Ki az, aki ezek után képes kereszténynek maradni?

Az egészségügy és a papság

Az egyház már a Kr. u. III. századtól elrendeli, hogy a püspökök gondoskodjanak a betegek ápolásáról, így a Római Birodalom különbözô vidékein létrejönnek kórházak. A művelt világ elsô igazi kórházát Szent Vazul püspök (+379) alapítja. Az elsô elkülönített leprás kórházat Otmár Szentgalleni apát építteti 720-ban. -- A középkorban sok püspöki székhelyen a püspök tartott fenn kórházat, míg vidéken a kolostorok, illetve a szerzetesek. Magyarországon is kolostorok mellett létesültek az elsô kórházak, Pannonhalmán 999-ben, Pécsváradon és Esztergomban, 1000-ben. A 12-14. században tovább szervezôdött a szegények, betegek gondozása az egyházban: önálló szerzetesrendek, lovagrendek alakultak betegek ápolására, kórházak létesítésére. A betegápolás szabályait a johannita lovagok állították elôször össze. A legújabb korig a betegek egyetlen menedékei a szerzetesek voltak. -- Hosszú volna a betegápoló szerzetesek tevékenységét bemutatni. De egy példát említünk: csupán a Szent Lázár-lovagok több mint 3000 bélpoklosokat befogadó kórházat láttak el.

A kolostorokban sokszor európai hírű szerzetes-orvosok működtek.

A világ elsô orvosi egyetemét a bencések alapították Salernóban. Ennek az egyetemnek volt tanára Constantius Afer (+1087), aki az elsô anatómiai művet írta. Az elsô bonctani intézetet Schönborn Frigyes würtzburgi püspök állíttatta fel; az elsô elmegyógyintézetet Juan Joffre Gilbert szerzetes Valenciában (+1409-ben); az elsô modern értelemben felszerelt kórházat Borromei Szent Károly püspök (+1584). -- Az elsô hazai orvosképzést irgalmas szerzetesek hozták létre Egerben.

A nyálkacsatornát, a könnymirigyeket Niels Stensen (+1688) dán anatómus (majd pap és püspök) fedezte fel. Ô állapította meg, hogy a szív izomzat.

A villamossággal történô gyógyítást (elektroterápia) Diwich Proiop (+1765) premontrei alkalmazta elôször.

A mesterséges altatás (narkózis) Opitz Celesztin prágai szerzetes fôorvos nevéhez fűzôdik (+1874).

A higanyszálas hômérôt egy pap, Bouilau találta fel a XVII. században.

A kinint -- mint lázcsillapítót és a malária ellenszerét -- elôször szerzetesek alkalmazták Európában.

Az érzéstelenítést műtéteknél elôször az Irgalmas Rend használta Prágában (1847-ben).

V. Priessnitz osztrák pap (+1851) neve közismert. Róla nevezték el az általa elôször alkalmazott vizes borogatást. (Vörösmarty is megörökíti emlékét: ,,Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát -- S ôsi erôben kél újra az emberi faj.'')

Hasonlóan ismert a Kneipp-kúra (vízkúra), amely S. Kneipp plébánosról kapta elnevezését (+1897).

2000-ben a katolikus egyház világszerte több mint 60.000 intézményt (kórházat, otthont, lepragondozót) tart fenn hátrányos helyzetűek, betegek, öregek gondozására.

Az oktatás és a papság

Ha a papság és a társadalmi haladás, illetve a kultúra kérdésérôl szólunk, beszélnünk kell az oktatás ügyérôl.

Tágabb értelemben ide tartozik, hogy Európa népeit a szerzetesek, elsôsorban a bencések majd a ciszterciek tanították meg a korszerű földművelésre; a nehézeke, a háromnyomásos talajgazdálkodás alkalmazására; a mocsarak lecsapolására, a kert- és szôlôgazdálkodásra stb. Európa és a magyarság gazdasági-kulturális fellendülésének egyik alapja volt ez.

A szorosan vett oktatásüggyel kapcsolatban említettük már, hogy a mai iskolák ôseit Európában mindenfelé az egyház alapította. A népoktatás csírái a plébániai iskolák voltak. A plébánosok a szegény nép tehetségesebb gyermekeit ingyen tanították itt az írás, olvasás, számolás elemeire. Mellettük ott voltak az ún. káptalani és kolostori iskolák. (Csak a bencéseknek kb. 1500 kolostori iskolájuk volt Európában a középkorban.)

Az elsô magyar iskolát a bencések hozták létre Pannonhalmán 996-ban. Az elsô magyar népi kollégiumot is egy pap alapította Esztergomban, 1390-ben; kizárólag szegény diákok készültek fel itt egyetemi tanulmányaikra. Hazánkban 1868-ig kizárólag az egyházak szerveztek népiskolákat, ôk képeztek tanítókat, írtak tankönyveket. Késôbbi egész iskolarendszerünk az egyház iskolarendszerére épült.

Az elsô magasabb szintű iskolákat ugyancsak az egyház hozta létre. A XIV. századi Európa 36 egyetemébôl 31 egyházi alapítású.

