Lukács 23:43 -ban található versét hogyan lehet érteni? "Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. " vagy más fordítás szerint "Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban. "

Nincs elfelejtve az elváltozás. De nem egy válaszban akartam felelni.

Kíváncsi lennék Te hogyan képzeled el a halhatatlan lelkek "látványát" amiről a vers ír? Úgy tudtam a lélek nem látható, a Jelenések ezen versét hogyan is kellene értelmezni "nem jelképesen", szó szerint, vizuálisan?

Te biztosan tudod, ha olyan határozott az álláspontod erről!

De hogy a lélek halandóság hamis lenne?

A Héber Iratokban a „lélek” szóval fordított kifejezés a héber ne′phesh, amely több mint 750-szer fordul elő. Ennek a szónak a megfelelője a Görög Iratokban: psy·khe′, és több mint 100-szor fordul elő. A New World Translation of the Holy Scriptures (Szent Iratok Új Világ fordítása) következetesen „lélek”-nek fordítja ezeket a szavakat. Más Bibliák sokféle szót használnak. Az angol King James Version például a ne′phesh szót így fordítja: étvágy, állat, test, lehelet, teremtmény, holt(test), vágy, szív, élet, ember, elme, személy, önmaga, lélek, dolog. A psy·khe′ szót pedig így adja vissza: szív, élet, elme, lélek. Kicsit zavaros, nem?

A Biblia számos egyéb módon is használja a „lélek” szót. Az 1Mózes 9:5 mondja: „A ti lelketek vérét számon kérem.” Itt a lélekről azt mondják, hogy vére van. A 2Mózes 12:16 ezt mondja: „Csak amit minden léleknek szükséges megennie, csak azt készíthetitek el magatoknak.” Ebben az esetben azt mondják a lélekről, hogy eszik. Az 5Mózes 24:7 olyan emberről beszél, aki „lelket lop az ő testvérei közül”. Nyilván nem egy halhatatlan lelket lopott el. A Zsoltárok 119:28 ezt mondja: „Lelkem nem aludt a bánat miatt.” Tehát a lélek még az álmát is elvesztette. A Biblia azt is kimutatja, hogy a lélek halandó. Igen, meghal. „Az ilyen lélek irtassék ki az ő népe közül” (3Mózes 7:20). „Egyetlen holt lélekhez se közeledjen” (4Mózes 6:6). „A mi lelkünk haljon meg” (Józsué 2:14). „Bármely lélek, amely nem hallgat a Prófétára, teljesen ki lesz irtva” (Cselekedetek 3:23). „Minden élő lélek meghalt” (Jelenések 16:3).

Világos, hogy a ne′phesh és a psy·khe′ szavak használata a Bibliában azt mutatja: a lélek mind a személy, mind az állat esetében a teremtmény. Nem az egyén valamely halhatatlan része. Természetesen a ne′phesh szót még magára Istenre is alkalmazzák: „Azt, aki szereti az erőszakosságot, bizonnyal gyűlöli az Ő lelke” (Zsoltárok 11:5).

Számos tudós egyetért abban, hogy a Biblia nem beszél halhatatlan lélekről. A The Concise Jewish Encyclopedia kijelenti: „A Biblia nem jelenti ki a lélek halhatatlanságának a tanát, és ez a korai rabbinikus irodalomban sem jelentkezik.” A The Jewish Encyclopedia ezt mondja: „Az a hiedelem, amely szerint a lélek folytatja létezését a test feloszlása után is, filozófiai vagy teológiai okoskodás mintsem hit kérdése, és ennek megfelelően sehol sem tanítja kifejezetten a Szentírás. A The Interpreter’s Dictionary of the Bible megjegyzi: „A nephesh . . . nem folytatja tovább a létét a testtől függetlenül, hanem azzal együtt meghal . . . Egyetlen bibliai szövegrész sem jogosít fel arra a kijelentésre, amely szerint a ’lélek’ különválik a testtől a halál pillanatában.

Még a New Catholic Encyclopedia is elismeri: „A lélekre vonatkozó bibliai szavak általában az egész személyt jelentik.” Majd hozzáteszi: „Az Ósz[övetség]-ben nem található meg semmilyen test és lélek közötti dichtómia [kettősség] . . . A [ne′phesh] kifejezés, bár a mi lélek szavunkkal fordítjuk, sohasem jelent a testtől vagy az egyedi személytől különálló lelket . . . A [psy·khe′] kifejezés az Ú[j]sz[övetség]-ben a [ne′phesh]-nek megfelelő szó . . . A Bibliában valójában nem egykönnyen fedezhető fel a halál után túlélő lélek fogalma.”

(Persze valójában szabatosabb lenne úgy fogalmazni, hogy "egyáltalán nem")

Georges Auzou, a Szentírás francia katolikus professzora pedig ezt írja La Parole de Dieu című könyvében: „A ’lélek’-nek mint tisztán szellemi, a ’test’-től elválasztott, anyagtalan valóságnak a fogalma . . . nem létezik a Bibliában.”

