Ateisták, miért hiszitek magatokat intelligensebbnek?

" Már egyszer írtam, hogy Istent nem teremtette senki, ő mindíg is volt. Nem értem, hogy ez miért olyan hihetetlen? Ha az anyag létezhet örökké, akkor Isten miért nem?"

Az anyagot látjuk, érezzük, érzékeljük, mérhetjük. Itt ülök a székemben, ez anyagból van.

Itt van velem szemben az asztalom, ez is anyagból van. Isten hol van?

Ha az hihető, hogy Isten mindig is volt és mindig is lesz és mindenre képes, akkor az, hogy a világ a nagy bummal kezdődött egy ezerszer hihetőbb és logikusabb elképzelés.

"Igen, csak hogy ezzel az a probléma, hogy így új faj nem keletkezik, sőt, ha például abbahagyod az adott növény termesztését, az visza vadul eredeti formájára, nézz csak meg egy 100 évre elhagyott, műveletlen szőlőt, hogy mi lesz belőle."

De igen, pontosan így keletkeznek új fajok, csak nem 50 vagy 100 év alatt. Csak azt nem értem, hogyha x méretű változást meg tudunk figyelni, kísérletekkel tudunk igazolni, ott van a szemünk előtt, akkor x+1 méretű változás miért totális elképzelhetetlenség?

"Itt van velem szemben az asztalom, ez is

anyagból van. Isten hol van?

Ha az hihető, hogy Isten mindig is volt és mindig

is lesz és mindenre képes, akkor az, hogy a világ

a nagy bummal kezdődött egy ezerszer hihetőbb

és logikusabb elképzelés." Nekem nem logikusabb, ahogy a Biblia is írja, minden róla tanúskodik. " e igen, pontosan így keletkeznek új fajok, csak nem 50 vagy 100 év alatt. Csak azt nem értem,

hogyha x méretű változást meg tudunk figyelni,

kísérletekkel tudunk igazolni, ott van a szemünk

előtt, akkor x+1 méretű változás miért totális

elképzelhetetlenség?" Mert igy új növényfaj nem keletkezik, egyszerűen nem tud, hiába van rá százmilló év, hogy nem érted végre meg? A fajok mind megmaradnak a sajátjukban, a természeti tényezők külömbsége végett kialakulhatnak fajon belüli különbségek, de ezek csak környezeti változásokra történnek (pl. romlik a talajminőség megváltozik egy adott terület időjárása). Tehát ez létrehozhat fajon belüli külömbséget, de új faj semmiképp sem keletkezik, mivel csak addig alkalmazkodik az élőlény a környezetéhez ameddig szügséges, tovább nem.

"de a halat mi fogja arra késztetni, hogy lábat növesszen és ott hagyja a tengert, mikor meg tud élni a tengeri környezetben is?"

