Isz.400-ig miért nem létezett a Szentháromság?

Elnézésed kérem, de nem hagyom hogy tovább tereld a témát. Mihállyal kapcsolatban válaszolj! Addig nem érdekel semmi, amit írsz, amíg nincs benned annyi gerinc, hogy oldalak óta nem mersz válaszolni arra, hogy mondhat ellent a Mihályról szóló tanításotok a Biblia szavának.

Ha ezt le tudod vezetni, akkor jöhetnek más kérdések is. Ha már ebbe az egy kérdésbe belebuksz, akkor akár elismered, akár nem, hiába tereled más kérdésekre a témát, elvesztetted a vitát, ilyen egyszerű.

Szóval, lesz válasz, vagy elismered hogy képtelen vagy megmagyarázni a Tanúk tévtanítását Mihállyal kapcsolatban?

"Hol irja,hogy az Atya az Ő istenségét neki adta?"

Isten szellem. (Jn 4,24) Isten szelleme Isten maga.

Krisztus szellem. (2Kor 3,17) Krisztus szelleme maga Krisztus.

Isten szelleme azonban Krisztus szelleme is:

„Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.” (János 16,12-15)

Tehát közös és egyetlen szellemük van, ez teszi Őket egyé. A szellem, az Isten létmódja, létállapota. Ahogy az embernek teste van, az Istennek szelleme van. Isten szellemének egésze maga az Isten. Isten és és az Isten szelleme között csak annyi a különbség, mint én és a testem között. A Fiú birtokolja Isten szellemét, vagyis a lényegét, hiszen mindaz, ami az Atyáé, az Övé. Neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Nem hiszel az írásoknak? Világosan ott van leírva.

"Az Atya mindent a fiúnak adott" Ez valoban nevetsége az ilyet sem töletek sem a Jt.nem fogadom el. Hát ügye az Atyának igy nem maradt semmije"

Szóval ha a Fiú minden hatalmat megkap, akkor neked logikus, hogy az Atyától elvétetik a hatalom? Az nem jutott eszedbe, hogy közösen birtokolják ugyanazt az egyetlen mindenhatóságot?

"Jézusnak adatott minden hatalom a Királyságra vonatkozoan menyen és Földön 1000 évig,azután mindent vissza ad az Atyának."

És utána a Fiú újra egy senki lesz, igaz? De addig viszont az Atya a senki, hiszen elvétetik tőle a királysága és az összes hatalom és a teljes királyság a Fiúé lesz. Na ez következik a ti logikátokból, de mi nem ezt valljuk. Szerintünk ugyanazt a királyságot birtokolják, amiben az Atya a fő, s a Fia által uralkodik. Szerintünk a Fiú örökké király marad, uralkodásának pedig soha nem lesz vége. Tessék:

"Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.” (Lukács 1,30-33)

Az Atya mindenét megosztotta a Messiással, de nem adott lemondó nyilatkozatot.

A Jelenések 1,17 ezt mondja: "Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nekem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó,". Ő egyértelműen a feltámadott Jézus Krisztus, hiszen azt is mondja a következő versben, hogy "halott voltam, és íme élek". A Jelenések 22,13 ezt: "Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó." A 16. vers egyértelműsíti, hogy ezt ki mondta: "Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben."

De jóval korábban - sokkal korábban -, ezt mondja az Istentől ihletett Biblia:

"Így szól az Úr (JHVH), Izraelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura (JHVH): Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten (Elohim)." (Ézs 44,6) Ugyanezt állítja később:

"Hallgass rám Jákób és Izrael, én elhívottam, én vagyok az első és én az utolsó." (Ézs 48,12)

Mivel első és utolsó csak egy lehet, a Jelenések könyve pontosan értelmezi, hogy Ézsaiás, és így az egész Ószövetség kit is nevez JHVH-nak.