De mi az elváltozás lényege? A fentiekből gondolom elég világos, hogy miért nem szó szerint Mózes és Illés feltámadott "lelkei" voltak az elváltozás résztvevői?

Mózes és Illés vajon a szó szoros értelmében jelen voltak? Nem, mivel mind a két férfi akkor már régen halott volt, és alvó állapotban volt a porban, várakozva a feltámadásra (Prédikátor 9:7, 12; Zsidók 11:35). Vajon megjelennek majd Jézussal, amikor eljön égi dicsőségében? Nem, mivel Mózes és Illés azelőtt élt, hogy megnyílt volna az emberek előtt az égi reménység lehetősége. Ők az ’igazak földi feltámadásában’ vesznek majd részt (Cselekedetek 24:15). Jelenlétük az elváltozási látomásban tehát jelképes. Mit jelképez?

Mózes és Illés más szövegkörnyezetben prófétai jelentőségű személy. A Törvényszövetség közvetítőjeként Mózes Jézust árnyékolta elő, az új szövetség Közvetítőjét (5Mózes 18:18; Galátzia 3:19; Zsidók 8:6). Illés pedig Keresztelő Jánost, a Messiás előhírnökét árnyékolta elő (Máté 17:11–13). Ezenkívül a Jelenések 11. fejezetének a szövegösszefüggését figyelembe véve Mózes és Illés a vég idején élő felkent maradékot árnyékolta elő.

Igaz, nem tudjuk, mi történik majd minden egyes felkent kereszténnyel. De hogy Mózes és Illés ott volt Jézussal az elváltozási látomásban, az arra enged következtetni, hogy várható, a feltámasztott felkent keresztények Jézussal lesznek, amikor eljön az ő dicsőségében, hogy ’megfizessen mindenkinek az ő cselekedete szerint’, amint meghozza és végrehajtja az ítéletet.

1. Az ÓSz-ben a leggyakrabban használt szó a héb. nefes, de szerepel a héb. nesamah és ruah is.

2. Az ÚSz-ben a pszüché és a pneuma kifejezést is használják a lélekre.

Tehát nem állja meg a helyét az, hogy mindenütt csak 1-1 szó jelöli a lelket, ill. az ebből következő fejtegetés sem.

"A Biblia számos egyéb módon is használja a „lélek” szót."

Itt számos helyen világosan olyan igehelyet idézel, ahol a lélek egyszerűen embert jelöl, mint a hogy a régi magyarban is használták a 2 szót szinonímaként. (lélekszám)

Bocsi elírtam ezt a szót:

"A fentiekből gondolom elég világos, hogy miért nem szó szerint Mózes és Illés feltámadott "lelkei" voltak az elváltozás résztvevői?"

Tehát "halhatatlan" lekeit akartam írni.

"1. Az ÓSz-ben a leggyakrabban használt szó a héb. nefes, de szerepel a héb. nesamah és ruah is.

2. Az ÚSz-ben a pszüché és a pneuma kifejezést is használják a lélekre.

Tehát nem állja meg a helyét az, hogy mindenütt csak 1-1 szó jelöli a lelket, ill. az ebből következő fejtegetés sem."

Az enciklopédiákkal és a lexikonokkal kapcsolatban szerintem akkor minden jel szerint meg fogsz még lepődni. Most úgy tűnik az előítéleted nagyobb annál, hogy objektív legyél, de sebaj, nézz utána!

Te itt két fogalmat keversz össze. A "lélek" és "szellem" kifejezést kevered össze egymással. Nem vagy egyedül, hiszen ezt teszi sok helyen sok bibliafordítás is.

Meghatározás: A héber rú′ach és a görög pneu′ma szónak, melyet gyakran a „szellem” szóval fordítanak, több jelentése van. Mindkettő vonatkozhat arra, ami az emberek számára láthatatlan, és arra, ami mozgásban levő erőre utaló bizonyítékkal szolgál. A héber és görög szó utalhat: 1. a szélre, 2. a földi teremtmények tevékeny életerejére, 3. az ember jelképes szívéből fakadó indítóerőre, ami arra ösztönzi, hogy bizonyos módon beszéljen és cselekedjen, 4. láthatatlan forrásból származó ihletett kijelentésekre, 5. szellemszemélyekre és 6. Isten tevékeny erejére, a szent szellemre.

Sajnos a Károli is keveri a "lélek" és "szellem" szavakat.

A Bibliában a „szellemnek” fordított szavak alapjelentése ’lélegzet’. De a légzés folyamatánál sokkal többre utal. Jakab, a bibliaíró például kijelenti: „a test halott szellem nélkül” (Jakab 2:26). A testet tehát a szellem teszi elevenné. Ebben a versben a Károli pl. "lelket" ír!

Abszolút mást jelent, de ez van.

Ha a "nesamah" szó szótári, pontosabb alakját leírod, talán megtalálom én is. Ebben Te tudnál segíteni.