Hisztek Isten létezésében?
"Nem a természetes számokra értettem amit írtam"
Az elég baj, mert én azokat hoztam fel példának. Ennyire nem érted azt sem amiről szó van, vagy csak nem érdekel?
" távolságon egy dolgot tudsz növelni/csökkenteni: a nagyságát."
Ez semmit nem változtat azon, hogy a nagyság a 0-tól a végtelenségig növelhető.
"Nem a természetes számokra értettem amit írtam.
Az elég baj, mert én azokat hoztam fel példának. Ennyire nem érted azt sem amiről szó van, vagy csak nem érdekel?"
Én értem, csak az a baj, hogy nem egészében értelmezed, amit írok.
Tehát a végtelenségről van szó. Felhoztad a természetes számokat. Felhoztam a természetes számokkal kapcsolatban, hogy az egy, a VÉGTELEN számsorból kiragadott számhalmaz. Tehát a természetes számokba nem tartoznak bele a negatív számok, mint ahogy te is írtad, a VÉGTELEN számsorba viszont igen. Azt is írtad, hogy ha a végtelenségről van szó, akkor nem beszélhetünk halmazokról. Én is ezen az állásponton vagyok, ezért is írtam, hogy: "De egyébként a természetes számok halmaza csak egy része az összes létező számnak.". Tehát akkor ne beszéljünk halmazokról, vagyis a természetes számokról sem - gondoltam én, mivel ezt írtad: "Na meg ha a végtelenség a kérdés, akkor nyilván eleve nem halmazokról van szó, hanem egy számsorról, aminek a kezdőpontja a 0, végpontja pedig nem létezik." De hát ha nem halmazokról beszélünk, akkor miért vonatkoztatnánk el a nem-természetes számoktól? A mondatod első felében azt írtad, hogy "ha a végtelenség a kérdés, akkor nyilván eleve nem halmazokról van szó", erre a mondat második felében megint a természetes számokat hoztad fel. Valószínűleg ezért nem értjük egymás állaspontját. Mivel a mondat első felében - nagyon helyesen - leírtad, hogy a végtelenség esetében nem beszélhetünk halmazokról, ezért én a természetes számoktól elvonatkoztattam, ezért a mondatod második felét én már automatikusan nem a természetes számokra értettem. Én azt már úgy értettem, hogy a "nulla kezdőpontú számsort" a végtelen számsorra érted, ezért írtam, hogy:
"Pontosan. Sem negatív, sem pozitív irányba nincs vége. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a "minden számot tartalmazó számegyesnek" van eleje, vagy vége. Egyik sincs neki. Ha végtelen, akkor sem az "elején" nincs vége, sem a "végén" nincs vége".
" távolságon egy dolgot tudsz növelni/csökkenteni: a nagyságát.
Ez semmit nem változtat azon, hogy a nagyság a 0-tól a végtelenségig növelhető."
Ez pedig azon nem változtat, hogy van kezdő- és végpontja. Oké, hogy a nagysága a 0-tól a "végtelenségig" növelhető, de attól még lesz kezdő és végpontja. Növelhető 9999999999999999999999999999999999999999 mrd fényévig, és még ennek a tízezer és százszeresére, meg még annál is tovább, de akkor is elkezdődik, és végződik.
Azt hiszem, kezdem már érteni, hogy mik a szabályaid. Hát ha ilyen szabályok alapján nézzük, akkor a tömeg, vagy pl. a hőmérséklet is lehet jó példa.
De engem is érdekelne, hogy mit is akartál ebből kihozni az elején, vagyis eredendően miért is hoztad fel a végtelent, mint fogalmat?
"Felhoztam a természetes számokkal kapcsolatban, hogy az egy, a VÉGTELEN számsorból kiragadott számhalmaz"
Nem egészen. Ha pl a számosságot nézzük, akkor csak természetes számok léteznek. Vagyis van egy kezdőpont, hogy valamiből 0 vagy 1 darab van, viszont nincs végpontja, hisz mindig lehet még több.
"Ez pedig azon nem változtat, hogy van kezdő- és végpontja"
Egy konkrét szakasznak lehet, csak megint nem erről szólt a példa, hanem az adott szakasz lehetséges hosszáról. Ami megint csak egy nullás kezdőértéktől számítva felfelé a végtelenig megy.
"Ha pl a számosságot nézzük, akkor csak természetes számok léteznek."
Így van, de mi nem csak a számosságot nézzük, ezért tudjuk, hogy nem csak természetes számok léteznek.
Távolság:
Létezik-e olyan távolság, amelynek van kezdőpontja, de nincs végpontja?
Létezik-e olyan távolság, amely nem értelmezhető szakaszként?
