30 feletti kismamák, olyan anyukák, akiknek későn jött össze a baba. Őszintén: Ti irigykedtek az olyan kismamákra, anyukákra akiknek ez korán összejött rendezett körülmények mellé?
Akiknek korán meglett a férj, ház, anyagi háttér és még a baba is összejött bőven a húszas éveikben.
Vagy ellenszenvet éreztek irántuk?
válasza: válasza:Engem nem érdekel ki, mikor szül.
Én nagyon boldog vagyok, hogy 30 felett vállaltam, olyan dolgokat éltem át előtte, amit nem tudtam volna később bepótolni. De ez én vagyok.
Édesanyám 22 évesen kezdte az anyaságot,ugyanúgy semmit sem bánt meg.
Mások vagyunk.
válasza:
válasza: válasza:Azt mondod nem nézed le/nem vagy irigy azokra, akik 20 évesen szülnek, max megjegyzed magadban, hogy biztos a szülők nyakára. Na így vagyok valahogy én is azzal, aki 23-4-5 évesen szül, pláne ha diplomás. Csak én azt jegyzem meg magamban, hogy vagy a családi háttér tuti, vagy jól házasodott az illető. Mert SZERINTEM 2 év munkával nem lehet megteremteni olyan anyagi biztonságot, amibe az ember lánya nyugodt szívvel gyermeket vállal. Node nyilván ez relatív, kinek mit jelent a biztonság!?
Nincs bennem irigység, én 24 évesen semmilyen formában nem voltam érett egy gyerekre. Kb. a rémálmaimban szerepelt akkor még. 24 évesen diplomáztam (műszaki msc), akkor kezdtem dolgozni, albérletben laktam, keveset kerestem, karriert kezdtem építeni, 26 évesen találkoztunk a férjemmel. Lakást vettünk, szórakoztunk, rengeteget utaztunk. Mindent, amink van, magunknak teremtettünk meg, közösen. A babánk a legjobbkor érkezett az életünkbe. Mondom ezt úgy, hogy másfél év próbálkozás után jött össze így majdnem 32 évesen szültem. Nekem ez volt az utam, a sorsom. Nincs okom az irigységre. Persze az eredménytelen próbálkozás kifordítja az embert, akkor irigy voltam mindenkire, akinek gyorsan összejött (kortól függetlenül), de egyrészt ezt mindig magamban rendeztem el, másrészt utólag úgy érzem a mi babánknak akkor kellett jönnie, amikor jött. Semmilyen rossz érzés nincs bennem emiatt.
Ahogy téged degradálnak, a kérdésedben te is degradálod valamilyen szinten azokat, akik később szültek. A nők idióták, már bocsánat. Ott kezdik ki egymást, ahol tudják. Miért lenne a "kinek a lova nagyobb" verseny alól pont ez a téma kivétel? Egyik fülön be, a másikon ki és kész.
Semmit sem veszít, de nem is mondtam olyat, hogy veszítene az, aki vár a gyerekvállalással. Ahogyan a kérdésemmel sem bántottam senkit, hisz ez csak egy kérdés, nem kijelentés. Megkérdeztem valamit, amivel lehet igennel, vagy nemmel válaszolni. Pár nyomorék válaszolóról, mint az emojis troll, meg nem én tehetek. :-)
Számomra csak azt nyerem azzal, hogy már van gyerekem, hogy a saját életemben több ideig lesz jelen a gyermekem és abból, amennyi évet kaptam, több ideig lehetek a gyerekmmel, mintha 10 év múlva szültem volna. Ezzel nem azt mondom, hogy az, aki későn szül, keveset lehet a gyerekével, hisz lehet, hogy aki fiatalon szül, az lesz rövid éltű. Viszont, a saját időmből tudok neki többet adni. Remélem érhető. Meg nekem sosem volt kimagasló party-életem. Már 22-23 évesen vágytam egy családra. Fiatalságom meg így is van, mert segítenek a nagyik, ha gyerekmentes programot akarunk. Azzal, hogy ezeket leírom, én nem bántok senkit, ahogyan azt sem feltételezem, hogy minden 30+os nő “irigy”, de aki beszólogat, meg észt oszt, azok vajon irigyek? És ha igen, akkor miért? Hisz én sem tartom érdemnek a korai gyermekvállalást.
Csak valahogy én azt vettem észre, hogy aki másban keresi a hibát, meg abban keres önigazolást, hogy a másik életét bírálja, miszerint biztos más teremtette meg számára a feltételeket, vagy előhozza, hogy nem jó dolog fiatalon gyereket szülni, az valahol magával és az életével nincs kibékülve.
Természetesen mindnekinek lehet véleménye, érezheti azt, hogy neki tökéletes volt az időzítése, csak emiatt ne bíráljon másokat. Akinek nem inge, nem tesz ilyet, az nem veszi magára.
Én nem bántottam senkit és nem is emeltem magamat magasabb szintre.
válasza:Nézd, kérdező, itt általában csak arról van szó, hogy mindenki tudja, hogy aki 1-2 év munkaviszony után szül, az a szülei meg a pasija pénzére alapozza a babázàst, önmaga nem túl sokat tesz bele a gyermekvállalás feltételeinek megteremtésébe, hanem megfelel neki az anyagilag függő viszony, ami a többség számára szimplán érthetetlen manapság, tekintve, hogy a többség végül úgyis elválik, aztán jön a sírás itt gyk-n, hogy "mi jár nekem a férjem házából, meg nincs hova mennem a gyerekekkel, csak anyámékhoz, akik beleszólnak a gyereknevelésbe."
30 felett, látva a rengeteg rosszul alakult életet az embernek tényleg fura, hogy valaki így lazán bevállal gyereket anélkül, hogy bármit megteremtene önerőből magának. És ez nem irigység, csak élettapaaztalat.
válasza: válasza:Nekem is "csak" bsc-m van (köszönöm annak aki szerint ez egy tanfolyam), viszont miután végeztem én még rengeteget dolgoztam, hogy àlljak valahogy az életben. Nem az 1.munkahyemről mentem szülni, jobbat kerestem, albérletben éltem én is. Majd a férjemmel, és vele vettünk közösen hàzat, ide érkezett a kisfiam. A max gyed mellett megtakaritással, nyugodt szívvel vagyok itthon.
Nekem ez többet ér, minthogy "fiatal anya" legyek. Van ismerősöm aki megcsinálta az msc-t is de dolgozott vagy 1 évet, terhes lett véletlenül most 2 gyerek után is kb pàlyakezdő 35 évesen. Ez egy vélemény, nem kell irigységet làtni bele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!