Ateisták, miért hiszitek magatokat intelligensebbnek?
-Akinek nem inge, ne vegye magára, kérlek titetek :)
Rengetegszer hallom (ateistáktól), hogy szerintük a teisták (vallásosak) butábbak náluk. Azonban azt sem tartom valósabbnak a teremtésnél, hogy "egyszer csak megjelentek az egysejtű élőlények, baktériumok stb., majd ebből mutációk által létrejöttek egyre bonyolultabb életformák, végül a mai ember". Ez több sebből vérzik, ha szkeptikus szemmel nézzük. Az evolúció cáfolásába most ne menjünk bele (de bármelyik "bizonyítékát" meg tudom cáfolni a makro-evolúciónak), a hangsúly az elején van. Mégpedig senki nem tud jobbat mondani, mint hogy "megjelent" az élet, vagy "idekerült" - de ha valahonnan idekerült, ott is meg kellett "jelennie". Ez pedig eléggé hasonlít arra, hogy Isten / teremtő / Allah akárki létrehozta az első életformákat.
De ez csak egy példa. Az érdekelne, hogy miért néznek a vallásos emberekre úgy, mintha ők könnyebben manipulálhatóak lennének? Nem veszik észre, hogy őket is rengetegszer megvezetik, tényként állítanak be egyes tudományos mítoszokat (pl.: Kontinens vándorlás mértéke).
"1., Ha ugyanis csak Isten tudhatja mi számít jónak
és mi számít rossznak, akkor az ember ( saját
szempontjából )sosem cselekszik rosszat. Vagy az
számít igazán rossz cselekedetnek, ha tudod ,
hogy rossz amit tenni akarsz, mégis megteszed?" Az ember is tudatában lehet annak, hogy mi rossz és mi jó dolog, de ezt nyilvánvalóan Isten tudja a legjobban, mivel ő ismer a lejobban minket. Az ezutáni kérdésed nagyon elgondolkodtaó, őszintén szólva nem tudom hogy mit tennék egy ilyen helyzetben. "Ja, és még egy kérdés , te a Bibliából csak Jézus tanításait vonatkoztatod magadra? Ha igen, mi
alapján?" Természetesen nem csak Jézus tanítását, de amit ő kijelentett, azt biztosan. "De ha ezt ő tudta, akkor már nyilván a
kezdetekkor tudta, hiszen Isten mindent tudó. Ezek után miért nem eleve így hozta meg a
törvényeit, ahogy azok betarthatóak lesznek,
hiszen ezzel tökéletesen tisztában kellett volna
lennie." Én nem tartom szószerint mindenttudónak Istent, mivel például ehhez, hogy ezt tudja, a jövőbe kellett volna, hogy lásson, Istennek mint tudjuk, meg van ez a képessége, ám ezt a képességét nem feltétlenül használta mindig.
309.-nek Már egyszer írtam, hogy Jézus új parancsolatokat adott a
követőnek, amik nyilvánvalóan fölülírták a
z addigiakat, ezen mi nem érthető, hogy azok a törvények csak addig voltak érvényesek, mint például a sabbat is?? "Ki nem szarja le, hogy van-e vagy nincs isten.
Ha van, akkor úgy a belső értékeid alapján fog
dönteni, nem azért, hogy hányszor olvastad el a
Bibliát, vagy azért hogy elmondtál 10 "Miatyánkat"." Istennek vannak parancsolatai, ami szerint kell élned, ha hűséges szolgája szeretnél lenni, a szerint fog megítélni, hogy hogyan teljesíted ezeket a parancsokat.
"Én nem tartom szószerint mindenttudónak Istent"
Istenkáromlásért nem úgy volt, hogy a pokolra juttok? Nem félsz az örökkévalóságig tartó kínzásoktól? :)
"hogy ezt tudja, a jövőbe kellett volna, hogy lásson, Istennek mint tudjuk, meg van ez a képessége, ám ezt a képességét nem feltétlenül használta mindig."
LOL. Kivett egy szabadnapot, nem? :D
Komolyan, mindenre kitalálsz valami marhaságot, csak hogy ne kelljen beismerned, hogy igazából te sem hiszed el ezt az egész vallás baromságot, csak ennyi idő után már ciki lenne kiszállni...
