30 feletti kismamák, olyan anyukák, akiknek későn jött össze a baba. Őszintén: Ti irigykedtek az olyan kismamákra, anyukákra akiknek ez korán összejött rendezett körülmények mellé?

Nem tűnt fel, hogy minimum hárman, de inkább négyen írtunk?

Persze nyilván megnyugtatóbb azt hinni, hogy csak egyvalaki szerint vagy mentálisan sérült :D

26 eves no vagyok, 4 ev munkaviszonnyal, egy eve elunk sajat hazban a parommal. Sajat haz alatt azt ertem, hogy nem volt oneronk, hitelt vettem fel, abbol vettem egy felujitott falusi hazat. Nem lepusztult, bekoltozheto allapotban van, korahoz kepest (50-es evekben epult) egesz takaros. Ritkan hangoztatom, de en erre buszke vagyok, nekem ezt sikerult elernem. A harmadik evfordulonk idejen fogunk osszehazasodni a parommal, par honappal utana fogom letenni a gyogyszert, ez kb egy ev mulva lesz, es ha minden jol alakul, 28 eves leszek mire megszuletik a kisbabank. Nekem aztan mindegy, ki hany evesen szul, vannak persze vegletek, de ugy ahogy 16 evesen sem akartam szulni, 46 evesen sem akarok mar. Felesleges egymast szidni, az en eletemet ugyan nem befolyasolja semmiben, hogy valaki 30 vagy 40 evesen lesz szulo. Egyebkent a parom eloszor 30 evesen lett apa, szerintem neki az meg korai volt. Mire megszuletik a masodik gyereke (ahogy emlitettem, ha minden a terv szerint alakul) 39 eves lesz, sokkal felnottebb es erettebb gondolkodassal, mint 30 evesen.

Amit en nehezen tudok elfogadni, es ez mas tema, de valahogy nekem evek ota szurja a szememet, az a par honapos kapcsolatba valo gyerekvallalas. Ott 90%ban boritekolhato a valas/szakitas, es ugy gondolom pont azert zavar a dolog, mert szerencsetlen gyerek fogja megszivni. Az en kornyezetemben az utobbi par evben nagyon megszaporodott ez a dolog, es sorra mennek szet az ilyen parok, pareves kisgyerekkel. Nekem valahogy borzaszto ezt latni.