Szerintetek létezik Isten?

Viszont még egy gondolat, kiegészítem a korábbi hozzászólásomat 2 dologgal, amit utólag vettem észre...

Isten létének kérdése a tudomány jelenlegi állása szerint eldöntetlen, szerintem létezik - ezt pontatlanul írtam az előző hozzászólásban!

2. A kémia nem szerencsejáték, a kémiai folyamatok kémaiai potenciálkülönbség esetén végbe mennek, egy aminosavon lévő karboxil és amino csoport között megfelelő körülmények között vízkilépéssel kialakul a peptidkötés...

Tom Benko számítása viszont hibás:

"A legrosszabbul oldódó aminosav oldhatósága 0,02mol/liter, Ezt tekintsük alsó becslésnek. Az óceánok térfogata [link] szerint 1,3355\cdot10^{9} km^3, azaz 1,3355\cdot10^{24} liter. Ebben tehát van 2,671\cdot10^{22} mól, azaz 2,671\cdot10^{45} darab molekula. E"

Ha jól olvastam az óceán vizének térfogata 1,3355*10^9 km3 ami 1,3355*(1000)^3*10^9 m3 = 1,3355 *10^3 *1000^3 * 10^9 m3 = 1,3355*10^3*10^9*10^9 m3 ami 1,3355*10^21 m3 és NEM 1,3355*10^24 m3...

Tehát itt a számításnál a mértékegység átváltáson csúsztál 3 nagyságrendet felfelé, ami nagyban torzítja az eredményt!

Tehát ebben NEM 2,671*10^22 mol van csupán 2,671*10^19 mol! (2. hiba, ami az elsőből következett)!

"Egy átlagos aminosavra a [link] oldal 10^{11} 1/s nagyságrendű ütközési frekvenciát ad, azaz másodpercenként kb. 3\cdot10^{56} ütközés történik."

Ezt az értéket próbáltam visszabányászni a megadott oldalról, de nekem más eredmény jött ki, de nem vagyok benne biztos, hogy megfelelő-e egy híg vizes oldatra ez az érték!

Gondolom a z = σ*2^0,5*v*(p/kt) képlettel számolt a kalkulátor, de az a gond, hogy a rendelkezésre álló teret NEM CSAK AMINOSAV molekulák töltik kit, ráadásul nem biztos, hogy minden ütközés eléri azt az energiát, ami szükséges az aktiválási energiagát átlépéséhez...

Tehát nem kalkuláltad be az aminosav molekulák egyéb (nem aminosav) molekulákkal való ütközéseit!

Nem kalkuláltad be azt, hogy nem minden ütközés energiája elég nagy az aktiválási szabadentalpia gát átlépéséhez!

Ráadásul nem kalkulálja be a számítás az ősi Földön uralkodó extrém körülményeket - lásd oxigén és ózon mentes légkör, ami miatt az UV sugaraktól semmi se védte meg ezeket a vegyületeket, persze másfelől viszont az UV fotonok energiája katalizál is reakciókat, de pl. egy védtelen DNS molekulát teljesen tönkretesz, nem véletlen, hogy magas UV sugárzás esetén óvni kell a bőrünket - és ott pedig a szervezet egy sor eszközzel óvja az UV sugárzástól!

Ráadásul tévedtél egy ezres nagyságrendet felfelé, csupán 2,671 *10^19 mol van maximális koncentráció esetén az óceánban és nem 2,671*10^22 ami az Avogadro számmal szorozva:

2,671*10^19*6*10^23 = 1,6026*10^43 darab!

"Ebben tehát van 2,671\cdot10^{22} mól, azaz 2,671\cdot10^{45} darab molekula."

Nem tudom milyen összefüggéssel számoltál mólból darabot, de ha osztom a 2 számot, (darabot a móllal) akkor a hányadosuk csupán 10^23 darab, szóval az Avogadró szám 1/6-a!

Így ha elfogadom a 10^11 1/s-os ütközési frekvenciát, amit még nem sikerült visszafejtenem, hogy hogyan kaptad, de majd papíron kiszámolom, akkor is csak

1,6026*10^54-re jön ki az eredmény!

