Elmondja valaki a nagy titkot, hogy miért zavar annyi embert az, aki tudatosan nem vállal gyereket?
BOCSI, TUDOM EZERSZER VOLT MÁR! De igazi választ még sehol sem láttam!
Pedig teljesen nyilvánvaló hogy egy ez a kérdés nagy tömegeket mozgat meg, kár tagadni. És azt is mindenki tudja (bár páran tagadják) hogy a gyerekteleneket sokszor megszólják és nem kedvelik. No de miért??? Kinek ártanak? Végre nyilatkozhatna egy olyan akit tényleg zavar, mert tudom hogy sokan vannak csak ilyenkor hallgatnak.
Én az olyan indokokban hogy "mert az az élet értelme, beteg, selejtes, meg fogja bánni" nem hiszek. Mert nem hinném el hogy ez ekkora indulatokat kelt. Kinek fáj az ha valaki valahol meg fogja bánni? Ő dolga. Szerintem senkinek nem fáj annyira hogy ekkora felhajtást rendezzen. Mégis gyakoriak a kirohanások ebben a kérdésben. Nos erre várnék végre egy igazi választ. És azért írtam ide mert itt vannak a gyerekesek, akiket a legtöbbször zavar, nem mondjuk a politika, vagy kutya témában, szóval bocsi ha valaki zavar.
Nem olvastam a válaszokat, csak írom a véleményemet.
Azért zavarja szerintem az embereket, mert más, mint a megszokott és más, mint amit a társadalom elvár.
Ennyi.
Aki tudatosan nem vállal gyereket és ezt meg is indokolja, annak így jobb is. Egy rákényszerített társadalmi szerepben ő sem lenne boldog, meg a gyerek sem mellette. Ezt mindenki maga érzi.
Bocs, durva a hasonlat, de kutyát is az tart(son), aki szeretni, gondozni tudja.
A gyerek ugyanez. Tudja szeretni, tudja ellátni a szülő. Ha nem megy, akkor nem kell "megcsinálni".
Az anyák többségét szerintem azért is zavarja, mert nehéz nekik/nekünk elképzelni, hogy valaki ne akarna egy ilyen édes kis csöppséget.
Szíved joga úgy élni, ahogy Te akarsz. Ám, hogy ehhez miért kell jóváhagyás egy babás oldalon, az érthetetlen. Itt zömében anyukák vannak. Ne haragudj, de ez olyan, mintha a vadászat szépségeiről érdeklődnél egy vegetáriánus lapon...
Én ismerek gyermektelen 60 évest, aki élvezi az életet, kedves mindenkihez és örül, ha valakinek babája születik. Ugyanakkor olyan 30as szinglit is, aki közölte velem, hogy csak hazudok, hogy beteg az óvodás, illetve hogy hányok majdnem egész nap terhesen... na, utóbbit nem kedvelem. Szerintem ez teljesen egyénfüggő.
Ez nem egy babás oldal csak egy oldal ahol van egy babás rész. Azért itt kérdezem mert a politia vagy számítógépesd résztben gondolom nem ilyenek írnak. És nem jóváhagyás kell, különben már rég szültem volna, hanem valami ami miatt jobban megértem mi bajuk van velem az embereknek.
És igen más vagyok, miért lennék olyan mint akit te ismersz? Én is ismerek nagycsaládos anyukát aki olyan savanyú mint az uborka! Mindenki életét megkeseríti, a gyerekei látni sem akarják ezért. Ez nem a gyerektől függ. Tiszta beteg testileg és lelkileg a sok éves gürizéstől. A normál élet gyerek nélkül is felelősség, nem csak a gyerekkel lehet éjzsakázni meg nehéz dolgokat átélni, ezt el kéne fogadni. Nem kéne úgy beállítani hogy aki nem akar gyereket az min dig csak bulizni akar meg "élni", aszórakozni, sok pénzt meg ilyeneket? Miért fáj hogy valaki gyerek nélkül is normális ember? Mi van ha én már gyerekkorom óta nagy felelősséget vállalok mint az átlag? Lehet nem gyerekben de semmivel sem kisebb. Nektek sem kéne bizonygatni hogy a gyerek az mennyivel nagyobb, jobb, nehezebb munka, ha biztosak lennétek magatokban. Én sosem akarok állatot "gyerekpótlónak" mert 1, ha valamivel pótolnom kéne a gyereket akkor inkább szülnék mert hiányozna a gyerek, de én nem akarok gyereket, minek pótolnám? Azért akarok állatot mert arra van szükségem amit egyes állat nyújt. 2, egy állatnak a lehető legrosszabb ha emberként vagyis gyerekként kezelik! Aki szereti az állatát az úgy kezeli ahogy az adott fajnak kell.
Utolsó válaszolóval egyetértek.
Már korábban írtam neked, hogy racionális magyarázatot keresel egy érzelmi kérdésre. Nem fogsz találni, fogadd el. Az anyukák nem fognak neked józanul, érzelmek nélkül válaszolni arra a kérdésre, miért rossz, ha te nem akarsz gyereket. Gondolj csak bele - miért is tennék? Egy anya, akinek a szíve tele van a gyereke iránti szeretetével, nem tudja ésszel felfogni, hogy valaki ezt a csodát nem akarja.
Te, aki nem akarod, nem tudod felfogni, hogy valakinek ez az élete.
Elbeszéltek egymás mellett. Nem meglepő, és nem is baj.
Olyan, mintha egy látót faggatnál arról, milyen érzés vaknak lenni. Nem fog tudni neked választ adni. Lehet róla elképzelése, de attól nem leszel okosabb. Sarkított példa, de illik. Hiszen ha valamit az eszeddel akarsz megérteni, amit csak a szívvel lehet megmagyarázni, akkor nem lesz eredmény.
Valóban felnőtt vagy, kezeld a helyzetet a helyén. Mint írtam, ez a te életed, te döntesz.
Ja, és egyáltalán nem gondolom, hogy kevesebb lennél ettől bárkinél - ezt is írtam már.
Viszont az összes kommentedből az jön le, hogy valahol zavar téged a saját döntésed, ezért érzed találva magad, ha valaki megszól.
Ha te elhatároztad magad, akkor nem lesz szükséged rá, hogy megértsd mások viselkedését, és reakcióit, mert nem érdekel. Én úgy látom (persze lehet tévedek), hogy te inkább félsz, mint elszánt vagy, ezért próbálsz mindenáron megerősítést kapni, hogy nem követsz el hibát.
De őszintén: mégis kitől várod azt, hogy közölje, nem követsz el hibát? Ezt senki nem tudja neked megmondani!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!