Van szabad akarat?

@36!

"Vallás tekintetében nincs értelme a felelősségre vonásnak."

Ez nagyon a levegőbe lóg nekem. Kifejtenéd?

"De az emberi társadalmakban attól még van értelme."

Miért van értelme annak, hogy az emberi agy kémiai reakciójából véletlenül született morált ráerőltessenek másokra? Vagy mégis tagadod, hogy nem minden morál szubjektiv hanem van abszolút erkölcs is ami mindig minden helyzetben érvényes? Akkor ez lehet-e az emberi agy véletlen kémiai reakciója? Úgy értem ha találunk olyan erkölcsi szabálytami mindig minden helyzetben érvényes, akkor az nem függhet kémiai reakcióktól meg neuronok kisülésétől.

"Ez nagyon a levegőbe lóg nekem. Kifejtenéd?"

Persze. Csak gondoltam egyértelmű. Ha nincs szabad akarat akkor értelmetlen, nincsen valójában mi alapján vagy miért felelőségre vonjon bármiféle istenség.

Az emberek terén még van értelme mert ott van többféle következménye mint a mások irányába elrettentő példa és hasonlók. Azonban a túlvilágon ennek már nincs ilyen jellegű értelme.

Ezenfelül mert ha nincs szabad akarat akkor feltehetően a teremtő előre eltervezet útját járjuk be és akkor azért büntetne meg valaki mert azt csinálta amire ő teremtette? Ez teljesen értelmetlen lenne.

De ha véletlen bele szól a döntésekbe akkor sem lesz felelősségre vonható olyan miatt amit nem az akaratából tett.

"Miért van értelme annak, hogy az emberi agy kémiai reakciójából véletlenül született morált ráerőltessenek másokra? ..."

Erre ott a válasz a 36-ban de a 38-ban linkelt videóban is és kérdésben is szó van erről.

"Vagy mégis tagadod, hogy nem minden morál szubjektiv hanem van abszolút erkölcs is ami mindig minden helyzetben érvényes? "

Hol került szóba az, hogy minden morál szubjektív és van-e abszolút erkölcs?

#22: "Az általam hivatkozott Brian Greene elmondja, hogy sem a klasszikus fizika, sem a kvantummechanika nem engedi meg a szabad akaratot!"

Hűha! Merész állítás, és fogalmam sincs min alapul. Hadd ne kelljen már kiolvasnom egy könyvet a véleményed megismeréséhez. Gondolom van a könyv alapján.

Ezt találtam Greene-től nagy hirtelen...

[link]

Bár nem olvastam át az egészet, de ide letekertem:

"Free will?" (vagyis szabad akarat...)

Tényleg tagadja a szabad akarat létezést, mert mindent matematikailag kiszámíthatónak tart, minden az eltérésektől mentes fizikai törvények szerint zajlik, vagyis hullára nem veszi figyelembe a világegyetem kvantumos természetét, sem azt a lehetőséget, hogy a kvantumbiológia tükrében az agy részben működhet a kvantummechanika kauzalitási problémájával együtt úgy, hogy azt mégis kordában tartja.

Ez egy szimpla determinista tagadása, és azon túl, hogy csak ásításra késztet, enyhén szólva még csak újszerűnek se nevezhető, és egy cseppet se foglalkozik a lehetséges cáfolatokkal. A régiekkel se, de a legújabbakkal meg pláne nem.

Itt fordul a probléma. Greene viszont nyilván nem ért kellően magas szinten se a biológiához, se az idegtudományokhoz annyira, hogy ebben a témakörben komolyan tudjam venni a véleményét. Mint korábban említettem, fontos ebben a témakörben a két tudományág képviselőinek összefognia (kvantumfizikusok; agykutatók), akik nem ennyire Greene-isen merev gondolkodásúak. :)

Nagyon nehéz elhinni, hogy a kvantummechanika nem befolyásolja az agyműködést, bármennyire is nem akar erről Greene tudomást venni:

[link]

Amúgy javaslom a kvantumbiológia keresztmetszetével megismerkedni Jim Al-Khalili prof' érdekes dokufimljén át (Greene-nek is). A TV-ben leadják néha (Spektrum; Nat. Geo...) ezt: [link]

Ennek második része foglalkozik a kvantumbiológiával.

Sajna, csak ezt találtam tőle, az ajánlott dokufilmet nem:

[link]

"Hol került szóba az, hogy minden morál szubjektív és van-e abszolút erkölcs?"

Nos nem tudom te voltál-e, de se a #23-al se a #24-el nem értek egyet.

Ez pedig a #23:

"Elméletben lehetséges a szabad akarat, de nem lát rá sok esélyt. Ő úgy véli, hogy a testünket felépítő részecskéket a természeti törvények befolyásolják."

Azaz mindent, az erkölcsöt is az anyag, az atomok, vegyi anyagok, elektromosság állitja elő. Ilyenkor mégis mire alapozzuk a tekintélyt, hogy mi a helyes és mi nem? Ugye, hogy az egyén marad a tekintély? Azaz minden ilyen világnézet szubjektiv morált feltételez mert nem tudja megmagyarázni, hogy mi mért jó vagy helytelen csak a szeszélyei alapján. Mivel az sem müködik, hogy elmagyarázza, hogy a természeti törvények miképp irnak elő erkölcsi igazságokat, marad a személyes szubjektiv elképzelése mindenféle morálról.

Elnézést mindenkitől... ezt az előzőmet(#54) nem ide akarta írni, hanem egy másik szabad-akarat-tagadó rovatba...

Bocsika! - szemérmesen... :(

55

A 23. válaszoló nem én voltam. De azért reagálnék rá.

"Azaz mindent, az erkölcsöt is az anyag, az atomok, vegyi anyagok, elektromosság állitja elő. Ilyenkor mégis mire alapozzuk a tekintélyt, hogy mi a helyes és mi nem? Ugye, hogy az egyén marad a tekintély? Azaz minden ilyen világnézet szubjektiv morált feltételez mert nem tudja megmagyarázni, hogy mi mért jó vagy helytelen csak a szeszélyei alapján."

Itt szerintem nem árt figyelembe venni, hogy erkölcs vallás nélkül is létezett. Tehát a fenti nézet szerint a tudományos eredményeket is hasonlóképpen hozták létre. Ettől függetlenül még leírhatják jól a világunk működését.

Hasonlóképpen az erkölcs létrehozásánál is a különböző erkölcsi nézetek között meglehet állapítani, hogy melyik szolgálja jobban vagy kevésbé a társadalmat. Ennél fogva sokkal inkább megtudja magyarázni, hogy mi miért jó mintha csak azt mondanánk, hogy ez meg az azért rossz mert valamelyik isten állítólag annak tartja (vagy mert akkoriban azok voltak a erkölcsi nézetek és átvette az aktuális vallás).

Miért kéne bármire is helyezni a tekintélyt?

Vannak tapasztalatok, van logika,... meglehet állapítani, hogy egy-egy nézet szolgálja-e egy normális társadalom felépítését, működését vagy sem.

Ha ez nem elég számodra akkor légy szíves fogalmazd meg másként a kérdésed mert nem tudom mit vársz el tőlem.