"azaz másodpercenként kb. 3\cdot10^{56} ütközés történik"

Nem, a számításaim alapján csupán 1,60*10^54 darab!

"A lehetséges variációk száma ugyanis mindössze \frac{4^{117}-1}{3} a 116 bázis hosszú molekulára"

Itt nem tudom milyen alapon jött ki a számítási eredmény meg nem is nagyon tudom értelmezni, milyen számra gondoltál a "frac{4^{117}-1}{3}" alatt ezért ennél a pontnál elakadtam a számításod visszaellenőrzésében, remélem majd segítel ...

És megint egy olyan mondat, amit vegyészként nem tudok értelmezni:

"A bázisok ráadásul némileg jobban is oldódnak, és párhuzamosan más az ütközési frekvenciájuk. Az oldhatóságuk kb. 0.1 mol/dm^3, "

Ugyanis milyen bázis oldhatósága jobb, ha szabad lenne megtudnom? Mert a "bázis" szó egy sor vegyületet takar a NaOH-tól a piridinen át az ammóniáig, tehát itt le kellett volna írni milyen bázisra is gondolsz!

" Az oldhatóságuk kb. 0.1 mol/dm^3, az ütközési frekvenciájuk pedig 2,3\cdot10^{10} 1/s."

Ismételten értelmezhetetlen, kezdjük ott, hogy a bázis szó sokféle vegyületet takar, lehet Brönstedt-bázis (proton akceptor), Lewis-bázis (elektronpár donor), de ott van a Hard-soft sav-bázis elmélet is, szóval nem tudom értelmezni azt, ha valaki egy "átlagos értéket" említ egy ilyen tág vegyületcsoport esetén... de feltételezem, hogy az RNS-ben lévő nitrogéntartalmú szerves bázisokra gondoltál!

De akkor vesézzük ki ezt is részletesen:

"A lehetséges variációk száma ugyanis mindössze \frac{4^{117}-1}{3} a 116 bázis hosszú molekulára. A bázisok ráadásul némileg jobban is oldódnak, és párhuzamosan más az ütközési frekvenciájuk. Az oldhatóságuk kb. 0.1 mol/dm^3, az "

Egyrészt az RNS molekula nem csak bázisokból áll, 3 alkotó eleme van (ribonukleinsav egyébként az RNS)

- D-ribóz ez egy 5 szénatomos monoszacharid

- foszforsav, ami észter kötéssel kapcsolódik a D-ribózhoz

- nitrogéntartalmú szerves bázis ez a D-ribózhoz kapcsolódik!

Szóval már az alapötlet rossz, hogy az egész molekula felépítéséhez a "bázisokra" jellemző oldhatósággal és ütközési frekvenciával számolsz!

De vegyük akkor egy 116 nukleotidból álló molekulát! 4 féle bázis lehet, és az ismétlés lehetséges bármennyi esetben így 1 ribózhoz 4 féle bázis kapcsolódhat...

116 ribóz esetén 116^4 darab kombináció lehetséges...

így 181063936 féle RNS molekula jöhet létre, valami ehhez hasonló számot kellett volna kapnia!

DE! Egy RNS felépülése során nem csak a bázisok kapcsolódnak, ugyanis a ribóz molekulák a foszforsav molekulákkal is reakcióba kell, hogy lépjenek, hogy létre jöjjön a nukleotidunk! Ezt a szükséges eseményt is kihagytad a számításból! További gond, hogy nem biztos, hogy minden szükséges reaktáns rendelkezésre állt mindenhol az óceán minden pontjában, ezért ezeket az értékeket feltételezni erőteljes túlbecslés, arról nem is beszélve, hogy más reaktánsok akár el is fogyaszthatták a szükséges kiindulási anyagokat vagy azok egy részét olyan reakciókban, amelyek nem nukleotid egységet eredményeztek!

