Lukács 23:43 -ban található versét hogyan lehet érteni? "Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. " vagy más fordítás szerint "Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban. "

Amit erről írni fogok, az sem lesz túl bonyolult, de mivel a Biblia kell hogy vezessen bennünket, nagy figyelem szükséges a megértéshez. Próbálom logikusan leírni.

Pál apostol ezt mondta: „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselekedetek 24:15). Egyszer Pál feltámasztott egy fiút, Eutikuszt, akit ’holtan emeltek fel’, miután kiesett a második emeleti ablakból. Ez volt az utolsó feltámadás a közül a kilenc közül, melyet feljegyeztek a Bibliában (Cselekedetek 20:7–12). 1Királyok 17:21–23; 2Királyok 4:32–37; 13:21; Márk 5:35, 41–43; Lukács 7:11–17; 24:34; János 11:43–45; Cselekedetek 9:36–42.

Ez a kilenc feltámadás okot ad arra, hogy higgyünk Pál kijelentésében. Megerősítik a Jézus ígéretébe vetett bizalmunkat, aki erről biztosított bennünket: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják [Jézus] hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29).

A halottak nagy többsége a földön fog felébredni a halálból, ahol Isten Királyságának köszönhetően addigra béke fog honolni (Zsoltárok 37:10, 11, 29; Ézsaiás 11:6–9; 35:5, 6; 65:21–23). De mielőtt ez a feltámadás megkezdődne, másfajta feltámadásoknak is végbe kellett, illetve kell menniük. Először Jézus Krisztusnak kellett feltámadnia, hogy bemutassa Istennek áldozata értékét az érdekünkben. Jézus i. sz. 33-ban halt meg és támadt fel.

Ezután ’Isten Izraele’ felkent tagjainak (akikről már volt szó) csatlakozniuk kell az Úr Jézus Krisztushoz égi dicsőségben, így ’mindenkor az Úrral lesznek’ (Galácia 6:16; 1Tesszalonika 4:17). Ezt az eseményt úgy hívják, hogy ’a koraibb feltámadás’ vagy ’az első feltámadás’ (Filippi 3:10, 11; Jelenések 20:6). Amikor ez a feltámadás befejeződik, azok a milliók következnek, akik a földön lesznek feltámasztva, és lehetőséget kapnak arra, hogy örökké éljenek a Paradicsomban.

Kérlek olvasd el ezt: (1Korintusz 15:35–40).

Pál szavaiból kiderül, hogy a szent szellemmel felkent keresztényeknek meg kell halniuk ahhoz, hogy megkaphassák égi jutalmukat. A halálukkor földi testük visszatér a porba (1Mózes 3:19). Az Isten által meghatározott időben feltámadnak, és olyan testet kapnak, amely alkalmas az égi életre (1János 3:2). Isten halhatatlanságot is ad nekik. Nem a születésüktől fogva halhatatlanok, mintha úgynevezett halhatatlan lelket leheltek volna beléjük. „Ennek, ami halandó, halhatatlanságot kell felöltenie” — mondja Pál. A halhatatlanság Isten ajándéka, amit az első feltámadás részesei ’felöltenek’ (1Korintusz 15:50, 53; 1Mózes 2:7; 2Korintusz 5:1, 2, 8).

Szerintem ez világos beszéd, neked is? Eddig érthető volt, és következetes a bibliai gondolatmenet?

Pál például ezt írta: „mi, az élők, akik megmaradunk az Úr jelenlétéig [és nem a jelenléte végéig], semmiképpen nem előzzük meg azokat, akik halálalvásba merültek (Jézus mit mondott? 'Lázár alszik'); mivel maga az Úr le fog szállni az égből parancsszóval, arkangyal hangjával és Isten trombitájával, s először feltámadnak, akik Krisztussal egységben halottak. Azután mi, az élők, akik megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkben, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben; és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Tesszalonika 4:15–17). Eszerint azok a felkent keresztények, akik Krisztus jelenléte (nem eljövetele!!!) előtt haltak meg, hamarabb támadtak fel égi életre, mint a Krisztus jelenléte idején élők. Ez azt jelenti, hogy az első feltámadásnak Krisztus jelenléte kezdeti szakaszában kellett megkezdődnie, és hogy ez a feltámadás folytatódik „a jelenléte idején” (1Korintusz 15:23). Tehát nem egyszerre támad fel mindenki, hanem folyamatosan.

