Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?

Van még egy ötletem, amit bevezetnék:

Az embereket genetikai kinézetük (kövérség nem számít) alapján büntetőjogi kategóriákba sorolnák és ez alapján ugyanazért a bűnért különböző büntetéseket kapnának.

Pl.: Egy csúnya 150cm magas férfi ha drogot árul és elkapják, nem kapna akkora büntetést mint egy 185cm magas Chad modell kinézetű férfi.

Ez a gyakorlatban még pozitív is lehetne sok béna kinézetű férfinak, mivel kihasználhatnák ezt a szexuális piaci értékük meg a társadalmi státuszuk növelése érdekében.

Egy rendszer, ami egy részről meritokratikus, így hatékonyan felveszi a harcot a bűnözéssel. Másik oldalon ugyanakkor elismeri az alvilág elkerülhetetlen létezését, de eléri, hogy annak hatása is jobb legyen a jelenleginél.

“Összeverődtünk, időt töltöttünk együtt, látszott, hogy van érdeklődés, felvetette a fiú”:

Nálunk ez úgy nézett ki, hogy felvetette a kolbászpartin több fiú is annak az egy db lánynak, aki szingli és nem valamelyik parti résztvevő barátnője. Aztán a lány menekült… vagy ha nem, akkor összefeküdt ugyanazzal a Chad ismerősömmel végül.

Amúgy nekem az blackpill/incelkorszak előtt ami sikerült, az úgy ment, hogy elkezdtem egyre közelebb táncolni egy hozzám közel lévő lányhoz a szórakozóhelyen, aztán táncolni kezdtünk, közbe csókolózni.. utána beszélgetés majd a facebookon áthívott szexelni.

Még 2020 előtt nem volt ekkora brutális férfitöbblet az éjszakai életben és nem szexturistáskodott itt a fél nyugat. Akkor is rossz volt persze és minden évben egyre rosszabb.

“Hanem egyértelmű engedélyt adott.”:

Sajnos ez igaz.. meg a nő kezdett el szemezni velem először. Több 100 nőhöz ugrottam csak úgy oda viszont, egyikből se lett semmi.

2696: 2020 után megnehezedett és nekem se jött össze semmi lassan 6 éve.

Magyarázatot egyedül a blackpill közösség adott, mindenki más tagadja, hogy egyáltalán létezik a probléma.

2697, az ismerkedésnek két útja van (ha nagyon le akarom egyszerűsíteni).

A disco-s, társkeresős, utcán leszólítós "direkt" ismerkedés, ami szerintem kb 99%-ban lukra fut. Főleg, ha eleve 0 interakció történik, mielőtt a pasi leszólítja a neki tetsző nőt.

A másik a lassabb, természetesebb és biztosabb út, ahol egy közösségbe jártok (munka, hobbi, közös barátikör, stb.). Az első esetben a külső a meghatározó. Ha nem tetszel első másodpercben a nőnek kb semmi esélyed. A másik módszerrel sokkal nagyobb hangsúlyt kap a humor, a stílus, a kommunikáció, szociális érzék, mert fokozatosan építed fel magadról a képet. De, ehhez kell szociális háló, nyitottság, jó szociális érzék és idő. Emellett ez nem megy úgy, hogy elmész 5-10 táncórára és direktbe próbálsz ismerkedni, mert kizárólag ezért vagy ott. Pillanatok alatt elásod magad és buktad az esélyt az ismerkedésre a közösség összes női tagjánál. Olyat kell vàlasztani, amit szívesen csinálsz és akkor is élvezed, ha nincs kapás. Nem nyomulni kell, hanem figyelni, kinek van kedve beszélgetni, ismerkedni, akár csak barátkozni. Lehet, van ott 30 nő és pont 0 fog rád reagálni, de van egy pasi, akivel jóba leszel és elhív a haveri körbe, aztán ott ismersz meg valakit. De a férfiak se fognak nyitni feléd, ha csak bszni vagy ott.

Szóval, ha nem vagy kifejezetten vonzó, akkor szerintem nagyon hülye ötlet a direkt párkeresés, főleg ezen a megszállott módon, ami jellemző sok férfira. Mintha nem lenne holnap.

Olyan, mintha úgy akarna valaki halatfogni, hogy a hálóval csapkodja a vizet, hátha valami véletlen beleakad.