"Megtalálhatjuk a könyvben a szokásos szónoki fordulatokat is, például: "Senki sem talált félig kétéltű-félig hal élőlényt." Lássuk csak, a Periophthalmus argentilineatus nevű trópusi hal, amely mangrovemocsarakban él, egészen ügyesen mászik a szárazföldön az úszói segítségével, az egész testfelületén keresztül képes felvenni a légköri oxigént, és nem meglepő módon rendszeresen hosszú időt tölt a vízen kívül is. Ez nem éppen az, amit SZA keres? De ha régebbi forrást szeretnénk, elég föllapozni Brehm, „Az állatok világa” című művét, a Dipnoi címnél: "A tüdős-vagy kettőslélekzésű halakat csak későn, 1835-ben fedezték fel és lélekzésük sajátságossága miatt igen nagy feltűnést keltettek. A megszokott kopoltyúk mellett ugyanis tüdejük van, amely egy vagy két, hártyásfalú zsákból áll, s a magasabbrendű gerincesek tüdejével minden lényeges pontban megegyezik. E tüdők a bél fölött helyezkednek el s hasoldali hangrés útján össze vannak a garattal kötve. Ugyancsak a garatba nyílnak hátulsó orrjáratukkal az orrüregek is, úgyhogy ezek az állatok a körlég levegőjét az orrukon át felvehetik és tüdejükbe szivattyúzhatják be. Csakugyan be is bizonyosodott, hogy a tüdőshalak a víz felszínére emelkedve levegőt lélekzenek be, sőt némelyik fajuk egyideig egészen elhagyja a vizet és csupán csak a körlégből lélekzik." Sőt, ha kicsit utánaolvasunk a kétéltűek légzésének, meglepő módon azt találjuk, hogy lárva korukban kopoltyúval lélegeznek és a kifejlett állatokban is fontosabb a bőrlégzés, mint a tüdőn keresztül bonyolított gázcsere. A klasszikus kísérletben, ha egy béka tüdejét elkötötték, túlélt tüdő nélkül is, de ha olajjal kenték be, ami megakadályozta a bőrlégzést, megfulladt. Megnézhetjük a mexikói axolotl nevű jószágot, ami bizony egy szalamandra, amelynek ivarérett korában is megmarad a kopoltyúja, de mellé tüdővel is rendelkezik. Magyarán ismerünk olyan halat, amelyik az apály idejét a mocsárban tölti, a vízen kívül, olyan halat is, amelynek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, de még olyan kétéltű is akad, amely egyszerre rendelkezik kopoltyúval és tüdővel is. ehhez képest olvassuk el, mit ír erről SZA: "Mi késztette volna a halakat valaha is arra, hogy kijöjjenek a vízből és mindez hogyan ment volna végbe? A kopoltyú egy szempillantás alatt hogy alakul tüdővé és minek a hatására? Honnan lesz lába az uszonyos állatoknak? A tüdő és a kopoltyú közt nincs átmenet. ... Ezek olyan felépítésbeli eltéréseket okoznak a vízi és a szárazföldi élőlények között, hogy logikai képtelenség még az átmeneti forma keresése is." (172. old) Majd a következő oldalon maga a szerző írja le a tüdőshalakat, azaz válaszolja meg a saját kérdését, hogyan alakulhat ki egy halban a tüdő, de nem arra jut, hogy hát akkor megoldotta ezt a kérdést, hanem valamiért levonja a következtetést: "A tüdőt azért kapták a Teremtőtől, mert olyan helyen élnek, ahol kiszárad a folyómeder és ilyenkor az iszapba beleásva magukat nem tudják használni a kopoltyújukat." (173. old) Magyarán megvan, miért előnyös egy halnak a tüdő, megvan az élő példa is egy élőlényre, aminek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, ráadásul hal létére hosszú ideig elvan szárazon, de SZA mégis állítja, hogy egy ilyen élőlény létezése "logikai képtelenség". No, de akkor hogyan létezik mégis? Lehetséges, hogy itt valamilyen logika hiba történt?

