Ateisták, miért hiszitek magatokat intelligensebbnek?

Az alapvető tévedés az evolúcióelmélet védelmezői részéről itt abból eredt, hogy elfelejtik a XIX. századi tudományos körülményeket: amikor Darwin eredetileg azt vélelmezte, hogy meleg tengerekben kezdődött az élet, akkor a biológusok még keveset tudtak a biokémiáról és még kevesebbet a mikrobiológiáról. A génkutatás egyáltalán nem létezett, a DNS-t nem ismerték, sőt a sejtalkotókról sem volt halvány fogalmuk sem. Darwin idejében a biológiai sejtet úgy képzelték el, mint egy rendezetlen részecskékből álló képlékeny valamit, amelynek a belső működése magyarázatot nem igényel. Lehetett észlelni a sejtet a korabeli mikroszkópokkal, de semmi többet. A sejtalkotók ismeretlenek voltak: a mitokondriumnak, a sejtmagnak, a vakuólumnak, az endoplazmatikus hálózatnak stb., még a fogalma sem létezett. Másrészt azt is hitték, hogy a sejtek között jelentős különbség létezik aszerint, hogy fejlettebb szervezetben vagy egysejtűben van. Ma már azonban tudjuk, hogy kezdetleges sejt nem létezik. Még a legkevesebb genetikai anyagot tartalmazó baktériumnak is közel hatszázezer bázispár alkotja a közel 500 génjét. A DNS szerkezete is maga a csoda. Óriási mennyiségű genetikai információt tárol nagyon pici helyen. Az összes adat, amely egy emberi lény részletes leírásához szükséges (pl.: 10.000 hallóidegszál, kétmillió látóidegszál, 100 milliárd agysejt, stb.), olyan mennyiségű DNS-ben fér el, melynek a tömege a milligramm néhány milliomod része. És ezerbilliószor kisebb, mint az ember által használt gépek legkisebb alkatrésze. Valamennyi információ, ami a bolygónkon eddig létezett összes faj szervezetének részletes leírásához szükséges, DNS-re vetítve egy kockacukor méretű, pedig sok milliószor trillió bázispárról van szó. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy egyetlen sejt - nem is beszélve egy szervezetről, - annyira összetett és bonyolult felépítésű hogy önmagától képtelen kialakulni véletlenek során. Személyes meggyőződésünk, hogy amennyiben a XIX. századi biológusok és fizikusok ismerték volna a sejt szerkezetét és felépítését, a sejtalkotókat, a DNS-t, az RNS-t valamint a fehérjéket, eszükbe sem jutott volna – Darwinnak sem – az evolúcióelméletet és olyan tudománytalan következtetéseket kitalálni, amikről fentebb említést tettünk. A DNS-ben rögzített genetikai információ egyértelműen megmondja, hogy milyen faj sejtjéről beszélünk. A Darwin által megkövetelt apró változások, melyek a fajok egymásból kifejlődését eredményezni lenne hivatott, a DNS genetikai kódjára lefordítva a fajok közötti fokozatos, hosszú átmenetet figyelembe véve értelmezhetetlen lenne. Egy élőlény ugyanis vagy egy adott fajhoz tartozik vagy egy másikhoz. Nincs átmeneti forma. Egy elefánt kölyke elefántbébi lesz és nem valami más élőlény. A gazelláé gazella, az orrszarvúé pedig orrszarvú. A kisnyuszi a szüleire hasonlít: lehet, hogy hosszabb fülű, más színárnyalatú, rövidebb farkú, ritkább szőrű, de mindig nyúl marad. Darwin eredeti elképzelése az volt, hogy korlátlan számú variáció létezik az élő szervezetek változatosságában egy adott faj populációjából kiindulva. Genetikai ismereteinek hiánya miatt fogalma sem lehetett arról, hogy a természetes kiválasztódás gyakorlatilag igen erősen korlátozott a DNS-ben tárolt gének miatt. Ezért is jutott arra a következtetésre elméleti síkon, hogy minden faj lassú és apró változások, valamint hosszú idő eredményeként egy másik, fejlettebb fajjá alakulhat át. Mindemellett a természetes kiválasztódás egy másik oldalról is megközelíthető. Ahogy mondtuk, ez a folyamat valóban létezik, és lehetővé teszi az élőlények környezethez való alkalmazkodását. Ilyenek lehetnek például a hőmérsékleti hatások, vagy a zsákmányállat egyedszámának csökkenése. Ez egy szükségszerűség is, hiszen ha nem adta volna meg Isten az egyes fajoknak az alkalmazkodást, az élőhely, a környezet, a zsákmányállat, a táplálékforrás stb. legkisebb megváltozása is az adott populáció azonnali kipusztulásához vezetne. A természetes kiválasztódásból eredő adaptáció azonban nem jelenthet bármiféle fejlődést, hiszen kiválasztódás csak ott lehetséges, ahol már rendelkezésre állnak bizonyos változatok. Vagyis az egyes variánsok öröklődésére a Mendel által felfedezett törvények érvényesek. Csak olyan tulajdonságok kerülhetnek előtérbe, amelyek már megvoltak korábban is a fajban, csak valamilyen oknál fogva nem fejeződtek ki. Példánknál maradva: ahol a zsákmányállat megfogyatkozik, vagy nehezen található meg, ott az élesebb szemű, gyorsabban futó, kiemelkedő szaglású ragadozó nagyobb eséllyel marad életben és szaporodik, mint a gyengébb képességű. A természetes kiválasztódás elve nagyon jól működik azon a szinten, hogy azoknál a fajcsoportoknál, melyeknél az éles szem rendkívül fontos, az olyan egyedek sokkal inkább alkalmasak a túlélésre, amelyek jobban látnak. Vagy ha van egy gazellapopuláció, mely folyamatos üldözésnek van kitéve a ragadozók részéről, nyilván az egyre