Sok összetevője van a Biblia pontos értelmezésének, hiszen sok pontatlanság került be néhány fordításba. Ilyen a Krisztus második "eljövetelének" fordított görög szó, mely valójában nem egy pillanatig tartó eseményről szól, hanem egy hosszabb időszakról, amit jelenlétnek kell fordítani, mert a Biblia ezt a szót használja Jézus "második eljövetele" helyett. Második "jelenlétéről" van szó. Ez pedig már folyamatban van. De ez egy másik téma.

Jézus Krisztus feltámadása volt a legkülönlegesebb. ’Halálra juttatták a testben, de megeleveníttetett a szellemben’. Vagyis nem "lélekben", ahogy a Károli is írja. (1Péter 3:18). Ilyesmiben korábban egyetlen embernek sem volt része. Maga Jézus mondta, hogy „e g y ember sem ment fel az égbe, csak az, aki az égből szállt le: az Emberfia” ( János 3:13). Igen, az Emberfia támadt fel elsőként mint szellemszemély (Cselekedetek 26:23). Őt másoknak is követniük kellett. A Szentírásból megtudjuk, hogy „ki-ki a maga rendjében: Krisztus a zsenge, ezt követően azok, akik a Krisztuséi, a jelenléte idején” (1Korintusz 15:23).

Egy kis csoport — „azok, akik a Krisztuséi” — égi életre támad fel, mégpedig különleges céllal (Róma 6:5). „Királyokként fognak uralkodni a föld felett” Krisztussal (Jelenések 5:9, 10). Ezenkívül papokként is szolgálnak majd, mivel részük lesz abban, hogy megszüntessék a bűn hatásait, melyet az emberiség az első embertől, Ádámtól örökölt (Róma 5:12). Azok, akik majd Krisztussal uralkodnak mint királyok és papok, 144 000-en vannak (Jelenések 14:1, 3). Milyen testet kapnak a feltámadásukkor? ’Szellemi testet’ — tudjuk meg a Bibliából. Ez teszi lehetővé, hogy az égben éljenek (1Korintusz 15:35, 38, 42–45). Tehát nem minden "jó ember" megy az égbe, ahogy ez a köztudatban elterjedt.

Az Írások szerint a halottak túlnyomó többsége földi életre lesz feltámasztva (Zsoltárok 37:29; Máté 6:10). János apostol így számolt be lenyűgöző látomásáról, melyben a feltámadókat látta: „a tenger kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a hádesz is kiadta a benne levő halottakat, és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint. A halált és a hádeszt pedig a tűz tavába vetették. Ez jelenti a második halált: a tűz tava” ( Jelenések 20:11–14). Akik a hádeszben, vagyis a seolban — az emberiség közös sírjában — vannak, azokat Isten az emlékezetében őrzi. Mindegyikük megszabadul a halál fogságából (Zsoltárok 16:10; Cselekedetek 2:31). És ki-ki aszerint lesz megítélve, hogy mit tesz a feltámadása után. Mi történik ezután a halállal és a hádesszel? „ A tűz tavába” vetik őket. Ez azt jelenti, hogy az Ádámtól örökölt halál soha többé nem sújtja az embereket.

„Amilyenek a Noé napjai voltak, olyan lesz az Emberfiának jelenléte is” (Máté 24:37). Ezekkel a szavakkal Jézus arra utalt, hogy láthatatlan jelenlétének az ideje hasonló lesz Noé napjaihoz, és ez valóban így is van.

Jehova Özönvizet bocsátott egy világra, amely „megtelt erőszakossággal” (1Mózes 6:13). Az, hogy Noé és a családja nem vett részt az erőszakosságban, hanem inkább békésen építette a bárkát, mindenki előtt nyilvánvaló volt, aki csak látta őket.

Noé az ’igazságosság prédikálója’ volt (2Péter 2:5). Az Özönvíz előtt élt emberek közül szinte mindenkinek elterelődött a figyelme, és „semmit nem vettek észre” Noé többszöri figyelmeztetéséből. A következmény? „Eljött az özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat”. Jézus arra intett, hogy napjaink időszaka, „az Emberfiának jelenléte” is hasonló lesz.

Összefoglalásként folyt. köv.

Egyesek talán csak azért fognak feltámadni, hogy kimondják rájuk az ítéletet, és a második halálba küldjék őket?