Sikerül a szárnyakkal kapcsolatban is önellentmondásba szaladni, a 173. oldalon azt olvassuk: "A szárny is - több más szervhez hasonlóan - egy olyan valami, ami csak akkor képes betölteni a szerepét, ha teljesen kialakult. ... Ez konkrétan azt jelenti, hogy hirtelen kellett volna megjelenniük a szárnyaknak úgy, hogy egy szárnnyal nem rendelkező állat olyan utódnak ad életet, amely már repülni tud!" Aztán a 237. oldalon a "nincsenek csökevényes szervek" gyakorlat során meglepő kijelentést olvashatunk: "Abból, hogy egy szervnek nincs olyan funkciója, mint azt mi, intelligens emberek "elvárnánk" tőle, nem jelenti azt, hogy fölösleges lenne. A futómadarak - legtöbbször hatalmas - szárnyukat egyensúlyozásra, és az ellenség elriasztására használják. Ezen kívül a szervezet hőháztartásának szabályozásában is szerepet kap. A párzási előkészületek és maga a párzás is elképzelhetetlen szárny nélkül. ... Ezen kívül a szárny tollai fizikai védelmet nyújtanak a támadás ellen és eleséskor is. " A szerző valamivel korábban éppen amellett érvelt, hogy a szárny nem alakulhat ki lépésenként, mert csak a röpképes szárny hasznos. Majd hirtelen kiderül, hogy ilyen hosszan tudja sorolni, mi mindenre lehet jó egy pár szárny egy röpképtelen madárnak is. Kár, hogy a saját magyarázatát nem alkalmazta saját korábbi fejtegetéseire, mert a könyv tekintélyes részét kivághatta volna, ha korábban belátja, hogy egy szerv nem csak a mai alakjában jelenthet előnyt a gazdájának, hanem bizony akkor is hasznosnak bizonyulhatott, amikor még a mai működésére nem volt alkalmas, mert attól egészen másra még jó lehetett. Például, mint a strucc szárnya.

Általánosít is, úgyhogy egy újabb csinos önellentmondást mutathatok be: "A szárazföldi lét megköveteli, hogy az állatnak tüdeje és veséje legyen; ezek a szervek a 100% -os vízi életmódban teljesen szükségtelenek és hasznavehetetlenek." (172. old) "Eleve lehetetlen bizonyítani, hogy egy szervnek nincs és nem is volt funkciója. " (238. old) Ha lehetetlen egy szerv haszontalanságát bizonyítani, a tüdő és vese esetén ez hogyan sikerült? (Az már csak hab a tortán, hogy a halak rendelkeznek kiválasztószervvel, általában ősvese típusúval, amely nem túl meglepő módon náluk is a kiválasztásban játszik szerepet, egyáltalán nem hasznavehetetlen.)

Az igazán gyönyörű állítás ennek a fejezetnek a lezárása: "Azért, mert valami ismeretlen előttünk, nem jelenti azt, hogy nem létezik." (238. old) Mindezt egy olyan könyvben olvashatjuk, aminek az egyik kulcsérve az, hogy ha az "evolucionisták" nem tudnak valamire példát mutatni, az nem is létezhetett soha. Talán ennek fényében érdemes lenne újra végigolvasni a könyvet és kihúzni minden olyan érvet, ami annyiból áll, hogy: Amit most nem ismerünk, az nincs és soha nem is volt. Csodálkoznék, ha a könyv negyede megmaradna, ha SZA saját érveire alkalmazná a saját axiómáit."

[link]

" Igen, csak hogy ezzel az a probléma, hogy így új faj nem keletkezik, "

"Mert igy új növényfaj nem keletkezik, egyszerűen nem tud, hiába van rá százmilló év, hogy nem érted végre meg?"

De bizony. Egy szárazföldi növényben a száraz és a nedves élőhelyekhez alkalmazkodva máris megvalósulhat a reproduktív izoláció.

[link]

Egy szúnyogfaj két populációja az eltérő élőhely hatására különül el egymástól:

[link]

Egy sejten belüli élősködő baktérium hatására bekövetkező szaporodási izoláció:

[link]

[link]

Csigákban egy végtelenül specializált ragadozó hatására:

[link]

Két lepkefaj hibridizálásából keletkezett harmadik:

[link]

Halakban a bejövő fénymennyiség változásának hatására:

[link]

Körfajokon keresztül:

[link]