Az elsô ipari iskolát, a szakmunkásképzô ôsét, a vasárnapi iskolát, az elsô tanítóképzôt (1685) egy pap, de la Salle Szent János (+1719) alapította az iparosodás korában. De la Salle ,,iskola-testvérei'' mellett sok más oktatórend keletkezett ez idôben a szegények és pl. a leányok oktatására, ami abban a korban egyedülálló volt. (Figyelemre méltó, hogy mindez akkoriban történt, amikor pl. a felvilágosult Voltaire elhibázottnak és feleslegesnek tartotta a szegények oktatását, s emiatt élesen támadta az ,,iskola-testvéreket''.)

Az iskolaügy számos részterületeirôl is hozhatnánk példákat. Pl. a siketnémák oktatásával elôször a spanyol Pedro de Poncé barát foglalkozott (+1580), majd de l'Epée Károly abbé (+1765). Magyarországon is szerzetes volt a siketnémák váci intézetének elsô igazgatója, Simon Antal (+1808). Hazánkban ô dolgozta ki elsôként az elemi iskolák számára az írást és olvasást együttesen tanító eljárást.

Az egyházi iskolákban ma is gyermekek és fiatalok milliói tanulnak. Az egyházi iskolák különösen jelentôsek a fejletlen országokban: a nélkülözô gyermekek sok esetben ma is egyedül itt találnak tanulási lehetôséget.

Magyar irodalom, szakirodalom és a papság

Számos pap nevét idézhetnénk a művészetek, az irodalom, festészet, zene stb. területérôl. De most csupán néhány hazai nevet említünk példaként, a magyar irodalom, illetve a tudományos irodalom területérôl.

A magyar irodalmi nyelv egyik megteremtôje Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek (+1637). Ô alapította a nagyszombati egyetemet (1635), a mai budapesti tudományegyetem ôsét.

Faludi Ferenc (+1779), Ányos Pál (+1784) és Verseghy Ferenc (+1822) szerzetespapok koruk legnevesebb költôi közé tartoznak. Verseghy az elsô ,,idegen szavak szótára'' szerkesztôje.

Dugonics András (+1818) az elsô magyar regény, az ,,Etelka'' írója. Magyar nyelvű matematika könyvével megalapozza a magyar matematikai szaknyelvet.

Baráti Szabó Dávid székely papköltônek (+1819) jelentôs szerepe van a magyar költôi stílus fejlôdésében.

Rajnis József (+1812) klasszicista költô.

Révai Miklós (+1807) költô a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja, az elsô magyar stilisztika szerzôje. -- Révait, Baróti Szabót és Rajnist az irodalomtörténet, mint ,,Klasszikus triászt'' emlegeti.

Virágh Benedek (+1830) a magyar ódaköltészet Berzsenyit megelôzô korszakának legnagyobb mestere.

Czuczor Gergely (+1866) költô, nyelvész, a magyar romantikus irodalom kiemelkedô alakja. Megírja az elsô magyar romantikus eposzt. Néhány ódáját máig is úgy ítélik meg, hogy szépségükben közvetlenül Vörösmarty ódái után következnek. A magyar nyelvű szótár úttörô munkása.

A tudományos irodalomban szereplô papi nevek közül néhány: Izsó János (+1793) építészeti szakíró. -- Molnár János (+1804) az elsô magyar nyelvű fizikakönyv szerzôje. -- Makó Pál jezsuita közvetíti tankönyveiben, hazánkban elsôként, a differenciál- és in-tegrálszámítást (1763). -- Pray György (+1801) és Katona István (+1811) a kritikai történetírás, illetve a magyar történettudomány megalapozói közé tartoznak. (A közismert Pray-kódexet az elôbbirôl nevezték el.) -- Sajnovits János csillagász bizonyítja be 1770-ben a finnugor rokonságot. Szekér Joakim (+1810) írja az elsô magyar nyelvű történelmet, Szilasy János (+1859) az elsô általános neveléstant magyarul, Laky Demeter az elsô magyar nyelvű iskolai ,,poétikát'' (a költészet történetét és rendszerét 1847-ben). -Kresznerics Ferenc (+1832) kiváló szótárírónk. Rónay Jácint bencés (+1889) -- Kossuth gyermekeinek nevelôje -- a darwinizmus elsô magyarországi terjesztôje és Európa-szerte neves művelôje. Lélektani művei is úttörôk hazánkban. -- Tóth Mike (+1932) jelentôs ásványtant ír és az elsô magyar könyvet a fényképészetrôl.

Vallás, istenhit, tudomány

A vallás, az istenhit és a tudomány kérdésének kapcsolatáról végül általában megemlíthetjük, hogy a kommunizmus korában mindennapos állítása volt a propagandának, hogy a vallás (az egyház) és az istenhit szemben áll a tudománnyal. Ennek a sulykolásnak hatásai máig is tapasztalhatóak, pl. az elmúlt korban képzett pedagógusok vagy újságírók körében. -- A tény viszont az, hogy például mindazok a nagy tudósok, akikrôl ebben a korban is (aminthogy ma is) minden általános és középiskolás gyermek tanult, szinte kivétel nélkül legalábbis istenhívôk voltak, és sokan közülük vallásosak: amint az volt pl. Kopernikusz, Kepler, Galilei, Ohm, Galvani, Volta, Ampere, Newton stb. De ugyanígy nagy arányban istenhívôk korunk legnagyobb tudósai is, mint M. Planck, A. Einstein, W. Heisenberg, E. Schrödinger, N. Bohr stb.