Tehát ezek tükrében, semmiképpen sem tudom megalapozottnak elfogadni a 116 ezer éves eredményt, csupán egy téves számításokkal tarkított, a feltevések túlzottan leegyszerűsítettek és nem vett számításba rengeteg problémát!

Viszont disclaimerként egy dolgot megjegyeznék, ettől még, hogy az Ön számítása helytelen még kialakulhatott spontán az RNS! A kémai nem szerencsejáték, a szerves kémiában a funkciós csoportok (amino, karboxil stb.) megfelelő körülmények között reakcióba lépnek egymással!

Utóirat:

Elnézve a két tényt, azt hogy Tivadar számítását 100%-ban hasznosnak ítéltétek (eddig), ami minimum 2-3 hasznosnal ítélést igényel, továbbá, hogy rajtam kívül senki se javította ki, de még fel sem tűntek alapvető készségbeli hiányosságok (Avogadro szám nem ismerete, mértékegység váltás hibája, teljesen hibás feltételezések) azt kell mondanom, hogy ti is hajlamosak vagytok benyalni és kritika nélkül elfogadni a nektek tetsző eredményt, éppen úgy, ahogy azt Steve tette az idézetekkel, csak itt súlyosabb a gond, mert az interneten lévő FAKE információ dömpingnek még a legjobbak is áldozatul eshetnek, e miatt nem kellene fekete listára tetetni senki egyetemét, de egy egyszerű osztással visszaellenőrizni egy számítást nem bonyolult dolog!

És itt még egy dolog, az elején a kis d kimaradt, mert a térfogat nálam : "1,3355*10^21 dm3" azaz 1,3355*10^21 liter" lett, szemben Tom Benko "1,3355*10^24 liter azaz .1,3355*10^24 dm3-vel szemben "

Kicsit gyorsan gépeltem és így a kis d kimaradt a mértékegységben!

"Ha jól olvastam az óceán vizének térfogata 1,3355*10^9 km3 ami 1,3355*(1000)^3*10^9 m3 = 1,3355 *10^3 *1000^3 * 10^9 m3 = 1,3355*10^3*10^9*10^9 dm3 ami 1,3355*10^21 dm3 és NEM 1,3355*10^24 dm3... "

(1 liter = 1 dm3)

És még egy utolsó utáni megjegyzés, nem kalkulálta bele még az un optikai izomériát, ami szintén bonyolíthat...

Az élő szervezetek DNS-ben és RNS-ben csakis a D-2-dezoxiribóz és a D-ribóz fordul elő!!!

A ribózon gyűrűs formában 4, a D-2-dezoxiribózon 3 kiralitáscentrum van, így ribózból összesen 16 féle, míg D-2-dezoxiribózból pedig 8 féle optikai izomer van!

Aminosavak esetén is 2^n darab optikai izomert van, n a kiralitáscentrumok száma, egyedül a glicinnak nincsenek optikai izomerjei, mert nem királis molekula!

Én is röhögő görcsöt kaptam Tom Benko válaszán, azért azt tudhatná, hogy 1 km^3-t hogyan kell átváltani literré!

1 km = 10 000 dm = 10^4 dm

1 km^3 = (10^4)*(10^4)*(10^4) = 10^12 dm^3

"Az óceánok térfogata szerint 1,3355\cdot10^{9} km^3, azaz 1,3355\cdot10^{24} liter. "

Nem 1,3355*10^9 km^3 az nem 1,335*10^24 liter hanem 1,335*10´9 * 10^12 dm3 = 1,335*10^21 dm3 = 1,335*10^21 liter!

"Ebben tehát van 2,671\cdot10^{22} mól, azaz 2,671\cdot10^{45} darab molekula"

Ez meg még égőbb, hogy az Avogadro számot sem ismeri, ami nem 10^23 hanem 6*10^23 - kémia általános iskola 7. osztály!

Egyébként pedig a Maxwell-Boltzmann eloszlást és a molekulák abból levezetett átlagsebességét valamint ütközési frekvenciáját (amit Tom Benko használt) azt gázreakcióknál használják!

[link]

Szóval úgy butaság az egész levezetése, ahogy van, Zumbával értek egyet!