fürgébb és ügyesebb, nagyobbat ugró, izmosabb példányok maradnak életben. A gyengébbek pedig elpusztulnak. Mindkét esetből az a következtetés vonható le, hogy az élesebben látó, fürgébb, agilisebb példányok lesznek azok, amelyek életben maradnak, és ezért szaporodhatnak. Így nagy valószínűséggel utódaik is örökölhetik a jó képességeiket. De ettől még az adott csoport megmarad gazellának. A természetes kiválasztódás tehát nem valami olyan mozgatórugó, mely feljavítja vagy jobbá teszi egy populáció egyedeinek genetikai kódjait. Az evolúció úgy láttatja a természetes kiválasztódást, mintha valamiféle felsőbbrendű, önálló értelemmel rendelkezne. Holott a természetes kiválasztódás nem egy kézzel fogható, fizikai létező, mely előre képes szemmel tartani az élő szervezetben bekövetkezendő változásokat. Semmit nem tud a jövőre nézve jelezni. Honnan tudná előre egy fogalom, hogy majd sok apró lépés után, évezredek, évmilliók múlva mi lesz előnyös az egyed számára? Ez teljes képtelenség! A természetes szelekció és más természeti jelenség, vagy környezeti hatás nem jóstehetség, nincs lelke és tudata, sem gondolatai. Márpedig ezekkel rendelkeznie kellene, ha valami jobbat, életrevalóbbat akarna alkotni, új fajokat, szerveket, funkciókat kialakítani. Ha valaki megszemélyesíti, ám tegye, de csak irodalmi vagy más színpadi alkotásban, és ne a biológiában követeljen magának előkelő helyet. A természetes kiválasztódás alapján az élő szervezetek nem változnak, hanem a gyengébb képességű egyedek elpusztulnak, illetve az előnyösebb tulajdonságú egyedek többségbe kerülnek. Azt mutatja, hogy a fennmaradó élőlények alkalmasabbak az életre, mint amelyek elpusztultak. Ráadásul a természetes szelekció semmit nem közöl azzal az evolúciós feltételezéssel kapcsolatban, hogy milyen módon alakultak ki az általa vélt újabb és újabb, fejlettebb

formák. Ha a vita kedvéért mégis, mindezek ellenére, elfogadnánk, hogy a természetes kiválasztódás hatással van új változat megjelenésére, bizonnyal azonnal eltüntetné az újdonságot. Tegyük fel, hogy vízben élő állatnak (például egy halnak) épp lábai kezdenének nőni. Amíg a láb véglegesen ki nem fejlődik és a hal ki nem megy a szárazföldre, teljesen hasznavehetetlen a szerv. A természetes kiválasztódás ezért nem kedvezne annak az élőlénynek, amelyik lábbal vagy lábkezdeménnyel rendelkezik, mert a halnak ez hátrányos, használhatatlan, fölösleges, sőt káros. Ebből adódóan ez az élőlény elpusztulna, és nem tudná továbbadni a lábbal kapcsolatos génjeit utódainak. Ennek a kérdésnek persze ott van a másik oldala is. Mégpedig az, hogy egyetlen kézzel fogható bizonyíték sincs arra, hogy valaha egy konkrét faj esetében létezett egy kezdetleges szerv vagy szervkezdemény, ami később hasznos szervvé fejlődött volna. Hasonló részletességgel lehet számot adni az egyéb vélt evolúciós mechanizmusok (géntranszfer, génáramlás, rekombináció, mutáció