Az Oneothera gigas az Oenothera lamarckiana tetraploid mutánsa, ami az O. lamarckiana -val nem keresztezhető:

en.wikipedia.org/wiki/Oenothera#Taxonomy

A Spartina anglica ugyanolyan allopoliploid hibrid, mint a Raphanobrassica, csak éppen a természetben jött létre, emberi közreműködés nélkül:

en.wikipedia.org/wiki/Spartina_anglica

Primula kewensis. Eredetileg a Primula verticillata és a P. floribunda természetes hibridje volt, miután megtalálták a szabad természetben, elkezdték üvegházakban is keresztezni a két fajt, a hibridekben pedig minden külső beavatkozás nélkül háromszor is létrejöttek termékeny allopoliploid egyedek, 1909 -ben, 1923 -ban és 1926 -ban:

www.springerlink.com/content/k35737j773850385/

A Trapopogonan miscellus -ról gyanították, hogy a T. dubius és a T. pratensis természetes allopoliploid hibridje. Fogták és üvegházban újra keresztezték a két fajt, az allopoliploid hibridjükből mesterségesen is sikerült előállítani a természetben megtalált T. miscellust:

www.holysmoke.org/cretins/speci.htm

# 344

Ti nyugodtan maradjatok a sötétben és dagonyázzatok a sárban, csak minket hagyjatok békén.

#

343/346-nak Gondolom, hogy ez a mondatom volt megtévesztő: "A fajok

mind megmaradnak a sajátjukban" így visszanézve tényleg megtévesztő. Én ez alatt az egy fajtába tartozó élőlényeket értettem, tehát mondjuk a disznónak is vannak különböző fajtái, mangalica, vietnámi stb., de egy fajhoz tartoznak. A 345-ös hozászóló egy nagy szalmabáb érvelést folytat. Olyan dologra másolta be a cáfolatát, amit nem is állítottam, énegy szóval nem mondtam, hogy SZ Ádám könyvének evolúciócáfolatával teles mértékben egyetértek. De azért a tüdőshalas példájára válaszolok: Igen, ez jelleaző az evolúcionistákra, minden olyan állatot, ami egy kicsit is átmenetet jelent, felhasználnak saját maguk igazolására. Ilyen például a kacsacsőrű emlős is, csak azt nem értem, hogy ezek az állatok miér zárják ki azt a tényt, hogy Isten teremthetett ilyen állatokat is?

Az evolúciót csak pusztán egy mondattal is meg lehet cáfolni, tessék: Az teljesen ki van zárva, hogy évmilliók alatti

fokozatos, minden előre tervezett cél nélküli,

kiforratlan, (funkcióját betölteni képtelen)

átalakuló fázisban lévő, fejlődés (evolúció) révén

tökéletesedő, egymáshoz fokozatosan (nem tudni

mitől) igazodó, hím és végkifejletében összetettebb, működésében sokrétűbb nőivarú

(félkész?) szaporodó szervekkel (egymásból

fajátalakulással leszármazódó fajoknak)

szaporodnia (egészséges utódokat nemzeni és

világra hozni) lehessen (a légzés, táplálkozás,

látás, hallás, szaglás, stb. kifejlődéséhez), amikor még nem csak ezek az erre koordinált, speciálisan

szükséges szervek vannak kezdetlegességüknél

fogva használhatatlan (nem kellően kifejlődött)

állapotban, hanem maga az egész szaporodási

ciklus mechanizmusát szabályozó, fiziko-kémiai

erők, hormon-ideg-ér, stb…, és az azt előkészítő sejtszintű molekuláris vezérlés és kivitelező

apparátus is kezdetleges, tökéletlen, és

fejletlenségénél fogva csökevényes! Kíváncsi vagyok ezt hogyan magyarázzák ki, mert a magyarázkodáshoz értenek a legjobban. Egyébként tényleg felesleges győzködni az ateistákat, nagyon begyepesdetten ragaszkodnak a dogmáikhoz és még ők beszélnek a hívőkről.

"Ti nyugodtan maradjatok a sötétben és

dagonyázzatok a sárban, csak minket hagyjatok békén." Ti hagyjatok minket békén, egyfojtában a hívőket próbáljátok lejáratni, közben ti is elhiszitek a legképtelenebb marhaságokat is, amiket a tudós bácsik álítanak.