Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?

#2662 most ezen mit nem lehet érteni? Gyönyörűek, objektíven és mások visszajelzései alapján is. De hányszor látni olyat hogy a tündérszép gyerekből csúnya felnőtt lesz avagy fordítva, a rút kiskacsából hattyú.

Nálad mi ment félre hogy ilyen lettél? Külső vagy neveltetés?

Kérdező, kérj és megadatik

(Másold be az egyik első kommentedet is, amiben hangot adtál a férfigyűlöletnek is. ;-))

Bemásoltam az összeset, amit a témában írtam. Továbbra se látom, hol nem egyeznek. Végig magamról, a saját igényeimről, illetve arról írtam, hogy ezek mennyire valószínű, hogy kielégülnek egy kapcsolatban. Igen, ismét leírom, hogy szerintem a férfiak többsége előszeretettel tolja át a feladatokat a nőkre egy kapcsolatban. A már emlegetett láthatatlan munka ugyebár. Amit én nem tűrök el tehát, aki ezt tartaná természetesnek, az számomra alkalmatlan. Tény, ennyire nem rágtam a szádba, már látom, hogy hiba volt. De, azért ide teszem neked a válaszaimat sorban.

"Ha akartam volna, mostanra feleség vagyok. Kiléptem, mert nem volt már jó.

Azóta nem kerestem, mert szerintem egy kapcsolat nem adna annyit, mint amennyit ér a nyugalmam. Ha jön valaki, akibe belehabarodok, akkor ő lesz a párom. Ha nem jön, lehet beleugrok majd az online társkeresésbe, de egyelőre nem vonzz. Ha meg egyik se jön be, jön az önálló anyaság, ahol egyébként megválogathatom milyen paraméterekkel szeretnék donort.

Ma már nincs abban semmi, ha valaki egyedül vállal gyermeket."

"Ha apa nélkül vágok bele, akkor minimum dupla annyit kell keresnem, inkább többet, mintha apával vágnék bele, minden felelősség az enyém lesz, minden betegség, minden szünet, minden pillanatban nekem kell ugranom. Nem látom ebben a "tenni, áldozatot hozni semmiért nem hajlandó" részt. Egy kapcsolatért valóban nem vagyok hajlandó feláldozni önmagam, a lelkibékém, a nyugalmam, a szabadságom, hogy aztán legyen mellettem valaki, aki megszabja mikor mit tehetek, mire mennyit költsek, milyen állatot tarthatok, beleugasson a nevelésbe, vagy rosszabb esetben ellen neveljen, mert az mókás, vagy dacból, hogy legyen egy plusz ember a háztartásban aki koszol, veszekszik, ugráltat. Na ezért valóban nem teszek sokat.

A kapcsolatok többsége kb ebből áll, amit írtam. És van az a kisebbség, aki tényleg boldog a párjával hosszútávon is.

A spermabank opció épp az alól a stresszes keresés és kényszer döntés alól mentesít, amit te az adóddal, a természet a biológiai órával ér el. Mert így nem muszáj kényszer megoldásként egy félig (se) jó kapcsolatban maradnom, hogy valaki felcsináljom, akivel utána egy életen át öljük egymást, vagy kussban elélünk egymás mellett "a gyerek érdekében", esetleg elválunk és akkor aztán mehet a gyereken keresztül a manipulálás, ellennevelés, harc, az új párra fújás és az új kapcsolat fúrása (itt is tisztelet a kivételnek) ha, ugyan eszébe jut a válás után évi 1-nél többször, hogy van gyereke.

Szerintem is sokkal jobb a gyereknek és egyébként nekem is jobb lenne, ha egy jó apának, egy jó kapcsolatba tudnék szülni, aki megkönnyíti az életem fizikai, lelki és anyagi szinten is. Csak, erre minimális esélyt látok a következő 2-5 évben. Márpedig, ha később esik be a nagy ő, akkor igen csak siettetni kell a dolgokat, hogy időben tudjak szülni. Ha meg nem esik be, kell egy B terv ami a fentebb említett, "minden mindegy csak rakj tele, mint a kisdömpert" módszernél biztonságosabb. Ez lenne a sperma bank."

"Nem tartom magam férfigyűlölőnek. Egyrészt, mert ismerek nagyon jó apákat és nagyon jó férjeket (a kettő nem mindig teljesül egy személyben sajnos), vannak férfiak, akiket szeretek, bármikor ugyanolyan szívesen elismerem egy férfi érdemeit, mint egy nőét, de, a többség a párkapcsolatban visszavedlik gyerekbe/ősemberbe a tapasztalataim szerint. Ebből pedig nem kérek. Ezért is vagyok passzív a társkeresésben. Az, amit írtam, amit a legtöbb hosszú kapcsolatban látok, az szerintem szánalmas mindkét fél részéről. Arról nem beszélve, hogy pont 0 a hozzáadott értéke egy ilyen kapcsolatnak a boldogsághoz.