stb.) tarthatatlanságáról. A már fentebb említett könyvünkben erről részletesen lehet olvasni. --------------------------------------- Itt még egy fontos dologra hívnánk fel a figyelmet. Azt kell határozottan leszögezni, hogy az evolúció eredeti, évszázados főbb gondolatai egyértelművé teszik, hogy a teremtés és az evolúció nem egyeztethető össze, mert a darwinizmus Istentől alapjaiban határolódik el a következőkkel: az élőlények fejlődése a véletlen műve élettelen anyagból. Az élet komplex biokémiai [12] folyamatai egyszerűbb kémiai reakciókból [13] származnak; az ember az állatvilágból fejlődött ki a véletlen folyamatok következtében. A világegyetemben az anyag örök, Isten nincs; a mostani univerzum legalább 13 milliárd éves, de 20 milliárd sem elképzelhetetlen. A „hivatalos” elmélet azt állítja, hogy az élet [14] megjelenése ugyan szükségszerű előzménye az evolúciónak, azonban működésének megértéséhez nem feltétlenül kell tudni, hogyan történt. Mindezt azért

állítják, hogy Istent semmiképp se kelljen belekeverni a gondolatrendszerükbe. A keresztények számára igen fontosnak kellene lennie, hogy az evolúció tanától élesen elhatárolódjanak, mert az evolúció terjesztői túlnyomórészt bibliaellenes légkört teremtenek, Isten létét tagadják és az isteni igazságokat mellőzik. Az evolúció alapgondolata az, hogy mindennek a létrejöttét az evilág törvényeivel magyarázza meg, és a világon belül találja meg mindennek az okát. Ráadásul Darwin követői a természettudományok egyetemes megismerési módszereit megszegik. A hivatkozott módszer lényege, hogy csak a jelenben zajló folyamatokat és jelenségeket tanulmányozhatjuk, melyek megfigyelhetőek vagy megismételhetők, esetleg kísérleti úton kikövetkeztethetők. A múltban megtörtént, nem ismétlődő esemény nem lehet a kutatása tárgya. Azt vizsgálhatjuk, hogy most milyen a világ, de azt nem, hogyan jött létre. Ezért biológiai vagy fizikai szempontból lényegtelennek kellene lenni, hogy a világ hogyan keletkezett, mert az nem megismételhető jelenség, ezért a természettudomány egymagában erre választ adni nem tud. Az evolúció képtelen arra, hogy olyan fogalmakat értelmezzen, mint Isten, teremtés, lélek, hit, remény, boldogság, szeretet, béke, nyugalom, jóság, bűn, megváltás, önfeláldozás, kölcsönösség, barátság és hasonlók. Az evolúció egy korlátolt látómezőt takar, mert azt feltételezi, hogy a látható és érzékelhető dolgokon és élő szervezeteken kívül más nem létezik. Ez az egész elmélet egyik legfőbb buktatója. A szűklátókörűség. Csak az a biztos – mondják, – amit látunk, hallunk, tapasztalunk. Ez a relativizmus és a szubjektivizmus verme, miközben a lehető legobjektívabbnak mondják magukat.

"Istenkáromlásért nem úgy volt, hogy a pokolra

juttok? Nem félsz az örökkévalóságig tartó

kínzásoktól? :)" Én nem hiszek a pokolban, ezt benézted. "LOL. Kivett egy szabadnapot, nem? :D

Komolyan, mindenre kitalálsz valami marhaságot,

csak hogy ne kelljen beismerned, hogy igazából te sem hiszed el ezt az egész vallás baromságot,

csak ennyi idő után már ciki lenne kiszállni..." Nem, felteszek egy kérdést, ha neked meglenne a jövőbelátó képességed, akkor azt teh egyfolytában használnád mindenhol és mindenre?