Mit jelentenek a János 5:28, 29 szavai? A versek ezt mondják: „mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, az élet feltámadására, akik hitvány dolgokat cselekedtek, az ítélet feltámadására.” Jézus e szavait csak annak fényében lehet megérteni, amit később Jánosnak jelentett ki látomásban. (Lásd: Jelenések 20:12, 13; az előző oldalon van idézve.) Mindazok, akik korábban jót tettek, és mindazok, akik gonoszok voltak, „egyénenként a tetteik szerint” lesznek megítélve. Mely tetteik alapján? Ha azt állítanánk, hogy valakit a korábbi életében véghezvitt tettei alapján fognak megítélni, akkor ellentmondásba kerülnénk a Róma 6:7 szavaival: „aki meghalt, azt felmentették a bűne alól.” De ésszerűtlen is lenne csupán a megsemmisítésért feltámasztani valakit. Így a János 5:28, 29a-ban Jézus a feltámadásra utalt; a 29. vers további része pedig kifejezésre juttatja, hogy mit eredményez az emberek számára ez a feltámadás, miután emberi tökéletességre jutottak és megítéltettek.

Kik lesznek a földön feltámadtak között?

Ján 5:28, 29: „Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját [Jézusét], és kijönnek.” (Az ’emléksíroknak’ fordított görög kifejezés nem a ta′phosz [sír, egyetlen temetkezési hely] vagy hai′dész [temető, az emberiség közös sírja] többes száma, hanem a mné·mei′on [emlékezés, emléksír] szó többes számú alakja részes esetben. Ez az elhunyt emlékezetben maradását hangsúlyozza. Nem azokét, akiknek az emléke a gyehennában megsemmisült, mert megbocsáthatatlan bűnük volt, hanem olyanokról van itt szó, akikről Isten megemlékezik, és akiket feltámaszt az örök élet lehetőségével (Mal 3:16; Máté 10:28; Márk 3:29; Héb 10:26).

Csel 24:15: „reménykedem az Istenben . . . , hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.” (Azok is feltámadnak, akik Isten igazságos útjaival összhangban éltek, és azok is, akik tudatlanságukban igazságtalanul viselkedtek. A Biblia nem ad választ minden kérdésünkre azzal kapcsolatban, hogy bizonyos elhunyt személyek feltámadnak-e. De biztosak lehetünk abban, hogy Isten, aki ismer minden tényt, pártatlanul fog eljárni. Igazságossága irgalmasságot is magában foglal, amely nem hagyja figyelmen kívül igazságos irányadó mértékeit. Vesd össze: 1Mózes 18:25.)

Jel 20:13, 14: „a tenger kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a hádesz is kiadta a benne levő halottakat, és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint. A halált és a hádeszt pedig a tűz tavába vetették. Ez jelenti a második halált: a tűz tava.” (Azok tehát, akik Ádám bűne miatt haltak meg, fel fognak támadni, akár a tengerbe, akár a hádeszbe, azaz az elhunyt emberiség közös sírjába temették őket.)

Az Új Világ fordításról:

[link]

A cikket nem én írtam, így az esetleges ellenvetésekre vsz. nem tudok válaszolni, de engem meggyőzött.

Pontosan mit is tettem hozzá a vershez? Én csak helyes értelmében használtam a szavakat.

Szó szerint ezt írtam:"Mt. 10, 28 jelentése valójában az, hogy az apostolok ne féljenek attól, hogy hitük miatt a testükben halált szenvednek, hiszen a lelkük örökké él. Attól kell félniük, aki a bűnre csábítással, hitehagyásra való rábírással, vagy hamis tanítással a lelkük üdvösségét veszik el."

Tehát még csak nem is idéztem a bibliai verset szó szerint. Akkor hogyan tehettem hozzá bármit is??

"És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában."

Ez az egész vers pontos fordítása. Persze az elpusztítani szót is használhatjuk, de semmiképpen nem a "megsemmisít" értelemben, hanem, hogy mind a feltámadott testet, mind a lelket kárhozatba taszítja (az akitől félnie kell a Jézust hallgatónak).

A te hozzátoldásod nélkül nem lehet másképp értelmezni a verset, mint, hogy: aki megöli a testet, nem ölheti meg a lelket.

"Ettől függetlenül, olyan vers nincs a bibliában a lélekkel kapcsolatban, ami ahogy írod: "az ember lelkét, van, hogy az ember testét, de csak a testét."- jelentené."

"Az 5Mózes 24:7 olyan emberről beszél, aki „lelket lop az ő testvérei közül”. Nyilván nem egy halhatatlan lelket lopott el." Ezt te magad írtad korábban! Tehát azt hiszem világos, hogy itt a lélek egyszerűen az mebert jelenti, az élő emberi testet.