-- A. Einstein századunk egyik legnagyobb fizikusa és gondolkodója írja: ,,Minden természettudósnál kézenfekvônek kell lennie egy bizonyos fajtájú vallási érzésnek, mert nem képzelheti azt, hogy azokat a rendkívül finom összefüggéseket (törvényeket), amelyeket felfedez, elsônek ô gondolta el. A felfoghatatlan világmindenségben egy határtalan magasabbrendű értelem nyilatkoztatja ki magát.'' (Barnett: Einstein und das Universum). M. Planck hasonlóan: ,,A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építôkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... A legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerű megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... Vallás és természettudomány tehát nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást.'' (M. Planck: Reden und Vorträge.)

Kérdező te becsületes embernek tartod magad?

Vagy csak itt a neten a névtelenségbe burkolózva rágalmamazol és teszel kárt sunyi módon mások becsűletében?

Feltettem egy kérdést;

Feltettélegy kérdést;

"

Ki az, aki ezek után képes kereszténynek maradni? "

Válaszoltam;

"Pl. Bőjte Csaba Erdélyben.

Igaz, hogy ő nem az Agorából és a Da Vinci kódból szerezte ismereteit a kereszténységröl."

Mi a probléma?

"A negyedik válaszoló pedig képes letagadni az inkvizíciót is, Hypatiát, Giordano Brunót, és másokat"

Ez a projekció

Sunyi csusztatásoddal ellentétben ez egy világnézetrileg fűggetlen dolog

Válaszoltam kérdésedre.

Még egyszer megkérdem

Mi a probléma?

Csak talán nem az , hogy nem tetszett a válaszom?

Mert, ha mocskolódásodnak ez az indoka, akkor te nem vagy becsületes emmber.

Várom válaszodat

Ostoba antikeresztény tempó:

1. Lusta és tuskó ahhoz, hogy hosszabbat elolvasson mint holmi inknvizíción hisztiző vadliberális böfögés.

2. Nyafog azon, hogy a másiknak nincs önálló gondolata. Mért, tán kendnek vannak? Ezt az antikeresztény fröcsögést már leművelték egypáran az utóbbi párszáz évben. Nem úgy áll a dolog, hogy azért mert a kereszétny hit tételekben is meg van fogalmazva, akkor minden kereszétnnyel kapcsolatos párbeszédet el lehet intézni azzal, hogy fúj te buta dogmás vagy, én meg szabad és független, mint a madarak az SZDSZ logóban.

3. Feltételezi a saját antikeresztény történelemképét "történelmi ténynek", majd nyafog azon ha valaki mást mer mondani. Tán történelmileg tévedhetetlen tetszik lenni?

4. Nyafog azon, ha valaki ki merészeli őt javítani. Nem de pont azt a pökhendiséget és dogmatizmust valóstítja itt meg kend, amivel a keresztényeket vádolni tetszik??

Tán tessék elolvasni szépen a "hosszúk", nem esik le a gyűrű az ujjadról.

"nem tudom figyelembe venni"

Óh, a kis szerény. Mint valami király, ahogy a középkorfikázó "felvilágosultak" elképzelik. Ül a kis trónszékében, és kijelenti, hogy óh, én ezt "nem tudom figyelembe venni"...

Mert ugye el se olvasta, hehehe.

Egyébként ez nem "kiskáté", de ha még az is lenne, tán az automatikusan nem igaz? Ez miféle szabály is, khm?

Ezt írja a Biblia:

„Mit szólunk ehhez? Nem igazságtalanság ez Isten részéről? Semmi esetre sem! Hiszen így szól Mózeshez: »Könyörülök azon, akin könyörülök, és irgalmazok annak, akinek irgalmazok«. Tehát nem azon múlik, aki akar, vagy aki törekszik, hanem a könyörülő Istenen. Az Írás ugyanis azt mondja a fáraónak: »Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, s nevemet világszerte hirdessék«. Azon könyörül tehát, akin akar, s azt teszi megátalkodottá, akit akar. Azt mondod majd nekem erre: »Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellen az ő akaratának?« Ember! Ki vagy te, hogy perbe szállj Istennel? Vajon kérdi-e az edény a formálójától: »Miért alkottál engem ilyennek?« Nincs-e a fazekasnak hatalma az agyag fölött, hogy ugyanazon anyagból az egyik edényt tisztes célra készítse, a másikat dicstelenre? Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni és a hatalmát megláttatni, és nem azért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek? És nem azért, hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság eszközein, amelyeket dicsőségre készített, amilyenek mi vagyunk, akiket meghívott nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is?”

(Róma 9:14-24)