Emellett, a nőkről sincs pozitívabb képem, tehát, akkor már inkább embergyűlölő vagyok. Ez a cimke szerintem is nagyjából megállja a helyét. Nem vagyok nagy véleménnyel az emberi fajról.

Egyének szintjén vannak kiemelkedő, tényleg jó emberek (nők és férfiak is), de, nagyátlagban legfeljebb azzal rendesek az emberek, akiből haszon van, vagy aki igazán közel áll hozzájuk. Ez is amolyan megfigyelés féle, mondhatni tapasztalat."

"Én úgy gondolom, hogy teljesen reálisan látom az emberi fajt. Ez sokak szerint gyűlölet, ahogy a férfigyűlölet is rám lett mondva, pedig nem irreális, amit állítottam. Sőt, elismertem, hogy vannak kivételek, csak, sajnos ők a kisebbség.

Az emberek átlagban nem jók, persze, a többség nem is kifejezetten rossz, inkább csak alkalmazkodik. Ha úgy kívánja a helyzet, jó, ha megteheti büntetlenül, akkor inkább rossz. Erre jó példa bármilyen helyzet, amiben a rend felborul és nincs kényszerítő erő (természeti katasztrófák után, háború, vagy zavargások idején stb. Rablások, fosztogatás, gyilkosság, erőszak). Nem bántok én senkit, nem is tenném, így sok más emberrel szemben nem vagyok veszélyes. Innentől nem làtom értelmét kezelni sem. Én elfogadtam, hogy, ha előadom a véleményem, akkor "embergyülölő" vagyok.

Mivel tudom, hogy a többség az ilyen véleményt szélsőségesen negatívnak tartja."

"Egyébként nem írtam, hogy a férfiak nagyrésze nem lesz egyszerre jó férj és apa, csak azt, hogy akiket ismerek nem feltétlen tudják mindkettőt teljesíteni. Azt valóban úgy gondolom, hogy a férfiak többsége számomra nem alkalmas kapcsolatra, mert én az egyenlő feladat megosztásban hiszek. A többség meg nem. Ismerek nőket, akik vágynak rá, hogy ők legyenek a ház melege stb. Nekik tökéletes egy olyan pár, akitől én falnak megyek."

"Nem véletlenül ignorálom a kommentjeidet. Folyamatosan kiragadsz egy-egy mondatot a szövegkörnyezetből, és elvárod, hogy minden meg legyen magyarázva neked. " Nem egészen. Nincs rá magyarázat mert lazán hazugok, vagy ütik egymást. Nem is magyarázatot várnék, hanem beismerést, miután nagy mellénnyel hazugozol állandóan másokat.

"Próbáld meg egyben értelmezni az egymáshoz tartozó mondatokat a további papagájkodás helyett."

Kettőnk közül én végig ezt tettem.

"De szerintem teljesen másról van szó mivel rengeteg csúnya pasi normális, van felesége és családja."

Csak olyan is... Ezt mindig elegánsan lehagyjátok a végéről. Ronda nőként nekem is lehetne valakim és vele kapcsolatom. De milyen? 😱 Vonzalom nuku, sem részéről, sem részemről, az egész arról szólna, hogy jobb híján egymásra fanyalodunk, mert más nem jön össze, rövidesen megjelenne a verbális-érzelmi bántalmazás, akár a fizikai is, plusz én nőként csicskulhatnék is.

Senki nem valami szar kapcsolat hiánya miatt "sír". Amiatt már inkább, hogy a kinézete miatt csak ilyenre van esélye vagy foreveralone.

2668, az incelek 90%-a a kérdező szerint boldog lenne a szintjével. Emellett az önhibáján kívül, akarata ellenére cölibátusban élő és a nem tetszik neki, aki elérhető ezért saját döntése nyomán egyedül élő nem ugyanaz. Aki úgy gondolkodik, mint te, az nem lehet incel.

Szerintem is azért van egyedül a többség, mert, aki elérhető számára, az nem tetszik neki. Nincs is ezzel baj, szerintem úgy normális, hogy nem jössz össze olyannal, aki nem vonz. Csak akkor az incel definíciója szerint ebbe a körbe màr nem fér bele.