„Az ilyen lélek irtassék ki az ő népe közül” (3Mózes 7:20). „Egyetlen holt lélekhez se közeledjen” (4Mózes 6:6). „A mi lelkünk haljon meg” (Józsué 2:14). „Bármely lélek, amely nem hallgat a Prófétára, teljesen ki lesz irtva” (Cselekedetek 3:23). Ezek mind az emberi személyre vonatkoznak és nem a lelkére.

Világos, hogy a gyehenna nem sírgödör, ahonnan lehetséges a feltámadás. Ebben egyet értünk.

"Namost ha az apostolok valóban az "élő" Illést látták volna Jézus mellett, akkor minden bizonnyal mondhatták volna, hogy "de hiszen itt volt, eljött!" Ez nem lett volna kérdés. Én ezt mondtam volna, hisz logikus a következtetés.

De nem erről volt szó."

Valóban nem, sose állítottam, hogy az élő Illést látták.

A 10:28 mindenféle magyarázar- "belemagyarázás" nélkül is érthető, sőt, csak így érthető.

1Korintusz 15:50–56-ban melyik vers ír arról, hogy Jézus felkent követői halhatatlanságot kapnak jutalmul? Számomra világosak ezek a versek, de ezt nem találtam bennük.

Ellenben ezt igen (52.vers):"...; mert trombita fog szólani, és a HALOTTAK FELTÁMADNAK romolhatatlanságban, és mi elváltozunk."

Csakhogy itt sincs semmi kitétel, hogy csak az igazak támadnának fel!

Az előző válaszomban belinkelt cikkből idéznék 2 szakaszt:

"Az Őrtorony Társulat többek között azért is kritizálja a katolikus egyházat, hogy sokáig nem az eredeti nyelvekből, hanem a Vulgata régi latin fordítást fordították a nemzeti nyelvekre. De nem ugyanezt teszi az Őrtorony, amikor nem a héber és görög szöveget, hanem a NWT angol szövegét fordítja más nyelvekre?"

"A Társulat az Előszóban megígéri, hogy pontos, szószerinti fordítást ad az olvasó kezébe, és hogy ha valamit betold, azt zárójelbe teszi. A NWT 1950-es első angol kiadásában a betoldások nem voltak zárójelbe téve. Emiatt sok kritika érte a Társulatot, így az 1984-es revideált angol kiadásban már szinte minden betoldást zárójelbe tett. A magyar kiadásokban azonban egy-két kivétellel minden betoldás zárójel nélkül, folyamatos szövegként jelenik meg."

Pontosan azt tetted hozzá a vershez, hogy az első felében szereplő "...de a lelket nem tudják megölni", mondatrészt - a mondat második felét figyelmen kívül hagyva -, úgy értelmezed, mintha ez azt bizonyítaná, hogy a lélek halhatatlan. Ezt pusztán azért teszed, mert a "lélek" fogalmát még mindig nem érted. A vers második részét szintén erősen félremagyarázod, hiszen a test és lélek végső elpusztításáról van ott szó, de Te még mindig leragadsz valahol.

Pedig egy részét már elismerted annak, amit erről írtam.

Ez már jó jel.

A gyehenna jelentését elismered, bár azzal a fenntartással, hogy azok is, akik oda kerülnek lelkiekben életben maradnak, csak Isten előtt elidegenedett állapotban. Na látod ezt nem tudod semmivel sem bizonyítani, csupán csak olyan történetekre erőltetett filozófiával, ami az Biblia tanításától, szellemétől idegen.

Azt is Te teszed hozzá, hogy - "Persze az elpusztítani szót is használhatjuk, de semmiképpen nem a "megsemmisít" értelemben, hanem, hogy mind a feltámadott testet, mind a lelket kárhozatba taszítja"

Honnan veszed ezt az értelmezést? A test és lélek egyforma módon történő teljes megsemmisítéséről van szó itt a végén. Sok fordítás pontosan így adja vissza, nem csak a ÚVF. Hol van az a tanítás a Bibliában, ami azt mondatja veled, hogy "semmiképpen nem a megsemmisít értelemben" kell ezt gondolni?

A halottak feltámadásakor ha a halálunk előtti életünkben elkövetett dolgainkat ítélnék meg, akkor megint csak teljes ellentmondásba kerülnénk a bibliával, hiszen az világos: (Róma 6:7)

"Mert aki meghalt, azt felmentették a bűne alól."

