Miért olyan nehéz megugrani a női rajtengedélyt?

#113 „Nekünk meg jogunk van tojni az elutasítást elviselni képtelen arcotokra.”

Gondoltam, hogy további érv nélkül csak ennyire vagy képes. :D

114

Ezer érvet felsoroltunk, de ti nyomjátok tovább a hisztit.

Az ultimate érvem tényleg az, hogy mivel senkit sem kényszeríthetsz semmire, és mert az elutasító fél örül, hogy megszabadult tőled, a saját pici lelki békéd érdekében te is vedd tudomásul a helyzetet és ne nyekeregj miatta.

Vaaaagy természetesen jogod van nyekeregni a Gyakorin, ahogy azt a fenti példa is igazolja. Mész vele valamire? Nem. Szánalmas? Igen.

#113

Viszont lehet tanulni mások véleményéből és legközelebb a következőnél nem elkövetni.

Ha jogos az indok, akkor van mit elfogadni, ha meg baromság, akkor van mit elvetni.

A semmiből nem lehet tanulni, javulni, fejlődni, így maradnak az elméletek, ami miatt meg ti nyekegtek itt.

Szóval ahogy jogotokban áll offolni egy kérdést, úgy jogotokban áll elviselni a kritikát is. :D

114

De engem hol érdekel a visszautasított férfi jellemfejlődése?

A ghosting megítélését értem, az ember tisztelje meg azzal a randipartnerét, hogy tisztességesen lezárja az ismerkedést, ahelyett, hogy gyáván eltűnik. De ennél több? Na ne már... Nem fogom ennél kellemetlenebb helyzetbe hozni magamat a másik ember kíváncsiságáért. Ahogy meg lehetsz győződve, hogy ez fordítva sem történne meg.

No meg aztán minden miértre jöhet egy másik miért a végtelenségig.

Azt kellene megérteni, hogy az ismerkedés során még nagy vagytok egy pár, nem vagytok barátok, rokonok, csak ismerősök. Tartoztok egymásnak a becsületes lezárással, de ennél semmivel sem többel. Ha valaki mégis megnevezi az ismerkedés befejezésének az okát, rendben. De ha nem, az is teljesen korrektül járt el.

"Ha jogos az indok, akkor van mit elfogadni, ha meg baromság, akkor van mit elvetni."

És ha szerinted baromság, akkor leállsz ott a nővel ezen vitázni? Vagy hogy kell ezt elképzelni? Ráerőszakolod az akaratod?

#115 „De engem hol érdekel a visszautasított férfi jellemfejlődése?”

Téged lehet, hogy nem, ellenben a visszautasított felet érdekelheti nagyon is.

„Nem fogom ennél kellemetlenebb helyzetbe hozni magamat a másik ember kíváncsiságáért.”

Hogy bevágta magát az áldozati szerepbe! Mondjuk nem csoda, hogy kellemetlennek gondolsz egy olyan kérdést, amire nem tudsz érdemben válaszolni.

„Ahogy meg lehetsz győződve, hogy ez fordítva sem történne meg.”

Kipróbáltad? Nem. Akkor?

„No meg aztán minden miértre jöhet egy másik miért a végtelenségig.”

Kifogás.

„Azt kellene megérteni, hogy az ismerkedés során még nagy vagytok egy pár, nem vagytok barátok, rokonok, csak ismerősök.”

És a kérdéssel se gázolok bele senkinek a lelkivilágába. Ez kb. olyan, mint amikor rákérdeznek a munkára, hobbira, tanulmányokra, vagy a családra. Akkor arra is legyen mindenkinek az a válasza, hogy senkinek semmi köze hozzá? Lennének pislogások…

Meg basszus pont ez a lényeg, hogy nem idegenek vagytok egymásnak. Lehet, hogy már olyan dolgok is megtörténtek, aminek csak a házasság után lenne jelentősége. És mégis egy kérdés okozza a világrendítő problémát? Ez a szánalom…

„Tartoztok egymásnak a becsületes lezárással, de ennél semmivel sem többel.”