"Nem, felteszek egy kérdést, ha neked meglenne a jövőbelátó képességed, akkor azt teh egyfolytában használnád mindenhol és mindenre?"

Ne már, könyörgöm valami jobbat találj már ki...

Én Isten vagyok? Mindenható? Mindent tudó? Mindent látó?

Most azt akarod előadni, hogy Isten mikor a nagy teremtésben meg regulázásban elfáradt, ledőlt a kanapéra a tévé elé pihenni, és kikapcsolta a jövőbelátó képességét kicsit, mert nem akarta előre tudni mi lesz a barátok közt vége? :)

Mert kb ilyen gyenge amivel most erőlködsz.

Elkezdtem olvasni a legutóbbi agymenésed, de nem is olvasom végig, mert már eleve olyat próbál cáfolni, amit eleve nem is állít a kreacionistákon kívül senki.

"Ezzel együtt nem azt eredményezi, amit Darwin és az evolúció kutatói szeretnének, miszerint új, fejlettebb fajokat hoz létre általa a természet."

Nem, ilyet nem állít és soha nem is állított az evolúcióelmélet, még maga Darwin sem. Innentől kezdve meg elég nevetséges bármiféle érvelés, ha valójában azzal sincsenek tisztában, hogy miről beszélnek.

"Ilyet soha senki nem figyelt meg, és semmilyen folyamat nem igazolja"

Azért azt megkérdezném, hogy ha soha senki nem figyelt meg semmilyen változást, akkor hogyan lehetséges az állattenyésztés, növénynemesítés?

Áhh komolyan, nem is fárasztom magam, mert megint itt ülnék 1 órát, mire minden marhaságot kiveséznék, te meg benyögnék, hogy az nem úgy volt, csak isten épp leszaladt kivinni a szemetet.

"Most azt akarod előadni, hogy Isten mikor a nagy

teremtésben meg regulázásban elfáradt, ledőlt a

kanapéra a tévé elé pihenni, és kikapcsolta a

jövőbelátó képességét kicsit, mert nem akarta

előre tudni mi lesz a barátok közt vége?" Jaj hagyd már abba a spekulációt, úgy értettem, hogy csak egyszerűen más dolga volt, nem foglalkozott ezzel. Például, nem egyszer csinált olyan a népével kapcsolatban, hogy elfordult tőlük és tudomást sem vett róluk (jellemzően akkor, ha valami rosszat tettek). Tehát a lényeg: Ha valairől Isten nem akar tudomást szerezni, akkor arról nem is fog. Viszont gondolom, hogy ha pedig az nem tudná megakadályozni, hogy folyatmatosan áramoljon felé az információ, akkor meg ebbe kötnél bele, hogy nem mindenható, nemde?

"Jaj hagyd már abba a spekulációt, úgy értettem, hogy csak egyszerűen más dolga volt"

Más dolga? És? Ő akárhány dolgot képes egyszerre csinálni, hiszen mindenható és napok alatt teremtette az egész világegyetemet.

"Például, nem egyszer csinált olyan a népével kapcsolatban, hogy elfordult tőlük és tudomást sem vett róluk (jellemzően akkor, ha valami rosszat tettek)"

Ez az Isten még mindig, aki mindig megbocsájt? Néha bevágta a hisztit és durcizott?

"Viszont gondolom, hogy ha pedig az nem tudná megakadályozni, hogy folyatmatosan áramoljon felé az információ, akkor meg ebbe kötnél bele, hogy nem mindenható, nemde?"

Egyrészt én nem kötök bele semmibe. Próbálom megérteni az Istenedet, hátha engem is megfog, de oldalról oldalról úgy tűnik, hogy igen sok sebből vérzik az öreg.

Másrészt egyébként, hogy így felhoztad igen, ez egy igen régi matematikai, halmazelméleti probléma.

Ugyanis igen rövid gondolkozás után belátható, hogy nem létezik olyan (univerzális) halmaz, aminek minden eleme.

Lefordítva ez okozza az olyan kérdéseket, hogy a mindenható Isten teremthet-e olyan követ, ami ő maga sem tud felemelni, ésatöbbi.