(Róma 6:23)

"Mert a bűn zsoldja a halál, az ajándék pedig, amelyet az Isten ad, örök élet Krisztus Jézus, a mi Urunk által."

Azért nem lesz feltámasztva senki, hogy Isten egyből újra elítélje, és megölje, másrészt Ádám büntetése mi is volt? Talán egy halhatatlan, de Istentől elidegenedett égi állapot? Szól erről valahol is a Biblia? NEM! Nem szól, de arról igen, hogy Ádámnak a büntetése szerint meg kellett halnia, "vissza kellett térnie a porba, ahonnan jött", vagyis a nemlét állapotába! Nem ott volt előtte? Szól ennek ellent valahol valami?

Te úgy képzeled el az elkárhozottak lelkét, mint sok-sok kis zombi, a mennyei birodalomban? Mint valami trófeák Isten "hálószobája" falán?

Milyen Isten képet dédelgetsz? Aki képes lenne ilyen eljárásra. Megteremti az embert, akik közül nem mindenki hajlandó vele együtműködni, ezt Ő úgy oldja meg, hogy nem hagyja Őket sohasem meghalni, hanem kirekeszti őket valahova. Miért? Hogy csorogjon a nyáluk?

Az ember bűnös volta miatti büntetése a halál!

„láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket a trón előtt állni, és tekercsek nyittattak fel. De felnyittatott egy másik tekercs is; ez az élet tekercse. És megítélték a halottakat a tekercsekben megírtakból, a tetteik szerint . . . , és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint” (Jelenések 20:12, 13). Meg kell jegyeznünk, hogy nem az alapján ítélik meg az egyes személyeket, amit a haláluk előtt tettek vagy nem tettek (Róma 6:7). Az ítélet inkább a felnyitandó ’tekercsekkel’ függ össze. Hogy valakinek a neve bekerül-e ’az élet tekercsébe’, azt az határozza majd meg, hogy milyen életet él, miután megismeri a tekercsek tartalmát.

Merthogy a biblia armagaddon után egy 1000 éves milleniumi időszak következik, ami alatt Sátán meg lesz kötve, de a végén egy "kis időre" el lesz oldozva, amikor is a feltámadott és tökéletességre jutott emberek közül is fognak elesni. Ezek azok, akik az "ítélet feltámadására" támadnak fel.

A milleniumi időszakot nem hagyhatjuk ki, hiszen így teljes a kép, és így érthetők a részletek.

Amely verseket idéztél nem az "emberek lelkéről" (mert az nincs nekik!) beszélnek, mint amit Te írtál, hanem az emberről, mint személyről, mint egészről, vagy az ember "életéről", mint a 10:28 is, MINDEN KETTŐSSÉG NÉLKÜL!

A "szelleme" kifejezést használja egyedül a Biblia olyan megfogalmazásban, ami úgy tűnik, mintha "kiszállna" a testből a halálkor. "Elszáll a szelleme/lélegzete (nem a lelke) és visszatér Istenhez", mondja az Írás, de ezt sem úgy kell érteni, hogy a fizikai űrön keresztül Istenhez száll a szellem. Hangsúlyozom, itt nem is a "lélekről" van szó.

"Valóban nem, sose állítottam, hogy az élő Illést látták."

Akkor kit láttak?

1Korintusz 15:50–56 Ebből egy rész:

"54 Mikor pedig e romlandó romlatlanságot ölt fel, és e halandó halhatatlanságot ölt fel, akkor meglesz az a beszéd, amely meg van írva: 'Elnyeletett a halál örökre.' 55 'Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?'"

Itt a felkent keresztények nem a hús-vér testükben fognak feltámadni, hiszen Ők égi reménységűek. Tehát akkor miről is beszélnek? A szellemi romolhatatlanságról, amit kapnak, hiszen Ők is, mint mindenki más, a romlandó fizikai testükben meghaltak, méghozzá mindenestül, mint lelkek! Ezért jutalom a szellemi romolhatatlan testük, ami előtte nyilvánvalóan nem volt. De mi értelme lenne a feltámadásnak és ezen dolgok szembeállításának, hogy a "halandó halhatatlanságot őlt fel", ha ezzel már előtte is rendelkeztek volna?

Még csak a feltámadásra se lenne szükség, hiszen a "halhatalan lelkük" végett Ők már célban vannak.

Gondolom már azt megértetted, hogy "nem csak az igazak támadnak fel", mint ahogy írtad, mi sem hisszük.