Pontosan attól becsületes egy lezárás, hogy mind a kettő fél úgy búcsúzik el, mint ahogy kezdtek. Ezzel szemben így az egyik fél csak vállat ránt és odaböffent egy „bocsi nem fog menni” aranyköpést, míg a másik duplán cumizik, mert bukja a nőt is és azt se tudja, hogy miért. Ezek után elég erős az a kijelentés, hogy mi jogos és mi nem…

#117 „És ha szerinted baromság, akkor leállsz ott a nővel ezen vitázni? Vagy hogy kell ezt elképzelni? Ráerőszakolod az akaratod?”

Szép kis hamis dilemma.

Nem, én pl. az alaptalan kritikát úgy kezelem, mint az itt kapott személyeskedéseket. Kuncogok rajtuk egy jót. :D

118

Mégis mit értünk azon, hogy "érdemben válaszolni"? Lehet, hogy nagyonis pontosan meg tudom nevezni az okokat, pl büdös a szája vagy szexista megnyilvánulásai vannak, de az is lehet, hogy egyszerűen nem érzek semmit iránta. Tehát nincs kifejezett hiba, ami miatt nem tetszik, egyszerűen nem vonzódom hozzá. (Ahogy a páromhoz sem pusztán a jó tulajdonságai miatt vonzódom, és a többi hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező emberekbe sem leszek instant szerelmes. Kell valami plusz.)

Totálisan mindegy, hogy az ok kézzel fogható vagy pedig teljesen érzelmi. Ha valakivel kapcsolatban nem érzem, hogy működik, akkor ez van.

"Kipróbáltad? Nem. Akkor?"

Azért élek egy olyan feltételezéssel, hogy a férfiak sem földre szállt altruista glóriás angyalok. :D

A munkával, hobbival stb kapcsolatos kérdésekhez hasonlítani ezt a faggatózást azért rém ostoba, mert az előbb említett dolgikat a KAPCSOLAT miatt osztjuk meg a másikkal. Az ismerkedés befejezése - akármilyen meglepő - nem egyenlő az ismerkedéssel. Érted, ugye?

Azért fontos neki a megindoklás mert szökőévente áll szóba vele egy nő, ezért rögtön kapaszkodik bele mint egy ragadvány.

Helyes, normális, férfias férfi továbblép és keres mást.

Te, aki nem érted hogy miért kell megindokolni: mert büdös a szád!

#119 „Mégis mit értünk azon, hogy "érdemben válaszolni"? Lehet, hogy nagyonis pontosan meg tudom nevezni az okokat, pl büdös a szája vagy szexista megnyilvánulásai vannak, de az is lehet, hogy egyszerűen nem érzek semmit iránta. Tehát nincs kifejezett hiba, ami miatt nem tetszik, egyszerűen nem vonzódom hozzá.”

Érdemi válasz alatt azt értem, hogy a másik számára képes vagy egyértelműen vázolni, hogy számodra mi okból kifogásolható. Ha valaki megkérdezi, hogy konkrétan miért, akkor arra az egy elég felületes magyarázat, hogy nem érzel iránta semmit, vagy nem vonzódsz hozzá. Ez kb. úgy hangzik, mint amikor valaki megkérdezi, hogy mikor születtél, te meg azt válaszolod, hogy régen. Na nem mondod…

„Azért élek egy olyan feltételezéssel, hogy a férfiak sem földre szállt altruista glóriás angyalok.”

Tipikus „te is” érvelés? Rossz ómen…

„A munkával, hobbival stb kapcsolatos kérdésekhez hasonlítani ezt a faggatózást azért rém ostoba, mert az előbb említett dolgikat a KAPCSOLAT miatt osztjuk meg a másikkal. Az ismerkedés befejezése - akármilyen meglepő - nem egyenlő az ismerkedéssel.”

A valódi faggatózáshoz hasonlítani egyetlen ártatlan kérdést elég nagy logikai bakugrás.

Amúgy meg ki mondta, hogy a kérdést és a rá kapott választ nem az ismerkedés lezárásának tekintem? Ez mitől oly nagy akadály, ha elvileg az ember minden döntésének oka van? 🤔