Én értem, amit te mondasz. Csak próbálj te is megérteni. Van két kavics egymás mellett 30 cm-re egymástól. Legyenek A és B kavics. Csak B-t mozgatjuk, A marad a helyén. Mondjuk emeljük négyzetre a két kavics távolságát. Így már A és B kavics 30^2 cm távolságra lesz egymástól. Emeljük ezt is négyzetre: így már a két kavics távolsága (30^2)^2 cm. De mi még ezt is négyzetre tudjuk emelni, így már 30^8 cm lesz. Ha ezt is négyzetre emeljük, akkor már (30^8)^2 cm lesz a távolság, ha ezt is, akkor 30^64 cm lesz, és így tovább hatványozzuk tovább a távolságot. Akármilyen messze viszem B kavicsot, akkor is megmarad mindkét kavics. Ha már olyan messze lesznek egymástól, hogy már nem tudom megmérni a távot, akkor is megmarad mindkét kavics. És ha még ennél is tovább viszem, akkor is megmarad mindkét kavics. Nem tudom olyan messze vinni, egymástól őket, hogy a távolság kövezkeztében bármelyik megszűnjön a két kavics közül. A távolság növelhetősége nem teszi semmissé a kezdő-és végpontok meglétét, akkor sem, ha a távolság megszámlálhatatlanul nagy.
"Így van, de mi nem csak a számosságot nézzük, ezért tudjuk, hogy nem csak természetes számok léteznek."
Dehogynem, mivel ez egy példa a korábbi hibás kijelentésed cáfolatára. Olyasminek, ami nem cáfolat, értelemszerűen nincs jelentősége ebből a szempontból.
"Létezik-e olyan távolság, amelynek van kezdőpontja, de nincs végpontja?"
Továbbra sem az "olyan távolságot" hoztam fel példának, hanem a távolságot, mint fogalmat. Mivel létezik olyan, hogy minimális távolság, de nem létezik maximuma egy távolság lehetséges hosszának.
Kérdező!
Egyrészt kicsit bántó, hogy egy fél mondattal sem reagálsz a neked címzett kommentjeimre, de ráadásul más is feltette neked az általam is megfogalmazott kérdést:
"De engem is érdekelne, hogy mit is akartál ebből kihozni az elején, vagyis eredendően miért is hoztad fel a végtelent, mint fogalmat?"
Mi lenne, ha válaszolnál (legalább neki)?
"tudjuk, hogy nem csak természetes számok léteznek.
Dehogynem..."
Hát akkor pl. a hőmérséklet mérésénél igencsak nagy bajban lennénk.
"Olyasminek, ami nem cáfolat, értelemszerűen nincs jelentősége ebből a szempontból."
Azt is elmagyaráztam már, ha figyeltél, hogy miért van jelentősége ezesetben a negatív számoknak, merthogy léteznek ilyenek. A nulla a végtelen számegyenes közepe, és mind negatív irányban, mind pozitív irányban végtelen hosszú ez a számegyenes. Te fogtad, és ezt a végtelen számegyenest a nullánál elvágtad, és tessék, van eleje, de nincs vége. Remélem, így már érthető.
A távolság még mindig csak két pont között értelmezhető. Nem veszed figyelembe a két pontot, csak a távolság hosszát nézed. Odáig rendben van, hogy nincs maximum távolság, de a létező legnagyobb távolságnak is van kezdőpontja és végpontja, sőt ha a létező legnagyobbtól is létezne nagyobb, annak is lenne. Tehát attól, hogy nincs felső határa a távolság növekedésének, attól még valahol elkezdődik és be is fejeződik. Ha tovább nő a távolság, akkor tolódik a két végpont, de továbbra sem vesznek el a semmibe. Tegyük fel, hogy két sakkfigurát - mondjuk egy futót és egy bástyát - elhelyezünk ezen a végtelen számegyenesen úgy, hogy a futó a nullán álljon. El tudjuk-e vinni olyan messzire a bástyát, hogy azt mondhassuk, hogy nincs végpontja a nullától kezdődő távolságnak? Akárhol teszed le a végtelen számegyenesen a bástyát, akkor is a bástya helye lesz a táv végpontja. Bármilyen messze lesznek egymástól - mert ugye a végtelen számegyenesen végtelen messze lehetnek egymástól - akkor is a 0- nál kezdődik, és valahol végződik a távolság, mert a "semmibe" nem tudod letenni szegény bástyát. Pontosan a távolság végtelen növelhetősége miatt nem tudod olyan messze tenni a két dolgot egymástól, hogy a kezdőpontja és/vagy a végpontja a "semmibe" vesszen.
Mondjuk az azért már a pofátlanság teteje hogy félmondatok kontextusból kiragadásával próbálod meghamisítani amit írok. Ha minden érvvel felsültél, marad a hazudozás?
Ha figyeltél, akkor látod, hogy nem meghamisítani akartam amit írtál, hanem elmagyararázni, hogy miért nem értek veled egyet. Semmi sértőt nem írtam. Ha egy kicsit tovább olvasol az idézett félmondatnál, akkor látod, hogy a "Dehogynem" utáni mondatrészre is kitértem, és azt is elmagyaráztam, hogy miért jelentős az a bizonyos dolog, amiről ott szó van. Nem szép dolog ám valakire ráerőltetni semmiféle hamisítást vagy hasonlót! Pláne, ha nincs alapja! A hazudozásról meg inkább nem írok semmit. Egy vádnak alapja is kell legyen. Itt nem történt hauzodzás sem az én részemről, sem a te részedről! Nem tudom miért kell ilyen alaptalan sületlenségekkel előállni. Így nem lehet értelmes vitát folytatni!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!