Lukács 23:43 -ban található versét hogyan lehet érteni? "Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. " vagy más fordítás szerint "Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban. "

" Hogyan szólhatott így Jézus a kereszten lévő „latorhoz": „Ma velem leszel a paradicsomban" (Lk 23,43)"

[link]

"és hogyan ábrázolhatta a halál utáni állapotot Lk 16,19-3 l-ben, ha mindez egyáltalán nem lenne (ld. alább)?"

Mi nem lenne? Valóság? Hát ha te ezt a "valóságnak" tudod elképzelni, akkor tényleg nagyon hiszékeny vagy, aki csak azért hisz, mert minden áron hinni akar!! Ez viszont csapda.

Azzal, amit Jézus a gazdag emberről és Lázárról mondott, azt tanította, hogy a gonoszok gyötrődni fognak a haláluk után?

Betű szerint kell-e értenünk a Lukács 16:19–31 leírását, vagy csupán valaminek a szemléltetéséről van szó? A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri: „Tekintetbe kell venni, hogy az itt következő elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.” Betű szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levő víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedőnek. Ésszerűen hangzik ez neked? A betű szerinti értelmezés szemben állna a Biblia más részeivel. Ha a Biblia ilyen ellentmondásos lenne, alapként használná-e egy igazságot szerető ember a hite építéséhez? A Biblia azonban nem mond ellent önmagának.

Mit jelent a példázat? A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.) Lázár, a koldus jelentette az egyszerű zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követői lettek. (Lásd: Máté 21:31, 32; Lukács 18:11; János 7:49.) Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte őket (Csel 5:33; 7:54).