Ehhez az cáfolathoz mit szóltok evolúcionisták?: A természetes kiválasztódás nem támasztja alá az evolúciót, annak ellenére, hogy az evolúció egyik alappillére lenne – a biológusok szerint. A természetes szelekció modern evolúciós fogalma szerint egy olyan folyamat, mely során a reprodukcióra [3] képes élőlények [4] nemzedékeinek váltakozásával az öröklődő [5] tulajdonságok közül az előnyös jellegek gyakorisága nő, az előnytelenek gyakorisága pedig csökken. A természetes szelekció az élőlények megfigyelhető tulajdonságaira fejti ki hatását, azaz az előnyösebb tulajdonsággal rendelkező organizmusok nagyobb valószínűséggel maradnak életben és szaporodnak, mint azon élőlények, melyek kevésbé előnyösekkel rendelkeznek. Az evolúciós elmélet szerint, ha ezen előnyös fenotípusnak genetikai [6] alapja van, akkor az adott jelleg kialakításáért felelős genotípus [7] gyakorisága [8] nőni fog a következő nemzedékben. Idővel az összegződő szelekciós folyamatok adaptációhoz [9] vezethetnek, melyek végső soron új fajok megjelenését eredményezhetik. Az adaptáció itt azt az alkalmazkodást jelenti, melynek során bizonyos tulajdonságokat hordozó élőlények [4] növelik a populációbeli [10] arányukat más, alternatív tulajdonságokat mutató fajtársaik kárára. A természetes szelekció – a neutrális elméletet leszámítva - a mai napig a modern evolúciós biológia legfontosabb pontja, gyakorlatilag ezen áll vagy bukik ez az egész elképzelés. A fentebb vázolt formában a modern evolúciós szintézis fogalmazta meg a szelekciót Darwin elmélete és a genetika eredményeinek összekombinálásával. A természetes kiválasztódás XIX. századi elképzelésének születésekor még nem állt rendelkezésre megalapozott elmélet, mely az öröklődést [5] magyarázta volna. (Bár Gregor Mendel [11] Darwin kortársa volt, munkásságát nem vették komolyan a XX. század elejéig.) A természetes kiválasztódás ténylegesen egy valóságos természetes folyamat, mely minden természetes környezetben megfigyelhető. Ezzel együtt nem azt eredményezi, amit Darwin és az evolúció kutatói szeretnének, miszerint új, fejlettebb fajokat hoz létre általa a természet. Ilyet soha senki nem figyelt meg, és semmilyen folyamat nem igazolja. Egyrészt az egész elmélet már önmagában sántít egy hibás érvelés alkalmazása miatt. Jól figyeljük meg: a természetes kiválasztódás alapja az evolúcióbiológusok szerint a környezethez való alkalmazkodás, de ugyanakkor molekuláris szinten a DNS szakasz mutációja is fontos. Ez utóbbi azonban szerintük egy véletlen esemény műve, melyre semmilyen hatással nincs és nem is lehet maga az élő szervezet ösztöne vagy tudata. Itt arról a mutációról beszélünk, amelynek során a
DNS génjeiben a nukleotid-bázis sorrend megváltozik. Ez bekövetkezhet bázisszám változással és báziscserével is. A mutáció eredményeként a DNS alapján szintetizálódó fehérje nem fog megfelelni annak az eredeti fehérjének, amit a szervezet DNS szakasza kódolt, hibás termék keletkezik, ami az élőlény számára hátrány. Ezért nagyon fontos, hogy a hibát a szervezet kijavítsa. Ha olyan DNS-ben van mutációs változás, amely inaktív, akkor a mutációnak nincs hatása. Azonban ha működő, mutálódott génről van szó, a DNS-ről az mRNS-re átíródott nukleotid sorrend, és ebből adódóan a riboszómák felületén átfordítódó, mRNS-ben tárolt
információ a szintetizálódó fehérje aminosav sorrendjére káros hatással lesz. Mégpedig oly módon, hogy működésképtelen, használhatatlan, vagy betegségeket okozó végtermék az eredmény, nem pedig egy új faj! Az állatokkal és emberekkel foglalkozó orvostudomány is tisztában van azzal, hogy a géntechnológia egyik fontos feladata, hogy minél több káros mutációs hatást ki tudjon küszöbölni. Az evolúció szerint egyrészt a mutáció bekövetkeztét az előnyös tulajdonságok megléte váltja ki; ugyanakkor az örökölhető, génállományban fellelhető előnyös tulajdonság csak mutációval alakulhat ki. Ez szintén egy körkörös bizonyítás, mely az okozatot a következménnyel, a következményt az okozattal magyarázza. Ezzel szemben a valóság az, hogy a természetes kiválasztódás csak a darwin-féle és az ő elméletén alapuló továbbfejlesztett változatban szerepel olyan folyamatként, mely fejlődést eredményez az egyes fajok populációiban. A természetes kiválasztódást megfigyelés alapján a Darwin előtti sok-sok biológus generáció meghatározta, de először Darwin volt az, aki fejlődést előidéző hatást tulajdonított neki. A természetes szelekció hatása valójában abban jelenik meg, hogy meggátolja a fajok leromlását, azaz változatlan állapotban tartja a populációt. Egy passzív, szűrő folyamat, mely kiveti azokat a variánsokat, melyek nem alkalmazkodnak. Óriási különbség az evolúciós fogalomhoz képest! Bizonyos értelemben véve nem pozitív, hanem negatív szerepe van: a nem életrevaló példányokat tünteti el. Az életképtelen, gyenge egyedek elpusztulnak, vagy előbb esnek áldozatul, mint a többiek. A természetes kiválasztódás tehát egyáltalában nem felel meg semmilyen evolúciós elképzelésnek: egy adott faj genetikai kódjait nem képes javítani, jobbá tenni vagy bővíteni. Nem áll rendelkezésünkre olyan adat, mely szerint az élőlények a természetes kiválasztódás útján fejlődnének egymásból ki. Ha ez a jelenség valóban így működne, akkor azt most is lehetne dokumentálni, és a biológusok ezrével hoznák a példákat a tankönyvek tömkelegében. Ezzel szemben csak egy elméleti megoldással számolhatunk, melynek a gyakorlati értéke nulla; nulla, mert ez a folyamat nem képes egyik fajból másikat kreálni. Ráadásul a mutáció és a természetes kiválasztódás egymástól teljesen távol álló – genetikai illetőleg populációs – jelenség, mely összefüggésbe legfeljebb áttételesen hozható, de még ez a gyenge kapcsolat is vitatható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!