És itt vissza is kanyarodtunk a korábbi állításomhoz, hogy az Istentől ihletett Biblia csak akkor nevezhető abszolútumnak, ha egységében vizsgáljuk, nem pedig ízekre boncolva. A János 17,3 - vagyis az, hogy "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent (Theosz), és akit elküldtél, a Jézus Krisztust" - nem írja felül a fenti állításokat, hanem azokat kiegészíti. Nem írja felül a Zsidó levél 1,8 állítását sem, ahol Jézust Istenek, Theosznak nevezi, de a Róma 9,5 állítását sem, hogy Jézus örökké áldandó Isten, azaz Theosz. Ezek az állítások egyszerre igazak, és egymással nem szembeállíthatóak. Isten számára lehetetlen az Ő Szavát áthágni, vagy figyelmen kívül hagyni, ahogyan számunkra is lehetetlen, hogy egyik kezünkkel áthatoljunk a másikon. Vagyis tévelygés Isten Igéjének egyik részletét a másik cáfolatára használni. Isten Igéjének minden részlete igaz, de csak a többi részlet figyelembe vételével, nem pedig azok mellőzésével. Amíg az ember csak az egyik részletet képes elfogadni, a másikat pedig a már elfogadott részlettel hárítja el magától, addig saját magát csapja be. Ezt tették a tesszalinikai zsidók is, amikor Pál három hétig vetekedett velük az Írásokból. Mit is jelent ez. Pál állított valamit a Biblia szövegével alátámasztva, mire a hallgatók ugyanannak a Bibliának más részleteivel igyekeztek ezt megcáfolni. A béreaia zsidók azért voltak nemesebb lelkűek, mert az Ige tekintélyét nem az Ige tekintélyének agyoncsapására használták, hanem megelégedtek azzal, hogy a Biblia alátámasztotta Pál állításait. Éppen ezért Béreában sokan hittek a zsidók közül is, míg Tesszalonikában mutatóban akadtak olyanok is, akik hittek, de inkább a görögök tértek meg, akiknek nem voltak előzetes bibliai ismereteik, ezért prekoncepcióik sem voltak (ApCsel 17,1-12)

Meglátásom szerint az ember hajlamos arra, hogy miután megértett valamit a Bibliából, azzal elszalad, és azt hiszi, hogy a teljes Bibliát érti. Ehelyett sokkal bölcsebb lenne, hogy amit megértett, azt elraktározná, és tovább olvasná a Bibliáját, és engedné Istennek, hogy tovább alakítsa a meggyőződését. Nem az ember a kőszikla, hanem Krisztus. Éppen ezért az embernek végig képlékenynek kell maradnia Isten számára, és nem cövekelhet le a tavaly megértett igazságnál, mert az még csak részigazság, és ha azt gondolja, hogy az a teljes igazság, akkor azon a helyen meg is áll a további fejlődése.

Tévtanítást a Bibliából? Már ott tartasz hogy amit a Biblia ír, az is tévtanítás, csak mert nem egyezik a Tanúk véleményével? és még te nem képviseled őket?

A fanatizmusodat taníthatnák...

Mellesleg nem kell már megint a háromsággal jönnöd, szóba se hoztam most, minek ugrálsz folyton vissza hozzá? Ennek most semmi köze ahhoz, hogy van-e háromság vagy nincs. Jelen pillanatban engem egy dolog érdekel, nevezetesen hogyan fogadhatsz el valóságosnak olyan tanítást, amelynek ellentmond a Biblia szava?

Nem is tudom már, hányszor idéztem be, de Dániel 10:13 és 10:21. Ezeket mivel magyarázod?

Edgar, ahhoz képest hogy sokadjára állítod hogy nem akarsz része lenni a vitának, állandóan visszajössz becsmérelni mindenkit, aki nem ért egyet a Tanúkkal, de egyetlen érvet nem mutattál eddig. Ennélfogva nincs is ami hitelt adjon a szavaidnak, pláne hogy a saját szavaidat hazudtolod meg amikor újra és újra csakazértis visszajössz beszólogatni nekünk.

De felőlem aztán te is válaszolhatsz, a kérdés adott, Mihállyal kapcsolatban. Mert a szavaiddal ellentétben engem pont az igazság érdekelne. A Biblia szava pedig ellentétben áll azzal, amit a Tanúk Mihályról állítanak. Szóval ha az igazságról beszélünk, te ezt hogy egyezteted össze?

Az én személyem nem releváns a vita szempontjából. Én annyit tettem, hogy rámutattam, hogy a Biblia szava konkrétan ellentmond a Tanúk tanításának, erre várnék valami választ. Előtted is ott a lehetőség, 17%-os.

A kérdés adott!

Valami pokolravaló elvetemült sorozatgyilkos is lehetnék, az sem változtatna a tényen, hogy a Dániel könyvének 10. fejezetében Mihály és a Zsidók könyvének elején Jézus leírása ellentétben áll egymással. Szóval a kérdés ugyanúgy él, hogyan lehet mégis két egymásnak ellentmondó leírásból ismert személyt egymással összevetni?

Mellesleg ha egy ember van, aki meg sem mer próbálkozni a válasszal, hanem jobb híján csak a személyem gyalázásában látja az utolsó szalmaszálat annak lehetőségére, hogy legalább saját maga előtt győztesen jöhessen ki a vitából, az még jelenthetné azt is, hogy az az egy ember reménytelen fanatikus, és kész. De ha ezt háromból hárman csinálják, az már inkább indukálja, hogy csúfosan felsülnek a Tanúk, ha egyértelműen rámutatnak a tévedéseikre, és bizony előbújik a már gondolkodni képtelen, agymosott fanatikus szög a zsákból, hogy úgy mondjam.

Szóval ez már inkább rátok nézve gáz...