"Lesz feltámadása mind az igazaknak, mind az igazságtalanoknak" - mondja Biblia. Ha a gyehenna miatt nem is mindenki fog feltámadni (hiszen "aki a szentszellem ellen szándékosan vétkezik, annak nincs megbocsátás), de értelemszerűen nagyon sokan vannak, akik nem ismerhették meg Istent, így azok is fel fognak támadni.

De ezt is írtam odafönt, csak figyelmesebben kellene olvasnod.

A fordítással kapcsolatos kritikákat már olvastam, mindenesetre nagyon naívnak kellene lenned, ha azt feltételeznéd, hogy nem vagyok elég kritikus ezekkel kapcsolatban. Sőt általában állítom, hogy Jehova Tanúinál kritikusabb embereket nehezen találsz.

Tudod mennyi ilyennel találkozunk naponta? Az, ahogy veled folyik ez a vita, tipikus példája annak, amit módszerként alkalmaztak azon a weboldalon is.

Sok a féligazság, ferdítés, torzítás, belemagyarázás, a teljes Írás figyelmen kívül hagyása, meg az egyenes hazugság és így persze még megygőző is tud lenni az érvelés.

A féligazságoknál pedig félrevezetőbb, ártalmasabb nem kell, ezt Te is tudhatod.

Mi itt még ebben az egyetlen egy kérdésben sem tudunk megállapodni, hogy mi, vagy ki a lélek, holott ha mindannyian a bibliára támaszkodnánk csak, és nem hagynánk, hogy a hagyományok elhomályosítsák értelmünket, biztos többre mennénk!

Most mond meg nekem, de Őszintén, hogy Te nem tartod furcsának azt, miszerint a lélekhalhatatlanság és a háromság kifejezések sem találhatók meg a Bibliának sokszáz oldalai közül, egyiken sem, mégis rámagyarázzák?

Mert bár mondhatod, hogy a lélekhalhatatlanságot, mint kifejezést nem lehet ugyan megtalálni, de attól még benne lehet, de ugyanez a helyzet a háromsággal is!

Ellenben mindkettőről tudjuk, és szinte minden vallástörténész, kutató elismeri, hogy a görög eredete letagadhatatlan, és a Szentírásban egyik sem található meg! Erről rengeteg irodalmi forrást tudok felhozni bizonyítéknak, és az a megdöbbentő, hogy mind egyfelé mutat.

A korai egyházatyák írásai is kiváló bizonyítékok, hiszen ezek a filozófiák bizonyíthatóan csak a második sz.-tól jelentek meg az írásaikban.

Kezdve Jusztinnal, aki még sok-sok mindent úgy tartott, ahogy az első századiak, de az utána következők egyre jobban belemélyedtek és elfogadták, beépítették a pogány filozófiákat a teológiájukba.

Bizonyítható az is pl. hogy a második sz. második fele előtt a háromság még kezdetleges formályában sem volt elfogadott náluk, de még utána is sokáig elismerték Jézus alárendeltségét!

Nézz utána!

"Pedig egy részét már elismerted annak, amit erről írtam.

Ez már jó jel."

Egyenlőre csak azt a, nem túl tisztességes próbálkozásodat szeretném határozottan visszautasítani, ami úgy állít be, mintha bármit is elismernék Jehova Tanúinak tévtanításából!

Annyit ismertem el eddig is, és annyit ismerek el most is belőle, amit a keresztény egyházak tanítanak.

A hozzászólásod érdemi részével (remélem) majd este tudok foglalkozni.

No igen, az hogy az általad kereszténynek nevezett egyházak tanítanak valamit, még nem jelenti azt, hogy igaz is!

A tekintélyre is lehet persze hivatkozni, és ez még jelenleg is sok embert megnyugtat, de vigyázni kellene, hogy mit tanítunk. Tényleg feltűnő (nem viccből írom), hogy minden olyan helyen, ahol az általad vallott eszméket akarjátok igazolni, az értelmezéshez kellenek azok a sajátos kifejezések, amelyeket sehol máshol nem lehet megtalálni a bibliában.

Meg aztán ha az ember (különváló, halhatatlan) lelkéről beszélünk, akkor hogy beszélhetünk az emberről, mint (elő, vagy holt) lélekről?

Ezt Te nem tartod merő ellentmondásnak?

"Sok a féligazság, ferdítés, torzítás, belemagyarázás"

Bocsánat, hogy beleszólok, de végigolvasva nekem pont ez jött le a te érveléseidből, szemben a vitapartner érveléseivel.