Na már most ennél az egyszerű ténynél fogva sem létezhet, szóval kb 1 sor a teljes Biblia cáfolata. :)

"Elkezdtem olvasni a legutóbbi agymenésed, de

nem is olvasom végig, mert már eleve olyat

próbál cáfolni, amit eleve nem is állít a

kreacionistákon kívül senki. "Ezzel együtt nem azt eredményezi, amit Darwin

és az evolúció kutatói szeretnének, miszerint új,

fejlettebb fajokat hoz létre általa a természet."

Nem, ilyet nem állít és soha nem is állított az

evolúcióelmélet, még maga Darwin sem. Innentől

kezdve meg elég nevetséges bármiféle érvelés, ha valójában azzal sincsenek tisztában, hogy

miről beszélnek." Tudtam, hogy ezzel akarsz majd kibújni ezalól, keresel valami kis részletet, amibe beleköthetsz és az egészet hamisnak bélyegzed. Bár igazából nem tudom, hogy ezzel mi a bajod, kifejtenéd? Mert úgy tudom, hogy a természetes kiválasztódással hangoztatjátok azt, hogy mindig a erősebb, jobb, életképesebb egyedek szaporodnak tovább, akkor mi a problémád? "Azért azt megkérdezném, hogy ha soha senki

nem figyelt meg semmilyen változást, akkor hogyan lehetséges az állattenyésztés,

növénynemesítés?" És ezek véletlenül nem emberi beavatkozással történnek? Jó hogy fel nem hozod már az atomsugárfertőzés okozta elkorcsosult génmutációkat ide érvnek.

"Ez az Isten még mindig, aki mindig megbocsájt?

Néha bevágta a hisztit és durcizott?" Miért? Te csak akkor teszel ilyet? Vagy téged még nem bántott meg soha senki komolyabban az életben? De jó neked. "Másrészt egyébként, hogy így felhoztad igen, ez

egy igen régi matematikai, halmazelméleti

probléma.

Ugyanis igen rövid gondolkozás után belátható,

hogy nem létezik olyan (univerzális) halmaz, aminek minden eleme.

Lefordítva ez okozza az olyan kérdéseket, hogy a

mindenható Isten teremthet-e olyan követ, ami ő

maga sem tud felemelni, ésatöbbi.

Na már most ennél az egyszerű ténynél fogva

sem létezhet" Persze, ezt én sem értettem szószerint, nyilván az a személy, aki a világegyetemünket begalkott, sok billió csillaggal, hozzánk képest szinte korlátlan hatalmú, nincs nála hatalmasabb személy, ezért joggal nevezi a Biblia mindenhatónak.

"Tudtam, hogy ezzel akarsz majd kibújni ezalól, keresel valami kis részletet, amibe beleköthetsz és az egészet hamisnak bélyegzed. Bár igazából nem tudom, hogy ezzel mi a bajod, kifejtenéd?"

Nézd, nem igazán apró részlet, ha éppenséggel teljesen mást akarnak megcáfolni, mint ami valójában az elmélet.

Ez pont olyan, mint amikor azzal dobálóztok, hogy nem igaz az evolúció, mert élettelenből nem lesz élő. Ez szép és jó, csak K*RVÁRA semmi köze az evolúcióhoz.

"Mert úgy tudom, hogy a természetes kiválasztódással hangoztatjátok azt, hogy mindig a erősebb, jobb, életképesebb egyedek szaporodnak tovább, akkor mi a problémád?"

Ez szerepel abban, amit bemásoltál: "A természetes kiválasztódás ténylegesen egy valóságos természetes folyamat, mely minden természetes környezetben megfigyelhető"

A természetes szelekció nem más, minthogy az adott környezetben életképesebb egyedek tovább maradnak életben és gyakrabban szaporodnak és hoznak létre utódokat, mint a kevésbé életképesek. Azt hiszem ez egy elég természetes gondolat, egy sánta őzet fognak először megenni a farkasok nem pedig egy egészségeset. Ezen nincs mit vitatkozni.

Továbbiakban:

"Ezzel együtt nem azt eredményezi, amit Darwin és az evolúció kutatói szeretnének, miszerint új, fejlettebb fajokat hoz létre általa a természet."

Még egyszer: ilyet senki nem állít, rajtatok kívül. Nincs szó semmiféle fejlettségről. Adott körülmények között életképes egyedekről van szó. Teljesen mást jelent a tenger mélyén több km mélyen életben maradni, megint mást vulkánok közelében a kénes gázok között, megint mást az őserdőben a sűrű növényzetben, vagy a sivatagban a tűző napsütésben, folyadék nélkül.

