi nem ismerjük elég jól, hanem mert ilyen a világ természete. Statisztikai jóslatokat tehetünk, és kénytelenek vagyunk ennyivel beérni.

Ez mitől valláskritika? Milyen logika alapján került ez a kérdés a valláskategóriába.

Amúgy azért nem tudja megmondani, mert nem lehet a sebességet és a helyzetet egyszerre tetszőleges pontossággal meghatározni. Mert ilyen a.világ, így működik. Nem a tudomány bénasága, ha jóval előrébb tartana a tudomány, akkor is ez lenne, ugyanis nem méréstechnkai anomáliáról van szó. Azt nem értem, ez szerinted miért "sajnos". Mit sajnálsz rajta?

Makroszkopikus testek mozgásának vizsgálatánál amúgy ennek pont 0, azaz nulla a jelentősége.

Ez az ateistázás meg valami nagyon béna provokációs kísérlet, bár gondolom a kérdésed valódi lényege pont az lenne. Ugye jól sejtem? :)

Eléggé félreértesz mindent, kérdező.

Tudomány:

"Sajnos a kvantummechanika rájött, hogy az anyagi részecskék is hullámtermészetűek"

Arra jött rá, hogy kettős természetűek. Viselkedhetnek hullámként és klasszikus részecskeként is, amikor pedig nincsenek megfigyelve, akkor kevert állapotban vannak.

"tehát az anyagi világ alapvető természetét is csak nagy valószínűséggel tudják megmondani, de nem 100%-kal."

Nem a természetéről van szó, hanem a viselkedéséről, azon belül is részecskék viselkedéséről, amik eléggé eltörpülnek méretben a hétköznapokban megszokott dolgoktól. Azt pedig biztosan tudod, hogy a kvantumfizika furcsaságai nagyobb méretekben elenyésznek, ezután pedig gyakorlatilag determinisztikus és 100% pontossággal előrejelezhető világba jutunk.

Ateizmus:

"És mint tudjuk az ateisták érveléséből: ami nem 100%-osan biztos, az egyből lehetetlen, baromság, csak hit kérdése, ami egyenlő a képzelgéssel."

Ilyen ateista érvelés nincs. Az ateista érvelés inkább úgy hangzana, hogy nulla, vagy nullához közelítő valószínűségű, ráadásul ellenőrizhetetlen állításokat ne állítsunk már be úgy, mint abszolút igazságot, és ne tegyük már az életünk középpontjába, hanem kezeljük helyén, mint fantázia, és akkor térjünk vissza rá, ha sikerül kitalálni módot az ellenőrzésre és a bizonyításra. Az életben szinte semminek nem 100% a valószínűsége, néhány dolognak azonban annyira alacsony, hogy nevetséges számba venni, mint lehetőséget. Erről az jut eszembe, hogy gyerekkoromban, mikor átmentem a zebrán, mindig azon gondolkoztam, hogy simán elüthetne egy autó, ha láthatatlan lenne, vagy ha olyan hatalmas sebességgel közelítene, hogy amikor az útra lépek, még nem látom, de még nem érek át, mire elcsap, vagy éppen a semmiből teleportálna rögtön a közelembe. Ezeknek mindnek van némi valószínűsége, de most komolyan rettegjek állandóan ezek miatt, ha átmegyek a zebrán? Na, Isten kb. pont ilyen.

Ez egy béna troll.

A kérdéséből csak az utolsó mondata fontos, a többi őt sem érdekli igazán, nem is érti.

Ez a mondat pedig hatalmas butaság, foglalkozni sem érdemes vele.

# Gabriel.Tailor

"Mert ha jól értelmeztem, akkor miért ne lehetne valamiről megmondani, hogyan mozog?"

Mert szubatomi részecskék szintjén nem tudod megmondani. 30-50 évvvel ezelőtt még azt hitte az elméleti fizika, hogy meg tudja mondani, ma viszont már határozottan állítja, hogy nem lehet megmondani.

És hogy tovább borzoljam az idegeidet, bizony, már eljutott a fizika addig a megállapításig is, hogy egyes szubatomi részecskék egyszerre két helyen is lehetnek. Egyszerre két kiszámíthatatlan helyen. :)

Igazából kérdés,hogy a részecske van két helyen,vagy a tér van egy helyen időnként..

Nem?