Hisztek Isten létezésében?
válasza:"logika az egy van, egyetemes, mindenhol érvényes, és mindenki azt használja, legyen az ember, állat, isten, űrlény akármi"
Enyhén szólva együgyűség, amit állítasz. Mi is az, hogy logika?
"Érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya."
Kulcsszava ennek a meghatározásnak a tudomány, hisz a bizonyítások TUDOMÁNYOS ALAPÚAK. Mit nevezünk tudománynak?
"A bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere."
A BENNÜNKET KÖRÜLVEVŐ VILÁG megismerésére szolgál. Nem a természetfölöttire, hanem az EMBERT KÖRÜLVEVŐ ANYAGI VILÁG megismerésére. Tehát a (emberi) logika - az emberi jelzőt nyugodtan elhagyhatnánk - nem alkalmas a természetfölötti leírására.
Az ember tehát úgy ismerheti meg a természetfölöttit, ha a természetfölötti kinyilatkoztatja magát neki. Hogyan nyilatkoztatja ki? Úgy, hogy az ember nyitott felé, keresi őt, tanulmányozza őt (Biblia). Minél mélyebbre ásol, annál világosabbá válik majd előtted a természetes és a természetfölötti különbség.
válasza:"Ennyi erővel én is felvethetném azt, hogy Flavius írásainak hamisítására nincs hiteles bizonyíték."
Fel.
De ez még nem válasz a kérdésre: hol vannak az általad említett "Rengeteg írásos emlék maradt meg Jézus csodatételeiről, beszámolók arról, miként munkálkodott Jézus a földön." írásos emlékek.
Egyetlen dokumentumot említettél - Flavius, (bár ő nem volt szemtanú, tehát csak hallomásból értesülhetett bármiről) aki egy megkérdőjelezhető szövegrészben említi Jézust. Konkrét csodát azonban ő egyetlen egyet sem ír le.
Ennyi lenne az összes bizonyítékod????
:-(
válasza:A Bibliáról:
"A Biblia hitelességéről:
Háromféleképpen szokás vizsgálni bizonyos történelmi dokumentumokat:
1. Bibilográfiai vizsgálat: Azt vizsgálja, hogy mennyi idő telt el az eredeti és a létező másolatok között, illetve hány db kézirat maradt fenn (úgy, hogy egy eredeti kézirat sem létezik).
2. Endoevidenciális vizsgálat: "belső bizonyítékok" vizsgálata, azaz felméri, hogy mennyire következetes vagy következetlen az adott iromány.
3. Exoevidenciális vizsgálat: "külső bizonyítékok, vizsgálata, ami arra hivatott, hogy más, azaz "külső" történelmi forrásokat vizsgáljon annak céljából, hogy azok megerősítik vagy cáfolják a kéziratot.
Nos bibilográfiai vizsgálatok erősítették meg pl. Ceasar, Platón, stb. írásainak megerősítését. Ugyanezt a vizsgálatot a Biblián is simán el lehet végezni, el is végezték már jó régen. Az Újszövetség könyvei Kr.u. nagyjából 40-től 90-ig íródtak. A régebbi kéziratmásolatok Kr.u. 130-tól csupán 40-50 évvel az eredetiek után készültek."
Igen.
A korokat minden bizonnyal a tudósok megközelítőleg helyesen határozták meg.
De ez nem ad támpontot arra nézve, hogy az egyes szövegek TARTALMA megfelel-e a valóságnak. Akkor keletkezett, de vajon igazat ír?
Például
MÓZES(!) 5. könyve:
"
4 És mondotta neki az Úr: Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, és ezt mondtam: a te utódaidnak adom. Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda.
5 Ott halt meg Mózes, az Úr szolgája, Móáb földjén, az Úr akarata szerint.
6 És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. Senki sem tudja még ma sem, hogy hol van a sírja.
"
Nem tartod furcsának, hogy Mózes a könyvében leírja saját halálát???
Ez szerinted tényleg Mózes írása? Nyilván nem, de akkor bizony valaki UTÓLAG belenyúlt a történetbe.
Hiteles akkor az írás?
válasza:#104
Nem, nem Mózes írta le a saját halálát. 😂😂 És egyáltalán nem furcsálom, hogy mégis Mózes könyvében szerepel, hiszen Mózes könyvét nem Mózes írta. Azért Mózes könyve, mert az 5 könyv (túlnyomó részben) Mózes munkásságáról, izrael népének vándorlásáról szól, akár nevezhetnénk Mózesről szóló könyvnek is, sőt vannak olyan felekezetek, ahol szétszedik a teremtést, Ábrahámot, Noét, stb. Mózestől. Nem szó szerint kell értelmezni a Bibliát.
válasza:“Nem szó szerint kell értelmezni a Bibliát.”
Akkor az özönvíz történetét miért veszed te szó szerint igaznak ? És ki dönti el ,hogy mi szó szerinti és mi szimbolikus ?
Ha kérhetlek akkor ezekre a kérdésekre csak akkor reagálj ha már megválaszoltad az előzőeket.
#103
Abszolút értelmetlen bármilyen bizonyítékot is felhoznom, mert bármit is mondanának a bizonyítékok, elutasítanád azokat. Sok ember nem kutatás, hanem filozófiai előfeltételezések alapján utasítja el Isten állításait és Jézus személyére vonatkozólag bármit. Mindig lesznek olyanok, akik nem hisznek sem Krisztus feltámadásában, sem Messiási milétében. Ezt azzal indokolják, hogy nem hisznek Istenben, természetfölöttiben, vagy csodában. Ehelyett inkább egy zárt gondolatrendszerhez ragaszkodnak. Spinoze és Hume (ők két filozófus) azt mondta, hogy még ha eléjük tárnák is a bizonyító tényeket, akkor sem hinnének benne. Nem bizonyítékok hiányában, hanem mert abban hisznek, hogy nincs Isten, nincs természetfölötti, nincsenek csodák. Ez nem következetes gondolkodás, hanem filozófiai rövidlátás.
#107
Te magad is el tudod dönteni. Ha Mózes könyvében az van, hogy "Mózest ide és ide temették", valószínűleg nem fogod úgy értelmezni, hogy Mózes felkelt, megnézte, hogy hová temették, aztán gyorsan még hozzátette a mesélnivalójához.
válasza:“Abszolút értelmetlen bármilyen bizonyítékot is felhoznom, mert bármit is mondanának a bizonyítékok, elutasítanád azokat.”
A bizonyíték az bizonyíték, függetlenül bármiféle előítélettől, szubjektív világképtől. Könnyen lehet ,hogy amit te bizonyitéknak hiszel az valójában nem az de te ebből csak azt veszed észre ,hogy “nekünk semmi sem jó”.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!