Akkor most melyik élőlény a fejlettebb? A makákó vagy a skorpió vagy a tengeri moszat?

Egy kutya nem sokáig bírná a víz alatt 10 km mélyen, vagy egy vulkán pereménél. Akkor a moszat fejlettebb, mint a kutya? De egy hal sem húzná túl sokáig a sivatagban. Akkor a skorpió meg a halnál fejlettebb?

A szöveg következő állítása, hogy a mutációk csak betegségeket okozhatnak, semmiféle előnyös tulajdonságot nem, ez meg egy orbitális hazugság.

Egyrészt nem csak betegségeket okozhatnak, mutációk okozzák pl a zöld szemet is, az is betegség, csak úgy tömörülnek a kórházakban a haldokló zöldszeműek, nem?

Másrészt, mint már leírtam, az hogy előnyös tulajdonság nem egyértelmű, környezettől függ.

Ha egy állat mutációk következtében 2szer akkorára nő, mint a társai, akkor az egy szavannán előnyös lehet neki, mert a ragadozók nem fogják tudni megölni olyan könnyen, egy őserdei környezetben viszont hatalmas hátrány, mert nem tud a sűrű növényzetben elég fürgén közlekedni és biztos, hogy nagyon hamar levadássza valamilyen állat. Akkor ez most előny? Hátrány? Betegség?

Az érvelés tele van hazugságokkal, az meg a logika egyik legalapvetőbb axiómája, hogy hazugságból minden következik, így nem nehéz bizonygatni, csak éppen ha az embernek van egy kis sütnivalója, könnyen felismerheti ezeket.

Istvan35- nek:

"Nem áll rendelkezésünkre olyan adat, mely szerint az élőlények a természetes kiválasztódás útján fejlődnének egymásból ki. Ha ez a jelenség valóban így működne, akkor azt most is lehetne dokumentálni, és a biológusok ezrével hoznák a példákat a tankönyvek tömkelegében." Az evolúció több millió éves folyamat. Mégis ki a búbánat dokumentálta volna? Igen, ügyesen leírtad, az nem lehetséges , hogy az egyed " ösztönösen, tudatalatt" reagál a változásokra és utódja így már más génekkel jön a világra. Az a lényeg, hogy a mutáció nem mindig előnyös, sőt rengetegszer káros is. Ha azonban előnyös a megváltozott környezeti hatásokra, akkor tudja tovább örökíteni ezt a megváltozott tulajdonságát.

"Tegyük fel, hogy vízben élő állatnak (például egy halnak) épp lábai kezdenének nőni. Amíg a láb véglegesen ki nem fejlődik és a hal ki nem megy a szárazföldre, teljesen hasznavehetetlen a szerv. A természetes kiválasztódás ezért nem kedvezne annak az élőlénynek, amelyik lábbal vagy lábkezdeménnyel rendelkezik, mert a halnak ez hátrányos, használhatatlan, fölösleges, sőt káros. Ebből adódóan ez az élőlény elpusztulna, és nem tudná továbbadni a lábbal kapcsolatos génjeit utódainak." - Ebbe nagyon szívesen belekötök,tévedsz, ma is él ilyen hal és vígan elboldogul a kis kezdetleges lábacskáival a földön is ( ha nem hiszed, google a barátod ). De ez igazából csak kötekedés, nem is ez a lényeg.:

És itt is van a legérdekesebb kérdés ( efölött sokan szeretnek elsiklani, kérlek te ne tedd) :

"Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy egyetlen sejt - nem is beszélve egy szervezetről, - annyira összetett és bonyolult felépítésű hogy önmagától képtelen kialakulni véletlenek során." Ahha, tehát azt írod hogy az élőlények szervezete ( most beszéljünk az emberéről az egyszerűség kedvéért )annyira fantasztikusan összetett és bonyolult, hogy nem jöhetett létre magától, a véletlen folytán. Ez teljesen jogosnak is látszik, már szinte hiszek is Istenben.... DE, hagy tegyek fel egy kérdést. Az Isten aki megteremtette ezt a bonyolult embert, sőt a világegyetemet nem sokkal komplexebb dolog egy sejtnél, sőt akár egy egész szervezetnél? De ő bezzeg létezhet csak úgy magától ,igaz? Már bocsi, de ennek semmi értelme...